Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A stressz szerepe a szív- és érrendszeri betegségeknél

Érdekességek2019. november 18.

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Fotó: 123rf.comA szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.

Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.

A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelőnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.

A kutatók két különböző tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az első 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelőt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlődött-e szív- és érrendszeri betegség.

Ezen időszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és ők voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.

A második kisméretű kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévő gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.


Ahmed Tawakol, a kutatás vezetője elmondta: “Eredményeink páratlan betekintést nyújtanak abba, miként vezet el a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan előnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán.”

Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középső részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy kutatásaikat folytatni kell ahhoz, hogy az eredményeket megerősítsék.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.