Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A sárgarépa titkai

Érdekességek2023. április 02.

A sárgarépa az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Világszerte több változata létezik, a legjobb az, amelyiknek szép narancs színe van, az tartalmazza ugyanis a legtöbb karotint, az A-vitamin, elővitaminját.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A sárgarépa táplálékunk szerves része, fogyasztjuk főve, párolva, vagy salátakeverékhez, de leghatásosabb nyersen a kicentrifugázott leve.

Tápértéke:
A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elővitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában fogyasztjuk.

Gyógyhatása:
A gyermekkor első zöldségleve. A baba cumisüvegből tejjel vegyítve fogyaszthatja, természetesen egy év kor felett. Még korábbra tekintve, a terhes anyának is ajánlatos a sárgarépa lé fogyasztása, valamint a szoptatós kismamának.

Hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Számos más zöldségféle kiegészítőjeként használjuk, illetve azért, hogy javítsa az ízt. Általános gyógyhatását a nagymennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetõvé, a vér savtalanítását segíti elő. Ezért nehéz különválasztani egyedi hatásokra. Gyógyítása láncszerű, amilyen csak a betegség lehet. Az éhséget jól csillapítja, így hatásosan lehet használni a fogyókúrázóknak, vagy azoknak, akik megszokásból rágnak valamit.

Májtisztítás:
A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. A máj leterhelése láthatóan a bőr állapotán nyilvánul meg. A nehéz fémek raktározása is a máj feladata. De ha le van terhelve a máj, a fémek a sejtek közé is bejuthatnak. A sárgarépa, és más klorofilles zöldség segít kivonni ezeket a fémeket, amelyek sok esetben a légzés által is bejuthatnak a szervezetünkbe.

Bőrkiütés:
Azt is mondhatjuk, hogy a bőrkiütés valamilyen formája legtöbbször a máj gyengülő működésére vezethető vissza. Legyen az hosszantartó pikkelysömör, egyszerű gyomorrontás, vagy a mérgezõ fémek felszaporodása a májban, aminek következtében megváltozik a bőr színe. Ugyanez a helyzet, ha a táplálkozásunkban van a hiba, az elégtelen emésztésben, vagy ha a vérben felszaporodó sav okozza a panaszt. Ha ezt a problémát leküzdjük, bőrünk egyenletes tónust kap, amihez hozzájárulnak a sárgarépa B vitaminjai is.

Rák:
Általánosságban a gyulladás az, amelyre gyógyítólag hat a sárgarépalé, s ide tartozik a fertőzés is. A rákos daganatok közül a leghatásosabb a tüdőrákra. Kísérletekkel bebizonyították, azt is, hogy azok számára akik sokat dohányoznak az A vitamin szedése meghosszabbítja az életet. Csak azok kapnak enyhülést, akik az A vitamint a természetes alakban, illetve az elővitaminban fogyasztják. A dohányosoknak ugyan nincs sok mentségük, de ha könnyíteni akarnak a jövõ kilátásukon legjobb, ha naponta elfogyasztanak egy pohár friss sárgarépa-lét. Természetesen ez sem lehet mindenkinél garancia.


Emésztés, hasnyálmirigy:
Az emésztésben a sárgarépalé hatékonyan vesz részt, tisztítja a beleket, és serkenti a mellékvesék munkáját, s ezáltal a hasnyálmirigy működését is.

Ízületi gyulladás:
Bármelyik fajtája az önpusztító betegségeknek sikeresen gyógyítható sárgarépa lével, mert savtalanítja a vért. Az arthritis támadhat a csuklókban, izmokban, vesében stb. A sárgarépa összetétele ideális, ezeknek a betegségeknek a leküzdésére.

Látási zavarok:
Nem szabad megfeledkeznünk a látási zavarokról. Enyhítésére, megszüntetésére, fogyasszunk sárgarépalevet. Segít a szürkületi vakság legyőzésében, stb.

Elkészítési mód:
Az egyik legkellemesebb zöldségitalunk. Ezért gyakran használjuk más zöldséggel keverve, vagy azért, hogy enyhítse annak tömény hatását. Így például a káposzta-félékkel jó kombinációt ad a vértisztító hatásával, úgy a látási zavarok leküzdésére, mint a vesebántalmak gyógyítására. Arról se feledkezzünk meg, hogy a karotin, az A vitamin nem oldódik vízben, tehát a jobb felszívódásához ajánlatos, a búzacsíra olaj, vagy más esszenciális zsír fogyasztása.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.