Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés a kicsiket is kínozza

Érdekességek2017. március 07.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, bébiknél általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”


Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet.

A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák.

Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat. Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:

hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.

A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.

Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.

Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.