Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A spenót – Popeye és az duzzadó izmok titka

Érdekességek2024. március 27.

Fotó: pixabay.com

Vajon tényleg jelentős hatása van ennek az élelmiszernövénynek az emberi izomzatra?

A spenót egy széles körben elterjedt lágyszárú élelmiszernövény, melynek leveleit fogyasztjuk főzelékként, saláták részeként. Ha szóba kerül a spenót, sokaknak eszébe jut a népszerű képregényfigura, Popeye, akinek méretes izmait a köztudat spenótban gazdag étkezésének tulajdonítja.

A spenót vastartalma magasnak mondható, viszont tévhit, hogy Popeye erejét csak a növényben található vasnak köszönheti. A köztudatban sokáig élt az a felfogás, hogy kiemelkedő vastartalma miatt növeli az izomerőt és az izmok méretét is. Mára azonban beigazolódott, hogy ez nem teljesen így van, mivel más élelmiszernövényekkel összehasonlítva a spenót vastartalma nem mondható kiemelkedőnek, és az emberi szervezet azt nem is tudja teljes mértékben hasznosítani a növényben található oxálsav miatt, mivel az gátolja a vas felszívódását.

Valószínűbb, hogy az A-vitaminnak tulajdonítható a spenót jótékony hatása az emberi (így a kitalált tengerész) izomzatára. Több kutatás is bizonyította, hogy az A-vitaminban szegény étrend hozzájárulhat a vázizomzat minőségi és mennyiségi romlásához. Fontos még megemlíteni a spenótban található ekdiszteroidokat is. Egy szegedi kutatócsoport több növényfaj között a spenótból nyerte ki ezen vegyületcsoport számos képviselőjét. A kapcsolódó kutatások során azt figyelték meg, hogy a vegyületeknek anabolikus és adaptogén hatásuk van. Tehát serkentik a szervezet felépítő folyamatait és javítják annak külső stresszorokkal szembeni ellenállását.

A vegyületcsoport jótékony hatásaira felfigyelve, sok cég megpróbálkozott azok étrend-kiegészítő formájában történő forgalmazásával. Főleg a német piacon jelent meg sok spenótkivonatot tartalmazó termék. Mivel a spenótnak viszonylag alacsony az ekdiszteroidtartalma, felmerülhet a kérdés: valóban spenótkivonatból származik a készítményekben található ekdiszteroid?

Erre vonatkozóan is végeztek kutatásokat, amelyben Európában forgalmazott termékeket vizsgáltak. A kutatások azt mutatták, hogy a termékek nagy részében egy másik, kínai növény (Cyanotis arachnoidea) kivonata szerepelt, mivel ennek jelentősebb a hatóanyag-tartalma.


Az utóbbi években felmerült, hogy a spenót hatásait az idősödő társadalmunk javára fordíthatnánk. Az idős emberek közül sokan küzdenek az izomtömeg-csökkenéssel és az izomminőség romlásával. Egy kis létszámú résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során igazolták, hogy a spenótkivonat alkalmazásával az izomműködés, izomösszetétel minősége javítható. Ahhoz azonban, hogy a spenótot rutinszerűen ajánlhassuk erre a célra, további vizsgálatok szükségesek, melyek során az ideális kivonat, adagolás és alkalmazási időtartam meghatározható.

Elek Petra
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.