Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

Érdekességek2017. november 26.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Az idősebbek a fájdalom miatt nem mozognak többet

A kutatás rákérdezett azokra az okokra is, amelyek leginkább megakadályozzák az embereket a rendszeres sportban. Dr. Nagy Sándor fenti állítását támasztják alá az eredmények is! A 30-40 év közöttiek és a 40-50 év közöttiek körében egyértelműen az időhiány az, ami megakadályozza a rendszeres mozgást. 48%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs ideje rendszeresen, hetente többször mozogni. 14%-uk még nem találkozott olyan mozgásformával, ami örömet jelentene számára, ezért nem sportol, míg minden 10-edik válaszadó valamilyen testi fájdalommal él, és ezért nem tud rendszeresen sportolni. Az idősebbek között viszont ezek az indokok némiképpen átalakulnak, itt már minden harmadik ember testi fájdalommal indokolta, hogy nem mozog többet és csupán a válaszadók 21%-a indokolta időhiánnyal. Érdekes, hogy az idősek egy jó része (39%) egyáltalán nem tudja, hogy miért nem sportol rendszeresen vagy miért nem mozog többet.

A legjobban sétálni szeretünk!

Sport terén egyértelmű népszerűségnek örvend a séta és a gyaloglás. Az idősebbek 83%-a gyalogol rendszeresen, akár hetente többször, de a fiatalok jó része (72%) is erre a könnyed mozgásformára esküszik. A szeniorok 40%-a rendszeresen használ kerékpárt is, a fiatalabb felnőttek körében a biciklizés némiképpen népszerűbb, a válaszadók fele rendszeresen biciklizik. A kirándulás, természetjárás szintén népszerű mozgásformának  számít, a 30-50 év közöttiek közel 40%-a választja ezt a mozgásformát, míg az idősebbek közül minden harmadik válaszadó kirándul rendszeresen. A komolyabb igénybevételt jelentő sportok közül a fiatalabbak közül minden ötödik válaszadó rendszeresen fut, ugyanakkor csak 10%-uk úszik. Az idősebbek –a már gyakori testi fájdalmak következtében – nem igazán futnak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kocogna, ugyanakkor az úszás – mint ízületkímélő mozgásforma – jóval népszerűbb a körükben (14% rendszeresen úszik.) A csapatsportok, a küzdősportok és az extrémsportok csak a felnőttek igen kis részét érdeklik.

Országos szenior sportprogramok várják az idősebb korosztályt

A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége évek óta misszióként tekint a szenior sportra, és különböző események szervezésével igyekszik meghozni az idősebb korosztály sportolási kedvét. Ennek érdekében számos sport és táncos eseményt szerveznek rendszeresen regionális tagszervezeteiken keresztül, amelyek célja, hogy minél több nyugdíjasnak lehetőséget biztosítsanak a mozgásra. Májustól idén is országszerte zajlanak majd a különböző szenior sportversenyek, sétatúrák, sportnapok, amelyek célja felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmódra. Idősebb korban is a testi és lelki egészség kulcsa a rendszeres mozgás. Sajnos ebben az életkorban gyakran előfordulnak olyan ízületi, mozgásszervi problémák, amelyek megakadályozzák a rendszeres sportot, ugyanakkor léteznek olyan külsőleg használható fájdalomcsillapító krémek és gélek, amelyek megszüntetik a fájdalmat, hatásuk akár 12 órán keresztül garantált és lehetővé teszik a könnyed mozgást. Dr. Nagy Sándor szenior mozgásszakértő elmondta: „Ha valaki a séta, kirándulás, gyaloglás és könnyed sport mellett dönt, az számos előnyt könyvelhet el: a közös sport/mozgás átmozgatja a testet, segít a testsúly kordában tartásában és nem utolsó sorban kiváló társas tevékenység, szórakozás, amely lelkileg is építi a résztvevőket. Éppen emiatt a nyugdíjasok szövetsége évek óta kiemelt figyelmet fordít a különböző regionális és országos szenior programok szervezésére, hogy aki szeretne, lehetőséget kapjon a sportra, a mozgásra! ” Az országos és regionális szenior sporteseményekről a mozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?

2025. augusztus 21.

Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.  
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.

A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai

2025. augusztus 20.

Fokozott UV-sugárzás veszélyei

Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.

A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).

Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól

Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg

Öngondoskodás

2025. augusztus 20.

A tudatos öregedés egyik kulcsa az önmagunkról való gondoskodás 

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. 

Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.

Nem akarunk idősek lenni

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.

Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.