Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

Érdekességek2017. november 26.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Az idősebbek a fájdalom miatt nem mozognak többet

A kutatás rákérdezett azokra az okokra is, amelyek leginkább megakadályozzák az embereket a rendszeres sportban. Dr. Nagy Sándor fenti állítását támasztják alá az eredmények is! A 30-40 év közöttiek és a 40-50 év közöttiek körében egyértelműen az időhiány az, ami megakadályozza a rendszeres mozgást. 48%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs ideje rendszeresen, hetente többször mozogni. 14%-uk még nem találkozott olyan mozgásformával, ami örömet jelentene számára, ezért nem sportol, míg minden 10-edik válaszadó valamilyen testi fájdalommal él, és ezért nem tud rendszeresen sportolni. Az idősebbek között viszont ezek az indokok némiképpen átalakulnak, itt már minden harmadik ember testi fájdalommal indokolta, hogy nem mozog többet és csupán a válaszadók 21%-a indokolta időhiánnyal. Érdekes, hogy az idősek egy jó része (39%) egyáltalán nem tudja, hogy miért nem sportol rendszeresen vagy miért nem mozog többet.

A legjobban sétálni szeretünk!

Sport terén egyértelmű népszerűségnek örvend a séta és a gyaloglás. Az idősebbek 83%-a gyalogol rendszeresen, akár hetente többször, de a fiatalok jó része (72%) is erre a könnyed mozgásformára esküszik. A szeniorok 40%-a rendszeresen használ kerékpárt is, a fiatalabb felnőttek körében a biciklizés némiképpen népszerűbb, a válaszadók fele rendszeresen biciklizik. A kirándulás, természetjárás szintén népszerű mozgásformának  számít, a 30-50 év közöttiek közel 40%-a választja ezt a mozgásformát, míg az idősebbek közül minden harmadik válaszadó kirándul rendszeresen. A komolyabb igénybevételt jelentő sportok közül a fiatalabbak közül minden ötödik válaszadó rendszeresen fut, ugyanakkor csak 10%-uk úszik. Az idősebbek –a már gyakori testi fájdalmak következtében – nem igazán futnak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kocogna, ugyanakkor az úszás – mint ízületkímélő mozgásforma – jóval népszerűbb a körükben (14% rendszeresen úszik.) A csapatsportok, a küzdősportok és az extrémsportok csak a felnőttek igen kis részét érdeklik.

Országos szenior sportprogramok várják az idősebb korosztályt

A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége évek óta misszióként tekint a szenior sportra, és különböző események szervezésével igyekszik meghozni az idősebb korosztály sportolási kedvét. Ennek érdekében számos sport és táncos eseményt szerveznek rendszeresen regionális tagszervezeteiken keresztül, amelyek célja, hogy minél több nyugdíjasnak lehetőséget biztosítsanak a mozgásra. Májustól idén is országszerte zajlanak majd a különböző szenior sportversenyek, sétatúrák, sportnapok, amelyek célja felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmódra. Idősebb korban is a testi és lelki egészség kulcsa a rendszeres mozgás. Sajnos ebben az életkorban gyakran előfordulnak olyan ízületi, mozgásszervi problémák, amelyek megakadályozzák a rendszeres sportot, ugyanakkor léteznek olyan külsőleg használható fájdalomcsillapító krémek és gélek, amelyek megszüntetik a fájdalmat, hatásuk akár 12 órán keresztül garantált és lehetővé teszik a könnyed mozgást. Dr. Nagy Sándor szenior mozgásszakértő elmondta: „Ha valaki a séta, kirándulás, gyaloglás és könnyed sport mellett dönt, az számos előnyt könyvelhet el: a közös sport/mozgás átmozgatja a testet, segít a testsúly kordában tartásában és nem utolsó sorban kiváló társas tevékenység, szórakozás, amely lelkileg is építi a résztvevőket. Éppen emiatt a nyugdíjasok szövetsége évek óta kiemelt figyelmet fordít a különböző regionális és országos szenior programok szervezésére, hogy aki szeretne, lehetőséget kapjon a sportra, a mozgásra! ” Az országos és regionális szenior sporteseményekről a mozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan előzhető meg a húgyúti fertőzés?

2025. október 21.


Igyunk eleget: egy klinikai vizsgálat igazolta, hogy azoknál a premenopauzás nőknél, akik 1,5 liternél kevesebbet isznak naponta, a napi folyadékbevitel kb. 1,5 literrel történő emelése csökkentette a visszatérő hólyaghurut előfordulását.[1]
Fogyasszunk tőzegáfonyát: egy 2023-as kutatás szerint bizonyos csoportokban – különösen a megfelelő PAC-tartalmú készítményeknél – az áfonya segíthet a megelőzésben. Aktív fertőzés kezelésére viszont nem alkalmas.[2]
Figyeljünk a megfelelő intimhigiéniára: vizeljünk szexuális együttlét előtt és után, ami fertőtlenítő hatású; vécéhasználat után elölről hátrafelé töröljük ki a nemi szervet, hogy székletmaradvány ne juthasson el a húgycsőnyílás és a hüvely közelébe; kádban fürdés helyett inkább zuhanyozzunk
Ne tartogassuk a vizelet!
Minimalizáljuk a vegyi anyagok (szappan, tusfürdő, intim spray, hintőpor stb.) használatát a nemi szerveken
Posztmenopauzában orvossal egyeztetve a helyi ösztrogénkezelés is szóba jöhet.

Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz horkolás esetén?

2025. október 20.

Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy adott esetben horkol, de rekedtséget, a hang gyengeségét vagy elvesztését tapasztalja, rendszeresen torokfájásra, száraz köhögésre, szájszárazságra ébred, annak mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
– Előfordulhat, hogy csak bizonyos életmódbeli változtatásokat ajánlott bevezetni a tünetek ellen, mint például több folyadék fogyasztása, párásítás a hálószobában, az olyan irritáló anyagok kerülése, mint a cigaretta, az alkohol, a koffein. Ez azonban nem mindig elég – hangsúlyozza dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. – A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hanggal kapcsolatos problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el. Amennyiben gége irritáció, gégegyulladás hátterében a horkolás, vagy esetleg alvási apnoé áll, akkor ezzel a kiinduló helyzettel kell valamit kezdeni. 

A horkolás kezelése


A horkolás kivizsgálása többlépcsős folyamat, szükségünk van a minél pontosabb kórtörténetre, a tünetek pontos leírására – ehhez nagy segítség lehet a hálótárs beszámolója, leírása a horkolásról -, a kórtörténet mellett a diagnosztika alapja a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, az alvásvizsgálat, és az alvás alatti endoszkópos vizsgálat. Ki kell deríteni, okozhatja-e a horkolást például a laza, túltengő lágyszájpad és/vagy nyelvcsap, a megnagyobbodott alsó orrkagylók, a megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, a megnagyobbodott nyelvgyök, a laza gégefedő vagy esetleg orrsövényferdülés, orrpolip. 

Kemikáliák? Ne a terhesség alatt!

2025. október 20.

Ismert tény, hogy a fejlődő magzat igen fogékony minden káros hatásra, ezért egyre több kutatás irányul arra, hogy vajon a terhesség alatti hatások hogyan befolyásolják a már megszületett gyermekek egészségét.

Újabb kutatások alapján a gyermekkori daganatos elváltozáshoz vezető májkárosodások okai között szerepelnek azok a hormonháztartást befolyásoló kemikáliák, amelyeknek a gyermek édesanyja terhessége alatt volt kitéve. Ezen kemikáliákkal az ételek, italok és más termékek (pl. kozmetikumok) útján nap mint nap találkozunk. A káros anyagoknak való kitettséggel egyidejűleg fokozódik a nem alkoholos eredetű zsírmájjal diagnosztizált gyermekek száma. A kutatás során számos anyag (pl. szerves foszfátok, műanyaglágyítók, parabének, rovarirtók) szintjét mérték a várandós anyák vérében és vizeletében, és később a gyermekeik vérében is vizsgálták egy a májkárosodást előre jelző anyag szintjét. Az eredmények alapján a gyermekek minél inkább ki voltak téve a kemikáliák káros hatásainak a várandósság alatt, annál inkább megemelkedett 7-11 éves korukra ennek a jelző anyagnak a szintje. Kellő körültekintéssel (pl. kevesebb műanyaghasználat, több biotermék fogyasztása) csökkenthető a későbbi károsodásért legalább részben felelős anyagoknak való kitettség, de a modern világban ezek valószínűleg teljesen nem kerülhetők el.