Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A stressz fogyaszt? – 12 tény az alapanyagcseréről

Érdekességek2020. október 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A háromévesekre nyugodtan rábízhatjuk az ételek kevergetését, az óvodások kiválóan boldogulnak az avokádó püré elkészítésével, a hétéveseket pedig egyáltalán nem kell félteni egy apró hámozó késtől – írja egy gyermekeknek szánt új szakácskönyv, amely igyekszik leszámolni az apró séfek konyhai sürgésforgását illető tévhitekkel.

Az iskolakezdéstől hangos szeptemberi forgatag elcsitulásával Amanda Grant brit írónő Cook School (Főzőiskola) című szakácskönyve arra hívja fel a kisgyerekes szülők figyelmét, hogy a legkisebbeket éppúgy meg kell tanítani a főzés-, mint az olvasás tudományára.

A szerző különböző korosztályokra bontva – háromtól öt, öttől hét, és héttől tizenegy éves korig – ismerteti a kicsik által is könnyen elvégezhető konyhai feladatokat. Minden fázis a gyerekek képességeihez és az általuk biztonságosan használható konyhai felszerelésekhez van igazítva.  

Engedjük, hogy segítsen a gyerek

Az óvodások talán még nem boldogulnak a hagymapucolással, de annál inkább jeleskedhetnek az avokádó pürésítésben, az eper tisztításban és a fokhagyma összezúzásban. “A gyerek mindent meg akar csinálni, a szülő azonban nem engedi neki. Ennek pedig sírás lesz a vége” – idézte az írónőt a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.


Fotó: 123rf.comAz ismerős forgatókönyv azonban könnyen elkerülhető, ha olyan munkát adunk a gyerekek kezébe, amelyet szívesen és könnyen el is tudnak végezni. A háromévesek még valóban túlságosan kicsik ahhoz, hogy szabadon mozogjanak a konyhában, de az ételek kevergetését, kimérését, vagy összegyúrását nyugodtan rájuk lehet bízni.

A legtöbb hétéves azonban már kitűnően boldogul egy apró hámozó késsel, és a korai gyakorlat szerzésnek köszönhetően a későbbiekben sem lesz gondja a nagyobb és élesebb konyhai szerszámokkal.

Az étel izgalma az ízében rejlik

Az írónő – akinek hazánkban Egészséges babakonyha címmel jelent már meg könyve – igyekszik leszámolni azzal a tévhittel is, hogy a gyerekeknek csak akkor lehet “eladni” egy tál salátát, ha azt bohóc kinézetűre formázzuk. Grant szerint az étel izgalma az ízében rejlik, mindegy hány éves az ember. “Azt mondani, hogy “ennek a salátának elképesztően finom íze van ” sokkal izgalmasabb mint arcot csinálni neki” – mondta. Hozzátette: az olvasáshoz hasonlóan, természetesen a főzés esetében is az a cél, hogy a gyerekek idővel élvezetből serénykedjenek a konyhában.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.