Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A sikeres változás útján

Érdekességek2023. szeptember 02.

Változni, változtatni önmagunkon vagy az életünkön annyi, mint kilépni a komfortzónánkból. A megszokotthoz képest eltérő módon kell szemlélnünk a világot, éreznünk, gondolkodnunk, reagálnunk adott helyzetben, ez pedig nehéznek, kényelmetlennek, akár félelmetesnek is tűnhet, míg meg nem tesszük az első lépéseket.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Te magad légy a változás!

A változás egy folyamat. Nem egyik pillanatról a másikra következik be, hanem fokozatosan, olykor észrevétlenül formál bennünket vagy az életünket mindaddig, mígnem egy szép nap arra ébredünk, hogy a korábbiakhoz képest másképp érzünk, gondolkodunk, cselekszünk, s ezideális esetben jó érzéssel tölt el bennünket. Ezt nevezzük sikeres és tartós változásnak - fejlődésnek, melynek eléréséhez azonban következetesen meghozott döntések egész sorára van szükség.

A változásért tennünk kell. Áldozatot, erőfeszítést hozni. Kitartani. Merni másképp élni.

Örök igazság, hogy a környezetünk csak akkor fog változni, ha mi magunk változunk. Változtatnunk kell a szemléletünkön, a gondolkodásmódunkon, a viselkedésünkön. Nagyon nehéz azonban kilépni a jól begyakorolt, megszokott és biztonságosnak tűnő kliséink közül.

A biztonságot nyújtó kereteken túl

Amikor másképp viszonyulunk a világhoz, akkor kilépünk az ún. komfort zónánkból. Abból a területből, melyet ismerünk, megszoktunk, melyben rutinosan mozgunk. Ez kezdetben szokatlannak, idegennek, kényelmetlennek tűnhet, ezért a legtöbben kísérletet sem tesznek erre, vagy épp a kezdeti nehézségek láttán rögtön visszavonulót fújnak. Vágynak a változásra,  ugyanakkor semmit sem tesznek érte.

Pedig a változás folyamatához új ismeretekre, élményekre van szükség. Merni kell megtapasztalni az újat, hogy idővel be tudjuk azt építeni a mindennapjainkba. Fontos azonban, hogy mindenki a saját ritmusának megfelelően haladjon előre. Ha ugyanis egyszerre túl nagy lépést akarunk megtenni, akkor vagy kudarcot vallunk, s többé kísérletet sem teszünk a változtatásra, vagy a tanulási zóna helyett egyből a pánikzónába kerülünk, melyben a félelmeink gátolni fognak a sikerélmény átélésében.


Manipuláló félelmeink

Képesek vagyunk a változtatásra, ehhez azonban túl kell lépnünk a félelmeinken. Mernünk kell a komfort zónánkból kilépve, a tanulási zónában új ismeretekkel gazdagodni. E folyamat útjában álló félelmeink többnyire mély, belső meggyőződésekből fakadnak. Pl. „nem vagyok rá képes”, „nem vagyok elég jó”, „legutóbb sem ment, most sem fog sikerülni”, stb.

Meggyőződéseink okai gyermekkori élményekben, korábbi tapasztalatokban, a környezetünkben közvetlenül vagy közvetve megélt eseményekben keresendők. Legtöbbször azonban nem maga az esemény, sokkal inkább az abból levont következtetés az, ami problémát okoz.

Az, hogy valamiben kudarcforrást, vagy tanulási lehetőséget látunk-e, mindig a saját döntésünk marad. A félelem azonban komoly korlátozó erővel bír. Leküzdéséhez ugyanis épp arra a sikerélmény átélésre volna szükség, melyre esélyt sem adunk magunknak a cselekvést leállító félelmeink miatt. Gondoljunk csak arra túlsúllyal küzdő személyre, aki attól félve, hogy a következő diétáját ismét elbukja, inkább neki sem fut már, így nincs lehetősége a siker átélésére, mely megváltoztathatná a félelme alapjául szolgáló meggyőződését.

A sikeres változás lépései

Lássuk akkor, mit kell tennünk ahhoz, hogy képesek legyünk a sikeres és tartós változás elérésére:

1.    Tűzzünk ki magunk elé pontosan meghatározott, reális és elérhető célt!
2.    Amennyiben a főcél túl nagy változtatást jelent, úgy határozzunk meg alcélokat és ütemezzük őket!
3.    Alaposan mérjük fel a kiindulási pontot! Vizsgáljuk meg a kiindulási pont és elérendő cél közötti különbséget.
4.    Határozzuk meg, mire van szükségünk ahhoz, hogy a kiindulási pont és elérendő cél közötti különbséget minimálisra csökkentsük!
5.    Vegyük számba a rendelkezésre álló erőforrásainkat! Támaszkodjunk rájuk.
6.    Fogalmazzuk meg, mit nyerünk, s mit veszítünk a változtatás által! Kössünk alkut önmagunkkal, és erre folyamatosan emlékeztessük magunkat.
7.    Fektessünk energiát abba, amit el akarunk érni! Hozzunk áldozatot a célunk eléréséért.
8.    Tűzzünk ki magunk elé reálisan teljesíthető határidőket!
9.    Folyamatosan ellenőrizzük magunkat, hol tartunk a folyamatban!Szükség esetén korrigáljunk a tervünkön.
10.  Fogadjuk el, hogy elsőre nem biztos, hogy elérjük a célunkat! Ne adjuk fel azért, mert elsőre nem sikerült. Fussunk neki újra!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...