Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A spenót – Popeye és az duzzadó izmok titka

Érdekességek2024. március 27.

Fotó: pixabay.com

Vajon tényleg jelentős hatása van ennek az élelmiszernövénynek az emberi izomzatra?

A spenót egy széles körben elterjedt lágyszárú élelmiszernövény, melynek leveleit fogyasztjuk főzelékként, saláták részeként. Ha szóba kerül a spenót, sokaknak eszébe jut a népszerű képregényfigura, Popeye, akinek méretes izmait a köztudat spenótban gazdag étkezésének tulajdonítja.

A spenót vastartalma magasnak mondható, viszont tévhit, hogy Popeye erejét csak a növényben található vasnak köszönheti. A köztudatban sokáig élt az a felfogás, hogy kiemelkedő vastartalma miatt növeli az izomerőt és az izmok méretét is. Mára azonban beigazolódott, hogy ez nem teljesen így van, mivel más élelmiszernövényekkel összehasonlítva a spenót vastartalma nem mondható kiemelkedőnek, és az emberi szervezet azt nem is tudja teljes mértékben hasznosítani a növényben található oxálsav miatt, mivel az gátolja a vas felszívódását.

Valószínűbb, hogy az A-vitaminnak tulajdonítható a spenót jótékony hatása az emberi (így a kitalált tengerész) izomzatára. Több kutatás is bizonyította, hogy az A-vitaminban szegény étrend hozzájárulhat a vázizomzat minőségi és mennyiségi romlásához. Fontos még megemlíteni a spenótban található ekdiszteroidokat is. Egy szegedi kutatócsoport több növényfaj között a spenótból nyerte ki ezen vegyületcsoport számos képviselőjét. A kapcsolódó kutatások során azt figyelték meg, hogy a vegyületeknek anabolikus és adaptogén hatásuk van. Tehát serkentik a szervezet felépítő folyamatait és javítják annak külső stresszorokkal szembeni ellenállását.

A vegyületcsoport jótékony hatásaira felfigyelve, sok cég megpróbálkozott azok étrend-kiegészítő formájában történő forgalmazásával. Főleg a német piacon jelent meg sok spenótkivonatot tartalmazó termék. Mivel a spenótnak viszonylag alacsony az ekdiszteroidtartalma, felmerülhet a kérdés: valóban spenótkivonatból származik a készítményekben található ekdiszteroid?

Erre vonatkozóan is végeztek kutatásokat, amelyben Európában forgalmazott termékeket vizsgáltak. A kutatások azt mutatták, hogy a termékek nagy részében egy másik, kínai növény (Cyanotis arachnoidea) kivonata szerepelt, mivel ennek jelentősebb a hatóanyag-tartalma.


Az utóbbi években felmerült, hogy a spenót hatásait az idősödő társadalmunk javára fordíthatnánk. Az idős emberek közül sokan küzdenek az izomtömeg-csökkenéssel és az izomminőség romlásával. Egy kis létszámú résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során igazolták, hogy a spenótkivonat alkalmazásával az izomműködés, izomösszetétel minősége javítható. Ahhoz azonban, hogy a spenótot rutinszerűen ajánlhassuk erre a célra, további vizsgálatok szükségesek, melyek során az ideális kivonat, adagolás és alkalmazási időtartam meghatározható.

Elek Petra
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.