2025. január 04.
A vérzékenység kapcsán a legtöbben a súlyos hemofíliára gondolnak, ám az állapotnak több típusa is ismert. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától megtudhattuk, vajon milyen tévhitek keringenek a vérzékenységről a köztudatban.
Hosszú vérzési idő a legfőbb tünet
Való igaz, sokaknak az tűnik fel, hogy a sebeik hosszan véreznek, nehezen áll el. De a vérzékenységnek egyéb tünetei is lehetnek, például gyakori orrvérzés, erős menstruáció, fogmosáskor gyakran vérző fogíny, valamint figyelemfelhívó jel az is, ha kék-zöld foltok tarkítják a bőrt, anélkül, hogy előzőleg beütöttük volna magunkat valamibe.
Mindig észrevehető tüneteket okoz
Bár sok esetben vannak a vérzékenységnek tünetei, ám ha igen enyhe a probléma, még az is lehet, hogy az illetőnek fel sem tűnik az állapot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.
Vérzékenység=hemofília
Nagy tévedés, amikor a vérzékenységet a hemofíliával azonosítják. A hemofíliai az a vérzékenység egy típusa, aminek több súlyossági fokozata is van. Legenyhébb esetben csak igen ritkán vérzik a beteg, míg súlyos formájában a spontán vérzés is igen gyakori (ez az izmokban, ízületekben is előfordulhat). Szintén a vérzékenységhez tartozik az ún. Von-Willebrand betegség, melyről bár kevesebbet hallani, ám igen sok embert érint. Enyhe esetben a beteg akár úgy is leélheti az életét, hogy nem is tud az állapotáról.
Csak férfiak lehetnek hemofíliások
A tévhit onnan származik, hogy férfiaknál lépnek fel tünetek, ám a nőknél is fennállhat hemofília, viszont rendszerint ők csupán hordozók, mivel van nekik egy egészséges X kromoszómájuk még. (hemofíliásoknál a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el).
A vérzékenyek nem sportolhatnak
Mivel a vérzékenységnek több súlyossági formája is létezik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem sportolhatnak. A kérdés inkább a hemofíliások esetén érdekes, főleg azoknál, akiknél súlyos formában van jelen. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megfelelő kezelésben részesült hemofíliások nem csak hogy mozoghatnak, de javasolt is, ugyanis a jól felépített izomzat még védelmi funkciót is ellát, így csökkenti a bevérzések kockázatát. Előtte természetesen ajánlott szakorvossal egyeztetni, valamint a balesetveszélyes/küzdősportok kerülendőek.
2025. január 04.
Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.
Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.
A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.
Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…
Régen sem volt jobb
A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.
És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.
A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.
És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.
2025. január 03.
Számos kérdés felmerülhet egy-egy védőoltás esetén, vagy akár egy új típusú oltás megjelenésekor.
Kik kaphatnak Magyarországon kötelező védőoltást?
A kötelező védőoltásokat térítésmentesen kaphatja meg a Magyarországon tajszámmal rendelkező, vagy tajszámmal nem rendelkező, de életvitelszerűen legalább 3 hónapig Magyarországon tartózkodó külföldi gyermek. A tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli gyermek.
Hogyan kell tárolni a gyógyszertárban megvásárolt szabadon választható oltásokat?
A gyógyszertárakban a szülők által kiváltott védőoltásokat szigorúan 2–8 °C között kell tárolni. Érdemes a hűtőszekrényben egy hőmérőt tartani, ugyanis a magasabb hőmérsékleten tartott vagy fagyott oltóanyag már nem adható be. A gyógyszertárakban kötelező ún. hőmérsékletnaplót vezetni a hűtőszekrények mindennapi ellenőrzésekor, a mért hőmérsékletet hivatalosan nyilvántartani. A megvásárolt oltóanyagot otthon is a hűtőszekrényben kell tartani, de mielőbb be kell adatni az illetőnek.
Mit jelent, hogy kampányoltás?
Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. 11–14 éves korban a gyermekek sokkal jobban elérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Az alábbi oltásokat kapják meg a gyermekek:
MMR-újraoltás,
torokgyík elleni, tetanusz és acelluláris szamárköhögés elleni oltóanyaggal végzendő (dTap2) emlékeztető oltás,
hepatitis B elleni védőoltás,
szülői beleegyezés esetén a HPV-védőoltást is kampányoltásként kapják meg a gyermekek.
Melyek a védőoltások ellenjavallatai?
Kevés ellenjavallata van a védőoltás beadásának:
lázas betegség, immunológiai károsodás estén, ekkor egyéni oltási tervet dolgoznak ki,
egy adott oltással már előfordult nemkívánatos esemény – anafilaxiás reakció, mint torokduzzanat, gégeödéma, sokk –, ilyenkor nem lehet ugyanazon összetételű oltóanyagot beadni,
élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció a tervezett várandósság előtt 3 hónappal javasolt.
Nem tekinthetők ellenjavallatnak, pl. asztma, allergia, helyi szteroidkezelés, krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség, neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma sem.
Mért kell egyes oltásokat megismételni?
A különböző vakcinák különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama függ attól a betegségtől, ami ellen véd a vakcina. Ugyanakkor egyes védőoltások csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy adott betegség ellen, míg mások életre szóló védelmet adnak.
