A stressz káros hatása I. rész
Érdekességek2025. március 06.
Gerincproblémák
A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.
A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.
Gerincproblémák
A mozgásszervi elváltozások, panaszok bármely ízületet érinthetik, leggyakoribb azonban a gerinc betegsége. A felegyenesedés, két lábon járás miatt ugyanis a test egész terhe a gerincre nehezedik. Túlterhelés, tartáshiba vagy rossz mozdulat esetén megbomlik a csontok, ízületek, izmok és idegek kényes egyensúlya, az izmok megfeszülnek, görcsbe rándulnak, és kialakul a nyaki, hát- vagy derékfájdalom.
A gerincoszlop tesz egyenessé és mozgékonnyá mindenkit. Biztosítja a tartást, az állóképességet, de egyúttal a rugalmas alkalmazkodást is. Ezt a sokrétű és bonyolult feladatot azért képes megvalósítani, mert anatómiai felépítésében a szilárd csigolyák és a rugalmas porckorongok váltogatják egymást.
A rugalmas mozgás érdekében a csigolyák sok, kisebb-nagyobb ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. Mindezeken az ízületeken előfordulhatnak kopások, felrakódások, ún. degeneratív elváltozások, melyek különböző mértékű panaszokat, fájdalmat okozhatnak. Fontos tudni azonban, hogy a röntgennel igazolható anatómiai elváltozások és a fájdalom egyáltalán nem mutat szoros összefüggést egymással. Előfordul, hogy igen heves fájdalmak esetén minimális röntgeneltérés található. De ennek az ellenkezője is lehetséges: súlyos gerincelváltozás derülhet ki mintegy véletlenül, mellékleletként, ami a betegnek semmiféle problémát nem okoz. Ezek a tények is valószínűsítik a betegség pszichoszomatikus összefüggéseit. Ha stressz, feszültség következtében az izmok megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is súlyos, alig elviselhető fájdalmakat okozhat.
A gerinc egyes szakaszain kialakuló panaszok hátterében sajátos jelentéstartalmak fedezhetők fel. A nyaki gerinc hordozza az ember fejét. Az ember felemelt fejjel néz szembe a kihívásokkal, az élet nehézségeivel. Ez a helytállás mindaddig nem fog nyaki problémákhoz vezetni, amíg nem megy valaki „fejjel a falnak”, hanem képes kompromisszumokra, rugalmas változtatásra, kitérésre. A „nyakas” ember azonban makacs, konokul, mereven ragaszkodik elképzeléseihez, nem lehet álláspontjától, akaratától eltéríteni. Ez a beállítódás fokozza a nyakizmok tónusát, nyaki fájdalomhoz, tarkótáji fejfájáshoz, szédüléshez vezethet.
A háti (mellkasi) gerinc tükrözi vissza legjobban az ember hangulatát, kedélyállapotát. Gyász, kétségbeesés, gyengeség hatására az ember magába roskad, s ez hajlott hátáról már messziről látható. Nyomott kedélyállapot, rejtett depresszió jelentkezhet háti fájdalmak formájában.
De az is okozhatja, ha a betegnek túlságosan gyakran kell „meghajolnia” mások akarata előtt.
Az ágyéki (lumbális) gerincre nehezedik a test egész súlya. Átvitt értelemben valamennyi testi-lelki megterhelés kifejezésre juthat az ágyéki gerinc fájdalmaiban, amit lumbágónak neveznek. Ha túl sok terhet vállal valaki, amivel tartósan nem képes megbirkózni, akkor jó esélye van arra, hogy derékfájdalom jelentkezik, mely – legalább egy időre – nyugalomra, pihenésre kényszeríti. Gyakran fordul elő krónikus derékfájás azoknál a nőknél, akik nagy erőfeszítéssel próbálják munkahelyi és családi kötelezettségeiket összeegyeztetni, és mindkét területen tökéletességre törekszenek. Férfiaknál elsősorban üzleti nehézségek, fenyegető csőd, vagy súlyos – a szakmai, hivatali előrejutást veszélyeztető – munkahelyi konfliktusok nyilvánulhatnak meg ezen a módon.
A csontritkulás következtében a csigolyák oly mértékben meggyengülnek, hogy a test súlyát sem képesek elbírni, és összeroppannak.
Gyógyszerésze szívesen ad tájékoztatást azokról a növényi készítményekről, amelyek megfelelően kezelik a stresszes lelkiállapotot.
Dr. Valló Ágnes
belgyógyász
forrás: Patika Magazin
