Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szénanátha terrorja

Érdekességek2021. május 04.

Fotó: gettyimages.com

Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.

Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy  problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.

Mi is történik valójában?

Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:

  1. Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
  2. Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
  3. Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
  4. Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
  5. Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
  6. Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
  7. Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
  8. A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
  9. Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
  10. A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak

Fotó: gettyimages.com

Kezelési módszerek

Dr. Gulyás Tamás
drgulyas.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.