Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés női betegség

Érdekességek2022. október 05.

Többnyire a nők érintettek, mivel a fogyókúrázás inkább náluk elterjedtebb. Van, aki túlzásba viszi a hashajtást, és több doboz hashajtót bevesz, felborítva ezzel bélműködését. Vajon elég-e, ha csupán rostdúsan táplálkozunk?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Rontja az életminőséget, kihat a munkaképességre és a magánéletre. Ennek ellenére a problémával küzdőknek csak fele keres tünetei megszüntetésére hatékony megoldást, főleg azért, mert a székrekedéssel kapcsolatban számos megfigyelésen alapuló hiedelem és tévhit él a köztudatban. Egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány  bebizonyítja, hogy ezeknek a hiedelmeknek jelentős része, beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket is, hamis.

"Már a székrekedés meghatározása is problémás: a betegek nagy része ugyanis már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti" - kezdte előadását Dr. Király Ágnes gasztroenterológus, egyetemi docens. 

Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön (az úgynevezett római kritériumok szerint):

A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.

Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát (Meta-Analysis 1995-2001, CHC Market Research WM – Omnibus Quantitative and Qualitative Studies). E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.


Az egyik legelterjedtebb nézet, hogy a rostszegény táplálkozás székrekedést okoz, tehát a székrekedést megnövelt rostbevitellel kell kezelni.
Ugyanakkor a négy nemzetközi hírű gasztroenterológus szakember által végzett felmérésből (Müller-Lissner SA, Kamm MA, Scarpignato C, Wald A: Myths and Misconceptions About Chronic Constipation, American Journal of  Gastroenterology, 2005; 100, 232-242.o.) az derül ki, hogy egyrészt a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, másrészt pedig, hogy a rostok fokozott bevitele mindössze az esetek húsz százalékában jelent segítséget.

A vizsgálatok eredménye szerint leginkább a betegség, vagy a túlzásba vitt diéta következményeként kialakult kórosan kevés széklet esetén idézett elő a rost javulás, normális mennyiségű széklet ürítésekor azonban a rost nem befolyásolta a vastagbél ürülésének mértékét. A szerzők azt is megállapították, hogy sok, súlyos székrekedésben szenvedő betegnél a rostbevitel nem hogy segít, hanem egyenesen ront a helyzeten, és még súlyosabbá teszi a tüneteket. Ezét ha súlyos székrekedésben szenved, ne odahaza kisíérletezzen, hanem azonnal forduljon orvoshoz! 

A kutatás megállapította, hogy egészséges embereknél főleg a mozgásszegény életmód hajlamosít biztosan a székrekedés kialakulására. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint fekvőbetegeknél 16-szor, tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel (pl. mankóval, járókerettel) járóknál négyszer gyakrabban alakul ki székrekedés, mint egészségeseknél. 

Arról is sokan meg vannak győződve, hogy a székrekedést hormonzavar okozza. Tény, hogy nők körében gyakrabban fordul elő ez a probléma, és hogy a menstruációs ciklus alatt is változik a béltartalom mozgásának gyorsasága: a tüszőérés fázisában gyorsabban mozog a béltartalom, mint a sárgatest fázisban, a menzesz első napján pedig sok nőnél jelentkezik hasmenés. Csökkent pajzsmirigy-működés mellett szintén gyakoribb a székrekedés.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ananász – A sokoldalú, téli vitaminforrás

2026. február 08.


Lédús húsa és kellemes íze miatt kedveljük leginkább ezt a Közép- és Dél-Amerikából származó, trópusi gyümölcsöt. De jó, ha tudjuk, hogy sokat profitálhatunk a benne lévő vitaminokból, ásványi anyagokból és speciális enziméből is. A nyers ananász jótéteményei közül kiemelünk néhányat.


Az ananász fogyasztása leginkább frissen ajánlott, hiszen a konzerválás során veszít vitamin- és tápanyagértékéből. Konzerv alakban a cukormentes változatot válasszuk, ha mégis szükségünk van rá, és máshogy nem jutunk hozzá a gyümölcshöz, pl. sütemények, bólék készítésekor. Rostanyagtartalma segíti a telítettségérzés kialakulását, így a fogyókúrás étrendeknek is gyakori szereplője.

További „erényei” még a következők:


Az ananász hatékony antioxidáns: rendkívül gazdag C-vitaminban (100 grammja fedezi napi szükségletünk 80%-át), és többek közt bővelkedik mangánban is (46%), mely hatékonyan felveszi a harcot a káros szabad gyökökkel. Tartalmaz még B6 és E-vitamint, folsavat, káliumot, béta-karotint.
Javítja az emésztést: ezért a tisztítókúrák gyakori alapanyaga. A friss, nyers ananász bromelain nevű enzimet tartalmaz, amely megkönnyíti az állati eredetű fehérjék lebontását a szervezetben. (A konzervananászban nem található meg a hőkezelés negatív hatása miatt.)
A bromelain gyulladáscsökkentő hatású is: emellett védő és tisztító hatást gyakorol a keringési rendszerre. Erősíti az immunrendszert. A gyümölcsből kivont koncentrátuma enyhíti pl. az ízületi vagy az arcüreggyulladást. Köhögéscsillapító hatása szintén ismert.
Vizelethajtó (ödémacsökkentő) hatás: káliumforrásként az ananász hatékonyan részt vesz a retenció (vízvisszatartás) elleni küzdelemben, így ödéma kezelésére is ajánlott. Segíti továbbá a méreganyagok eltávolítását a szervezetből.

Tévhit, hogy télen zsírosat kell enni - melegítő téli étrend

2026. február 08.

Ha a nagy hidegben lehűl a szervezetünk, a kórokozók könnyebben ledöntenek minket a lábunkról. Tévhit azonban, hogy télen nehezebb ételekre van szükségünk. Ha szervezetünket nem terheljük meg zsíros ételekkel, akkor a hőtermelésre tud koncentrálni az emésztés helyett.

Mit együnk a nagy hidegben? - melegítő ételek

Ha nagy tápértékű, melegítő hatású ételeket eszünk, akkor nagyobb az esélyünk arra, hogy megfázás és plusz kilók nélkül vészeljük át a fagyos napokat.



Több C-vitamint!

Télen nagyobb mennyiségű C-vitaminra van szükségünk: karban tartja a keringést és erősíti az ellenálló-képességet. Hiányában vérellátási zavarok léphetnek fel, emiatt könnyebben elkezdünk fázni. Ha keveset fogyasztunk belőle, akkor csökken egyes immunsejtek aktivitása, így könnyebben megbetegszünk. C-vitaminban gazdagok például a citrusfélék (citrom, narancs, grapefruit), a kiwi, a zöldpaprika, a fejes saláta, a káposztafélék. Fogyasszuk őket frissen és nyersen, mert fagyasztás, főzés, sütés közben veszítenek vitamintartalmukból.


Klasszikus téli vacsora

2026. február 07.

Gyermekkoromban téli estéken sokszor ettük ezt az összeállítást! Külön-külön semmi különleges, de együtt nagyon finom!

Klasszikus téli vacsora

Hozzávalók: 10 db közepes szem burgonya, 30-40 dkg baconszalonna, fejenként 2 tojás, só, bors, olaj

A burgonyát megmosom, karikákra vágom és egy nagy, kiolajozott tepsibe terítem. Megszórom kevés sóval és borssal. A tetejét kirakom a baconszalonna szeletekkel. Kevés vizet öntök alá és alufóliával letakarva 180 fokon 40 percig sütöm. Közben a tojásokból hagyományos módon keménytojást főzök.

A kész tepsis burgonyát négy darabba vágott tojással tálalom! Savanyú káposztát vagy más savanyúságot kínálok hozzá!