Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rosszindulatú bőrgyógyászati elváltozások differenciáldiagnosztikája

Érdekességek2025. április 22.

Szakmai nap a Prima Medica EgészségHálózat, a Dermatica és az Anyajegyszűrő Központ szervezésében

Nemrégiben lezajlott az elsősorban bőrgyógyászok számára ajánlott szakmai nap, amelyben fontos, aktuális, és talán kevésbé közismert információkról is hallhattak az érdeklődők. Az alábbiakban a magas szakmai színvonalú esemény rövid összefoglalója olvasható.

Fotó: kalinovskiy © 123RF.comPruritus, facialis oedema, urticaria, mi állhat a tünetek mögött?

Dr. Szántó Hajnalka 
bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ

Az előadás bevezetőjében dr. Szántó kiemelte, hogy pruritus, facialis oedema és urticaria számos bőrbetegség, belsőszervi és szisztémás kórkép gyakori és domináns tünete, ezért van nagy szerepe a differenciáldiagnosztikának. Ezek után szétszálazta az említett tüneteket, külön górcső alá véve a viszketés okait, a diagnosztizálás lehetőségeit, illetve a generalizált és lokalizált pruritus hátterét. Az utricaria esetében ugyancsak megismerhettük a patomechanizmust, külön hangsúlyt adva az akut és krónikus esetek differenciáldiagnosztikájának. Az angiooedema és a Quincke-oedema kapcsán természetesen szó esett az anafilaxiás sokkról, a lehetséges vizsgálatok sokrétűségéről és az angioedemát utánzó kórképekről. Végezetül Szántó doktornő mindenki számára hasznos iránymutató kérdéseket vázolt fel az anamnézis felvételhez, amelyek segíthetnek elindítani a pontos diagnózist és a hatékony kezelést.

A HPV onkológiai vonatkozásai a bőr-nemigyógyász szemével

dr. Karászi Viktória
bőr-nemigyógyász szakorvos
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ, Urológiai Központ

Karászi doktornő témaválasztásának indoklásként elmondta, hogy a human papillomavírus (HPV) fertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő megbetegedés, minden második nő és minden ötödik férfi megfertőződik, ami miatt az immunstátusz függvényében nőkben és férfiakban előforduló malignus és rekurráló megbetegedések alakulhatnak ki. Ezek után röviden bemutatta a HPV-t, annak alacsony és magas kockázatú típusait. Az előadás következő részében részletesen megismerhették a hallgatók a HPV fertőzés patomechanizmusát, a fertőzésre adott immunválaszt, a terjedés lehetséges útjait és a diagnosztika lehetőségeit, és a méhnyakrák kialakulásának fejlődésmenetét. Dr. Karászi Viktória a HPV elleni vakcinációról szólván az oltóanyagok fejlődéstörténete mellett az oltások kiterjesztésének tanulságaira is kitért. A doktornő külön hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a szakmának abban, hogy ismertek legyen a negatív álhírek tudományos cáfolatai.


Anyajegyszűrés – tapasztalatok videodermatoszkópos vizsgálattal

dr. Vincze Ildikó
bőrgyógyász
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ

Prezentációja felütéseként Vincze doktornő megválaszolta azt a kérdést, hogy miért fontos a pigmentált és nem pigmentált bőrelváltozások vizsgálata. Kiderült például, hogy a hazai statisztikai adatok alapján, az elmúlt 20 évben megduplázódott az új melanoma malignum megbetegedések száma. A háttér megértéséhez a doktornő ismertette a rizikófaktorokat, és azt is, hogy a Nemzetközi Dermatoszkópos Társaság ajánlása alapján kiknek javasolt a digitális anyajegyvizsgálat. Az előadás következő részében a hallgatóság megismerhette a FotoFinder Bodystudio ATBM (Automated Total Body Mapping and Digital Dermoscopy) készüléket, amely a teljes test fotózására és térképezésére alkalmas, az egyidejű digitális dermatoszkópos vizsgálattal és rögzítéssel együtt. A készülék működését, a gyakorlati megközelítéseket a doktornő gazdag képanyaggal illusztrálta. Ezek után az anyajegy vizsgálata, rögzítése kapcsán röviden bemutatta a dermatoszkópos lehetőségeket, a videodermatoszkópot, majd számos alapos esetismertetés következett. Dr. Vincze Ildikó külön kitért a gyermekek vizsgálatának lehetőségeire és a pontos diagnosztizálás nehézségeire, valamint ismételten hangsúlyozta a rendszeres szűrésre épülő korai felismerés jelentőségét.

A rosszindulatú bőrdaganatok prognózisa és kezelése

Dr. Gorka Eszter PhD
dermato-onkológus

A rosszindulatú bőrdaganatok bemutatásakor Gorka doktornő megnevezte a basaliomát, a melanomát, a laphámkarcinomát és egyebekre is kitért. Vázolta a prognózisokat és a terápiákat az egyes esetekben, külön hangsúlyozva a basaliománál szóba jöhető immunterápiát, a laphámrák szisztémás kezelését és a terápiás algoritmusokat. A melanoma esetében részletesen bemutatta az excisio, a re-excisio, a sentinel nyirokcsomó biopszia, a nyirokcsomó-propagatio, a metasztázisok resectiójának körülményeit, beszélt az adjuváns terápiáról, a neoadjuváns terápiáról, az immunterápiákról, a target terápiáról, és a kombinált lehetőségekről. Dr. Gorka Eszter nagyon részletes bemutatója után zárásképpen hangsúlyozta, hogy bármely anyajegy és bőrelváltozás, ami picit is gyanús, legyen kimetszve és szövettan is készüljön! A jövő útjaként továbbra is az anti-PD1 immunterápiát, illetve ezek kombinációit emelte ki, ígéretesnek tartva a cemiplimab-fianlimab kombinációt, mely az anti-PD1 mellett progrediáló melanomában is javította a túlélést.

Az étrend és az életmód szerepe a rosszindulatú bőrgyógyászati elváltozások megelőzésében és kezelésében 

Vajdovich Dorottya
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember MSc, PhD-hallgató

A nap záró előadásában Vajdovich Dorottya bemutatta a bőrdaganatok rizikófaktorait, majd ráért a téma táplálkozástudományi vonatkozásaira. Hangsúlyozta, hogy az összes rákos eset közel 25%-a megelőzhető lenne pusztán a gyulladáscsökkentő, immunmoduláló, antioxidánsokban gazdag étrenddel. Jelentős kitérőt kapott a rostdús étrend szerepe, amely a magyar felnőttek egyik hiányossága. Szó volt a teljes értékű gabonafélékről, az antioxidánsokról, a dietetikus kiemelte a zöldségbevitel jelentőségét is. A daganatos betegségekkel összefüggésben beszélt a D-vitamin pótlásról, a különböző zsírsavakról és feltette a kérdést, hogy miért is jelent problémát a hozzáadott cukor. Természetesen nagy hangsúlyt kapott a daganatterápiát kiegészítő táplálkozásterápia, amelyhez kapcsolódva egy étrendi mintát is megismerhettek a hallgatók. Az egészséges életmód összetevői közt nyilvánvalóan elhangzott a fizikai aktivitásra való buzdítás is, amelyhez a szakember a Mozgás receptre programot ajánlotta a szakemberek figyelmébe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.