Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szamárköhögés egy tünetegyüttes

Érdekességek2019. november 07.

A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.

Fotó: 123rf.comNevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta.

A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.

A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.

1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.

A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.

Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os. 


Panaszok, tünetek

A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség.  

1. Első ún. „hurutos szak” – 1-2 hétig tartó, főként éjszakai köhögés.

2. Majd súlyosabbá váló tünetek mellett kialakul a „paroxizmális szak”. Jellemző a 4–6 héten át tartó rohamokban jelentkező kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés a „szamárordítás”, majd a rohamot befejező hányás.

3. A tünetek enyhülésével majd fokozatos megszűnésével 2-3 hétig zajlik a lábadozó, vagy „rekonvaleszcens szak”.

A fiatal, oltatlan, vagy részben oltott csecsemőknél a köhögési rohamok végén légzésszünet (apnoe), vagy akár légzésleállás is lehet. Szövődményként középfülgyulladás, tüdőgyulladás jelentkezhet.

A légúti inger, izgalom a betegség lezajlását követően hónapokig tart még. Diagnosztikus jelnek tartható, amikor a nyelv spatulával való megnyomása kiváltja a jellegzetes köhögést.

Ha a szamárköhögés gyanúja felmerül a jellegzetes klinikai tünetek alapján, egyéb kórokozóra is gondolni kell, szóba jöhet pl. rhino-, parainfluenza-, adeno-, RS-vírus, Mycoplasma, Chlamydia, csecsemőknél Chlamydia trachomatis is.

Fotó: 123rf.comDiagnózis

Laborvizsgálat – vérvétel, jellegzetes az alacsony vérsüllyedés, emelkedett fehérvérsejtszám (lymphocyta túlsúly), torokváladék-kenet. Vérvizsgálatból a specifikus antitestkimutatás a betegség második szakában lehetséges.

Kezelés

A beteget el kell különíteni az oltatlan csecsemőtől, gyermektől és célzott antibiotikus kezelésben kell részesíteni. Az antibiotikum megkezdését követő 5–7. napon a fertőzőképesség megszűnik. Az elkülönítés a kezelés megkezdését követően egy héttel feloldható.

A kezelésen túlmenően nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzést. A szamárköhögés elleni védőoltás hatékonysága a beadott védőoltások számától függ, 3 oltás esetén 60%, 4 oltás esetén 80%, ennél több oltás esetén 90%. Az oltás ellenére az esetleges megbetegedés esetén a tünetek enyhék és a szövődmények kialakulásának veszélye kisebb.

Az életkorhoz kötött védőoltásokon kívül javasolt a szülők, nagyszülők, különösen a leendő édesanyák szamárköhögés elleni újraoltása (OEK Járványügyi Osztály).

A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük. Az oltásokat mindaddig folytatni kell, amíg a betegséget fel nem számoljuk. Nemcsak azért oltunk, hogy gyermekeinket megvédjük, hanem azért is, hogy megvédjük unokáinkat és az ő unokáikat!

Gyermekorvos válaszol: www.betegagyerek.hu

Dr. Göndöcs Rita
gyermektüdőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.