Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei

Érdekességek2023. november 22.

Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.

A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.

Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.

Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.

Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.


Mennyire gyakori?

A diszkalkulia hátterében számos probléma húzódhat meg: a matematikai feladatokra specializálódott agyi területek sérülése vagy a genetikai okok mellett a rossz oktatási módszerek, a matematikai szorongás, a gyenge rövidtávú memória is az okai közt szerepelhet.

A matematikai képességek komolyabb kognitív pszichológiai és idegtudományi kutatása csak mintegy 20–25 éve indult el. Az első felmérések (Gross-Tsur 1996, Márkus 1999) legfontosabb eredményei a következők voltak: a diszkalkulia gyakorisága a vizsgált népesség körében 6,5%-ot mutatott, a fiúk és a lányok azonos arányát tapasztalták. A diszkalkuliások 26%-ánál a tünetek ADHD-val társultak. A diszkalkulia és a diszlexia együttes előfordulása 17%-ban, a három tanulási zavar (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) együttes előfordulását 7,5%-ban észlelték. A diszkalkulia gyakorisága hátrányosabb szociális körülmények között nagyobb volt. A diszkalkuliások elsőfokú rokonai között 10%- ban diszkalkuliát, 45%-ban egyéb tanulási zavart találtak.

Van megoldás!

Szerencsére az agy formálható, ennek köszönhetően a matematikai nehézséggel küzdők vagy éppen a diszkalkuliások is képesek matematikát tanulni. Már hazánkban, Budapesten is elérhető az amerikai Gibson Kutatóközpont által kifejlesztett, kiváló kutatási eredményekkel rendelkező, innovatív, átfogó program, amelynek során egy kognitív terapeuta segítségével játékos feladatokkal, mentális gyakorlatokkal fejlesztik célzottan és személyre szabottan azokat az agyi funkciókat, amelyek a számolásban szerepet játszanak. A MathRx a matematikai készségek fejlesztését és erősítését teszi lehetővé különböző korosztályokhoz, készségszintekhez és tanulási stílusokhoz igazítva, legyen szó általános iskolásokról, középiskolásokról vagy felnőttekről.

A módszer a matematikához szükséges alapvető készségekre összpontosít, hiszen, ha ezek a készségek gyengék, a tanulás kínkeserves. Ez a program jelentősen fejleszti a rövidtávú memóriát, a logikát és az érvelést, valamint az új információk feldolgozásának gyorsaságát. Az egyéni képzési tervet a képességfelmérés eredménye határozza meg, és a program során rugalmasan a fejlődéshez igazítják. A tudományosan megalapozott, nemzetközileg elismert módszer nemcsak a matematikai készségeket fejleszti, de bizonyítottan növeli az intelligenciát és az önbizalmat is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kórházi fertőzések leggyakoribb formái

2025. október 12.

Melyek a leggyakoribb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések?

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.

Húgyúti fertőzések

Ezek gyakran katéterhasználathoz kapcsolódnak, amikor a hólyagba helyezett katéteren keresztül baktériumok kerülhetnek be a szervezetbe.

Sebfertőzések

Műtétek után a sebek fertőződhetnek, különösen, ha nem megfelelő a sebellátás vagy nem steril a környezet.

Tüdőgyulladás

A sokáig lélegeztetőgépen lévő betegeknél alakulhat ki, amikor baktériumok kerülnek a tüdőbe.

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon


Dohányzás: a magyarok harmada (32%) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is
Alkohol: a magyarok negyede (24%) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki
Túlevés: a magyarok ötöde (21%) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát
Social média: minden tizedik magyar (9%) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol
Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8%) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat
Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7%-a
Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot
Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot


Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.

Mi élünk! És ti?

2025. október 11.

A digitális eszközök és virtuális világ

Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.

Digitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.

Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.

Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.

Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.