Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a betegség kockázatát

Érdekességek2019. április 16.

A rostokban és teljes kiőrlésű ételekben gazdag táplálkozással jelentősen csökken a szívbetegségek, a stroke, a diabétesz és más krónikus betegségek kialakulásának kockázata – állapította meg egy új tanulmány, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült.

Ha emeljük az élelmi rostok mennyiségét az étrendben, naponta minden újabb nyolc grammnyi rost fogyasztása 5-27 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. Emellett a stroke és a mellrák kockázata is alacsonyabb lesz – állapította meg a tanulmány.

A kutatás szerint az egészség megőrzéséhez ajánlott legalább napi 25-29 gramm rostot fogyasztani, de az ennél nagyobb mennyiségű rost fogyasztásának még nagyobb az előnye.

A The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmány egyik vezető kutatója, Jim Mann, az új-zélandi Otagói Egyetem professzora hangsúlyozta: kutatásuk meggyőző bizonyítékkal szolgált arra, hogy a táplálkozási útmutatókban a rostokban gazdag étrendet és a teljes kiőrlésű gabonákat kell a középpontba állítani, mivel ezek egy sor komoly betegség kockázatát csökkentik.

A kutatás megállapította, hogy a legtöbb ember világszerte napi 20 grammnál kevesebb rostot fogyaszt. Nagy-Britanniában 2015-ben egy táplálkozással foglalkozó bizottság napi 30 grammnyi rost fogyasztásának elérését tűzte ki célul, ám ez csupán a britek 9 százalékának sikerült. Az Egyesült Államokban a felnőttek napi átlagos rostfogyasztása 15 gramm.


Mann elmondta, hogy a teljes kiőrlésű gabonákban, a zöldségekben és gyümölcsökben található élelmi rostok jótékony hatása az összetételükből, felépítésükből következik, és az emésztőrendszerre gyakorolt hatásukban is megmutatkozik.

“A rostban gazdag ételek, amelyek rágást igényelnek, szerkezetüket a bélrendszerben is megőrzik, növelve a teltségérzetet, ezzel is segítve a testsúly kordában tartását. A vastagbélben a rostokat a bélbaktériumok bontják le, ennek szintén nagyon sok jótékony hatása van, köztük a vastagbélrák megelőzése” – magyarázta a tudós. (MTI/Reuters)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.