Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A spenót – Popeye és az duzzadó izmok titka

Érdekességek2024. március 27.

Fotó: pixabay.com

Vajon tényleg jelentős hatása van ennek az élelmiszernövénynek az emberi izomzatra?

A spenót egy széles körben elterjedt lágyszárú élelmiszernövény, melynek leveleit fogyasztjuk főzelékként, saláták részeként. Ha szóba kerül a spenót, sokaknak eszébe jut a népszerű képregényfigura, Popeye, akinek méretes izmait a köztudat spenótban gazdag étkezésének tulajdonítja.

A spenót vastartalma magasnak mondható, viszont tévhit, hogy Popeye erejét csak a növényben található vasnak köszönheti. A köztudatban sokáig élt az a felfogás, hogy kiemelkedő vastartalma miatt növeli az izomerőt és az izmok méretét is. Mára azonban beigazolódott, hogy ez nem teljesen így van, mivel más élelmiszernövényekkel összehasonlítva a spenót vastartalma nem mondható kiemelkedőnek, és az emberi szervezet azt nem is tudja teljes mértékben hasznosítani a növényben található oxálsav miatt, mivel az gátolja a vas felszívódását.

Valószínűbb, hogy az A-vitaminnak tulajdonítható a spenót jótékony hatása az emberi (így a kitalált tengerész) izomzatára. Több kutatás is bizonyította, hogy az A-vitaminban szegény étrend hozzájárulhat a vázizomzat minőségi és mennyiségi romlásához. Fontos még megemlíteni a spenótban található ekdiszteroidokat is. Egy szegedi kutatócsoport több növényfaj között a spenótból nyerte ki ezen vegyületcsoport számos képviselőjét. A kapcsolódó kutatások során azt figyelték meg, hogy a vegyületeknek anabolikus és adaptogén hatásuk van. Tehát serkentik a szervezet felépítő folyamatait és javítják annak külső stresszorokkal szembeni ellenállását.

A vegyületcsoport jótékony hatásaira felfigyelve, sok cég megpróbálkozott azok étrend-kiegészítő formájában történő forgalmazásával. Főleg a német piacon jelent meg sok spenótkivonatot tartalmazó termék. Mivel a spenótnak viszonylag alacsony az ekdiszteroidtartalma, felmerülhet a kérdés: valóban spenótkivonatból származik a készítményekben található ekdiszteroid?

Erre vonatkozóan is végeztek kutatásokat, amelyben Európában forgalmazott termékeket vizsgáltak. A kutatások azt mutatták, hogy a termékek nagy részében egy másik, kínai növény (Cyanotis arachnoidea) kivonata szerepelt, mivel ennek jelentősebb a hatóanyag-tartalma.


Az utóbbi években felmerült, hogy a spenót hatásait az idősödő társadalmunk javára fordíthatnánk. Az idős emberek közül sokan küzdenek az izomtömeg-csökkenéssel és az izomminőség romlásával. Egy kis létszámú résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során igazolták, hogy a spenótkivonat alkalmazásával az izomműködés, izomösszetétel minősége javítható. Ahhoz azonban, hogy a spenótot rutinszerűen ajánlhassuk erre a célra, további vizsgálatok szükségesek, melyek során az ideális kivonat, adagolás és alkalmazási időtartam meghatározható.

Elek Petra
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.