Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél

Érdekességek2019. november 18.

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Fotó: 123rf.comA szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.

A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.

A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.

Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.

A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.


Ahmed Tawakol, a kutatás vezetője elmondta: “Eredményeink páratlan betekintést nyújtanak abba, miként vezet el a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán.”

Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy kutatásaikat folytatni kell ahhoz, hogy az eredményeket megerősítsék.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.