Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A stroke a legkisebb korosztályt sem kíméli

Érdekességek2021. szeptember 28.

Fotó: 123rf.comMagyarországon a stroke a vezető halálozási okok egyike, a legfrissebb adatok szerint 2018-ban 11 267 ember életét követelte a betegség. Bár az elmúlt évtizedekhez képest ez a statisztika javuló tendenciát mutat, mégis megfelelő elővigyázatosság és egészségtudatosság mellett még több esetben lehetne megelőzhető.

Míg a betegség és a prevenciója egyre nagyobb figyelmet kap, arról kevés szó esik, hogy a közhiedelemmel ellentétben a probléma nem csak a felnőtteket érinti. Az idei stroke világnap alkalmából fordítsunk megfelelő figyelmet a gyerekkori stroke felismerésére és megelőzésére!

A szélütés kockázata elsősorban az idősebb generációt veszélyezteti, befolyásolhatja a genetikai hajlam, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, valamint az olyan káros szokások mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezért kevesen tudják, hogy ez a betegség akár már egészen kicsi korban is előfordulhat. Gyerekkori stroke-nak számítanak azok az esetek, amelyek a várandósság 28. hete és a 18. életév betöltése között történnek meg. 

A stroke típusai, előfordulása

A stroke-nak két fajtája van, az iszkémiás és a vérzéses. Előbbi esetében agyérelzáródásról van szó, amelyet vagy a helyben képződött vérrög (trombózis) vagy a keringés által az agyba jutó rög okoz (embólia). Utóbbi esetében az agyban történő vérzés okozza a problémát, amikor az egyik verőér megreped és a koponyában vérömleny alakul ki.

A felnőtt szélütések 70-80 %-a iszkémiás típusú, míg a vérzéses stroke csupán az esetek egyötödét teszi ki. Ezzel szemben a gyerekeknél mindkét fajta stroke bekövetkezésére azonosak az esélyek.

Ugyan nem a stroke egyik alfaja, de a TIA-nak, azaz a tanziens iszkémiás attaknak is komoly kockázata van gyerekek esetében. Ez átmeneti agyi keringészavart jelöl, amely felnőtteknél maradandó károsodást nem okoz, de a stroke egyik előszele lehet. Gyerekeknél azonban fennáll az agy sérülésének lehetősége még akkor is, ha erre maradandó tünetek nem utalnak.

A gyerekkori stroke okai, rizikó faktorai

A felnőttkori sroke-ot gyakran idézheti elő a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a diabétesz, gyerekeknél azonban mások a kiváltó okok. A terhesség alatt, illetve a születést követő 28 napon belül a placentából leváló vérrög okozhatja a baba agyában a stroke-ot, másrészt az anyánál vagy a babánál fennálló véralvadási rendellenesség. 28 napos kortól 18 évesig kiválthatják olyan meglévő betegségek, mint a veleszületett szívbetegség vagy a vérszegénység egyik öröklődő típusa, a sarlósejtes anaemia is. De emellett okozhatja akár fertőző betegség, a fejet vagy nyakat ért sérülés, érrendszeri probléma vagy a vérben található rendellenesség. A stroke időnként olyan, korábban egészséges gyerekeket is érinthet, akiknél addig nem voltak megfigyelhetők a fő kiváltó okok. 


A gyerekkori stroke felismerése

Amikor egy felnőttet stroke éri, a tünetek jellegzetesek, azonosíthatók. Kisgyerekeknél azonban nehezebb a betegség felismerése, ha még nagyon fiatal vagy a fejlődése korai szakaszában van, lehet, hogy a tünetek enyhék, nem észlelhetők. 28 napos korig a babáknál a rohamok a stroke gyakori tünetei. 

28 napos és 18 éves kor között előforduló iszkémiás stroke tünetei a gyengeség, a test féloldali bénulása, az arc bénulása, fejfájás és beszédzavar. A vérzéses stroke tünetei pedig a hányás, a rohamok és a fejfájás.  

Fotó: 123rf.com

A gyerekkori stroke kezelése

A betegség kezelése nagymértékben függ annak kiváltó okától. Amennyiben vérrög okozta, vérhígító terápia javasolt, de vannak olyan esetek is, amikor azonnali vérátömlesztésre van szükség, például sarlósejtes anaemia fennállásakor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.