Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A stressz fogyaszt? – 12 tény az alapanyagcseréről

Érdekességek2020. október 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A háromévesekre nyugodtan rábízhatjuk az ételek kevergetését, az óvodások kiválóan boldogulnak az avokádó püré elkészítésével, a hétéveseket pedig egyáltalán nem kell félteni egy apró hámozó késtől – írja egy gyermekeknek szánt új szakácskönyv, amely igyekszik leszámolni az apró séfek konyhai sürgésforgását illető tévhitekkel.

Az iskolakezdéstől hangos szeptemberi forgatag elcsitulásával Amanda Grant brit írónő Cook School (Főzőiskola) című szakácskönyve arra hívja fel a kisgyerekes szülők figyelmét, hogy a legkisebbeket éppúgy meg kell tanítani a főzés-, mint az olvasás tudományára.

A szerző különböző korosztályokra bontva – háromtól öt, öttől hét, és héttől tizenegy éves korig – ismerteti a kicsik által is könnyen elvégezhető konyhai feladatokat. Minden fázis a gyerekek képességeihez és az általuk biztonságosan használható konyhai felszerelésekhez van igazítva.  

Engedjük, hogy segítsen a gyerek

Az óvodások talán még nem boldogulnak a hagymapucolással, de annál inkább jeleskedhetnek az avokádó pürésítésben, az eper tisztításban és a fokhagyma összezúzásban. “A gyerek mindent meg akar csinálni, a szülő azonban nem engedi neki. Ennek pedig sírás lesz a vége” – idézte az írónőt a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.


Fotó: 123rf.comAz ismerős forgatókönyv azonban könnyen elkerülhető, ha olyan munkát adunk a gyerekek kezébe, amelyet szívesen és könnyen el is tudnak végezni. A háromévesek még valóban túlságosan kicsik ahhoz, hogy szabadon mozogjanak a konyhában, de az ételek kevergetését, kimérését, vagy összegyúrását nyugodtan rájuk lehet bízni.

A legtöbb hétéves azonban már kitűnően boldogul egy apró hámozó késsel, és a korai gyakorlat szerzésnek köszönhetően a későbbiekben sem lesz gondja a nagyobb és élesebb konyhai szerszámokkal.

Az étel izgalma az ízében rejlik

Az írónő – akinek hazánkban Egészséges babakonyha címmel jelent már meg könyve – igyekszik leszámolni azzal a tévhittel is, hogy a gyerekeknek csak akkor lehet “eladni” egy tál salátát, ha azt bohóc kinézetűre formázzuk. Grant szerint az étel izgalma az ízében rejlik, mindegy hány éves az ember. “Azt mondani, hogy “ennek a salátának elképesztően finom íze van ” sokkal izgalmasabb mint arcot csinálni neki” – mondta. Hozzátette: az olvasáshoz hasonlóan, természetesen a főzés esetében is az a cél, hogy a gyerekek idővel élvezetből serénykedjenek a konyhában.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.