Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A SZEBB-program segít!

Érdekességek2024. január 31.

Kérdezze meg gyógyszerészét… De miről, és miért? Ehhez ad segítséget a betegnek a program, és ehhez ad egységes útmutatást a gyógyszerésznek a betegtanácsadásban.

Fotó: 123rf.comA gyógyszertár és a gyógyszerész kulcspozíciója a betegek gyógyszerellátásában vitathatatlan. Ez nagy felelősséggel, de nagy lehetőséggel is jár. 

Felelősség, hogy a beteg hozzájusson a neki az orvos által elrendelt gyógyszerekhez, ill. az önszántából kért termékekhez.

Lehetőség azon szakmai felülvizsgálatra, hogy mindezen gyógyszerek, gyógyászati termékek összessége, azok együttes használata, a beteg gyógyszerszedési szokása, a terápiában való együttműködése valóban megfelelő-e.

Köztudott, hogy a gyógyszerek hatalmas segítséget jelenthetnek a betegségek gyógyításában, de a nem megfelelő használatuk súlyos egészségkárosodást okozhat. Számtalan nemzetközi felmérés ismert, amelyek a gyógyszerek hibás használatához kapcsolódó, nemkívánatos események egészségügyi és gazdasági következményeit igazolják. 

Uniós felmérések szerint a kórházi beutalások több mint 5%-áért a hibás gyógyszeralkalmazás a felelős.

Korábbi hazai vizsgálatok is azt igazolják, hogy a gyógyszerészek sokat tehetnek a gyógyszeralkalmazás biztonságáért, a gyógyszerek helyes használatáért, így az ezzel járó kockázatok csökkentéséért. Az eredményes és biztonságos gyógyszeralkalmazás feltétele annak, hogy a betegek együttműködése eredményes legyen e téren, és emiatt ne szenvedjenek újabb betegségektől, panaszoktól.

A gyógyszerészek feladata és felelőssége – a jogszabály szerint is – a betegek teljes körű tájékoztatása, kiszolgálása, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése mind a gyógyszerek, mind a patikában forgalmazott egyéb termékek viszonylatában. 

A most indított SZEBB-program célja a szükséges, az eredményes, a biztonságos gyógyszerhasználat segítése a beteggel való együttműködés kialakításával, erősítésével, a kommunikáció tudatos fejlesztésével.

Ehhez persze az is fontos, hogy a beteg is „befogadó” legyen minderre, és igényelje a segítséget.


Ne siessen annyira a patikában! Legyen pár perce a saját biztonságára és hallgassa meg a gyógyszerész tanácsait, és ha valamit nem ért, kérdezze meg!

– A gyógyszerbiztonság egy hosszú folyamat eredménye, ami már a kutatólaboratóriumokban a kutatással, a fejlesztéssel kezdődik. 

– Majd folytatódik a gyógyszergyárak munkafolyamatában, a gyártás szigorú feltételeinél.

– A gyógyszer-nagykereskedőknél is elengedhetetlen a gyógyszerbiztonságra való törekvés.

– A gyógyszertárakra is fontos jogszabályok vonatkoznak ennek érdekében.

– De mit sem ér mindez a törekvés, ha a beteg nem viszonyul kellő tudatossággal a terápiája iránt. A betegnek is hozzá kell tenni azt a segítséget, hogy betartja az orvos utasításait, figyel a gyógyszerész tanácsaira, és igényli a segítséget, tehát, ha valamit nem ért, felteszi a kérdéseit!

A gyógyszer hasznos, de a nem megfelelő használat esetén káros lehet!

A SZEBB-program szakmai hátterét jelentő kiadványt már megkapta a 9600 gyógyszerész, akik az ország 2300 gyógyszertárában a tára mögött fogadják a betegeket, és válaszolnak a kérdéseikre. De irányelveket is kaptak ahhoz, hogy ők milyen kérdéseket tegyenek fel adott esetben a betegeknek. 

Természetesen felmerülhetnek a gyógyszerszedésnek problémái, melyek lehetnek

– szakmaiak (pl. nem megfelelő a gyógyszer),

– használathoz kapcsolódóak (pl. nem megfelelő a gyógyszerforma),

– kényelmi funkciót érintő problémák (pl. túl sok gyógyszert kell egyszerre bevenni),

– edukációt érintő problémák (pl. a beteg nem ért bizonyos dolgokat a gyógyszerszedéssel kapcsolatban), 

– hanyagság, nemtörődömség miatti problémák (pl. nem a megfelelő időben, mennyiségben szedi a gyógyszert a beteg). 

De lehet még számtalan olyan eset, tényező, amely a gyógyszerszedést befolyásolja, nem a jó irányba viszi a terápiát, és így a gyógyulás, a javulás esélyét. Mindezekben segíteni tud a gyógyszerész, ha azt a beteg is igényli és szívesen fogadja.

A gyógyszerészek készen állnak a betegek segítésére!

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő, gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.