A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei
Érdekességek2023. november 22.
Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.
A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.
Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.
Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.
Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.
Mennyire gyakori?
A diszkalkulia hátterében számos probléma húzódhat meg: a matematikai feladatokra specializálódott agyi területek sérülése vagy a genetikai okok mellett a rossz oktatási módszerek, a matematikai szorongás, a gyenge rövidtávú memória is az okai közt szerepelhet.
A matematikai képességek komolyabb kognitív pszichológiai és idegtudományi kutatása csak mintegy 20–25 éve indult el. Az első felmérések (Gross-Tsur 1996, Márkus 1999) legfontosabb eredményei a következők voltak: a diszkalkulia gyakorisága a vizsgált népesség körében 6,5%-ot mutatott, a fiúk és a lányok azonos arányát tapasztalták. A diszkalkuliások 26%-ánál a tünetek ADHD-val társultak. A diszkalkulia és a diszlexia együttes előfordulása 17%-ban, a három tanulási zavar (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) együttes előfordulását 7,5%-ban észlelték. A diszkalkulia gyakorisága hátrányosabb szociális körülmények között nagyobb volt. A diszkalkuliások elsőfokú rokonai között 10%- ban diszkalkuliát, 45%-ban egyéb tanulási zavart találtak.
Van megoldás!
Szerencsére az agy formálható, ennek köszönhetően a matematikai nehézséggel küzdők vagy éppen a diszkalkuliások is képesek matematikát tanulni. Már hazánkban, Budapesten is elérhető az amerikai Gibson Kutatóközpont által kifejlesztett, kiváló kutatási eredményekkel rendelkező, innovatív, átfogó program, amelynek során egy kognitív terapeuta segítségével játékos feladatokkal, mentális gyakorlatokkal fejlesztik célzottan és személyre szabottan azokat az agyi funkciókat, amelyek a számolásban szerepet játszanak. A MathRx a matematikai készségek fejlesztését és erősítését teszi lehetővé különböző korosztályokhoz, készségszintekhez és tanulási stílusokhoz igazítva, legyen szó általános iskolásokról, középiskolásokról vagy felnőttekről.
A módszer a matematikához szükséges alapvető készségekre összpontosít, hiszen, ha ezek a készségek gyengék, a tanulás kínkeserves. Ez a program jelentősen fejleszti a rövidtávú memóriát, a logikát és az érvelést, valamint az új információk feldolgozásának gyorsaságát. Az egyéni képzési tervet a képességfelmérés eredménye határozza meg, és a program során rugalmasan a fejlődéshez igazítják. A tudományosan megalapozott, nemzetközileg elismert módszer nemcsak a matematikai készségeket fejleszti, de bizonyítottan növeli az intelligenciát és az önbizalmat is.
forrás: Patika Magazin
