Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A súlyos asztma

Érdekességek2023. február 01.

Fotó: 123rf.com

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus légúti megbetegedés. Világszerte több mint 300 millió, Magyarországon több mint 300 ezer ember szenved asztmában, közülük 5-10% súlyos asztmás.

A súlyos asztma tünetei közül fontos megemlíteni a nehézlégzést, sípoló légzést, mellkasfeszülést, köhögést, amelyek jellemzően időszakosan jelentkeznek. A legtöbb betegnél az asztma allergiás eredetű, esetükben asztmás rohamot, hirtelen állapotromlást idézhetnek elő különböző allergének, por, dohányfüst, hideg levegő, fertőzések.

A betegség diagnózisában fontosak a tünetek, a laborvizsgálat, illetve a légzésfunkciós vizsgálat, amely megerősíti az asztma diagnózisát, és segít elkülöníteni más légúti betegségektől. Ezenkívül fontos még a kiváltó allergének azonosítása is, ezek leggyakrabban pollenek, atkák, penészgombák.

Az asztma kezelésében kiemelt szerepet játszanak a belégzőszerek vagy más néven inhalációs készítmények. Ezek használata azért is előnyös, mert a gyógyszer egyből a légutakba jutva fejti ki hatását, illetve kevesebb mellékhatást is okoz. Az asztma kezelésében alkalmazott legfontosabb gyógyszercsoport az ún. inhalációs kortikoszteroidok csoportja, amelyek rendszeres alkalmazás mellett az asztma valamennyi rossz kimenetelét javítják.

A terápiás szereket két nagy csoportra lehet osztani:

• az ún. rohamoldó szerekre, amelyeket akut asztmás roham esetén kell alkalmazni,
• a fenntartó gyógyszerekre – hörgőtágítók és gyulladáscsökkentő szteroidok –, amelyeket a betegnek a panaszoktól függetlenül mindennap használnia kell a megfelelő asztmakontroll fenntartása érdekében.
A különböző hatású gyógyszerek kombinációja javítja a kezelés hatékonyságát.


Ha nem csökkennek a rohamok

A legfőbb cél, hogy elérjük a tünetmentességet, ezzel javítva a betegek életminőségét, és csökkentve a jövőbeli veszélyeket. Vannak azonban olyan betegek, akiknek nagy dózisú gyulladáscsökkentő szteroid belégzőszer alkalmazása mellett sem sikerül elérniük a teljes tünetmentességet, és akiknek évente akár többször is vannak szisztémás szteroidot igénylő rohamaik. Ők alkotják az ún. súlyos asztmások csoportját.

Fotó: 123rf.com

Az ő esetükben szükség van további vizsgálatokra, felül kell vizsgálni az inhalációs eszközök megfelelő használatát, a terápiahűséget, illetve az asztmát súlyosbító társbetegségeket is. Jelenleg hazánkban is rendelkezésre állnak támogatottan olyan, ún. biológiai terápiák, amelyek javíthatják a súlyos asztmások tüneteit és életminőségüket. Ezek elterjedése új fejezetet nyitott a súlyos asztma kezelésében. E gyógyszereket erre specializálódott tüdőgyógyászati centrumok rendelhetik el a betegeknek, alapos kivizsgálást követően.

Südi András, prof. dr. Tamási Lilla
Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.