Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szervátültetettek 45 százaléka még védőoltásra vár

Érdekességek2021. április 11.

A szervátültetettek így kampányoltak a maszkviselés mellett – forrás: Magyar Szervátültetettek Szövetsége

Bár ez év januárjában ígéretesen megindult a szervátültetettek oltása, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) információi szerint akadozik a folyamat, a körülbelül 4600 oltásra regisztrált transzplantált 45 százaléka még mindig nem kapta meg a Covid elleni vakcinát. Annak ellenére, hogy valamennyien az extrém veszélyeztetettek körébe tartoznak, és jelenleg már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerültek. A helyzet gyors megoldása érdekében az országos tiszti főorvos segítségét kérik.

A szervátültetetteket világszerte az extrém veszélyeztetettek csoportjába sorolják, így beoltásuk nem korcsoportonként történik – emlékeztetett dr. Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója. Nephrology Dialysis Transplantation szakújság márciusi cikkére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Burden of Disease munkacsoport adatai szerint világszerte a krónikus vesebetegség és a veseátültetés volt a súlyos kimenetelű Covid19 vezető kockázati tényezője 2020-ban. A járvány áldozatai között az első két helyen a dializált és a vesetranszplantált betegek állnak. Az adatokat 17 millió felnőtt egészségügyi adatainak elemzésével, köztük 11 ezer koronavírus okozta haláleset feldolgozása alapján állapították meg.

Mindezek egybevágnak a járvány nyilvánosan elérhető magyarországi halálozási adataival – ismertette dr. Grózli Csaba. A hazai szervátültetettek száma 5100, közülük 26-an vesztették életüket. Az extrém veszélyeztetettség miattkülönösen indokolt a dializált és a transzplantált betegek oltásának mihamarabbi befejezése – emelte ki az igazgató. Egyszerűsíthetné a rendszert, ha a szervátültetettek és szervre várók soron kívül jelentkezhetnének az oltópontokon, illetve háziorvosuknál – tanácsolta.


FELMÉRÉS A SZERVÁTÜLTETEK OLTÁSÁRÓL

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége március 15. és 20. között végzett online kérdőíves felmérése (n=406) azt mutatta, hogy noha a szervátültetettek 90 százaléka regisztrált a védőoltásra, 45 százalékuk még mindig nem kapta meg a vakcinát, miközben már a kisebb kockázatú csoportok is sorra kerülnek. Különösen aggasztó a 60 és 69 év közötti korosztály helyzete.

A Magyar Transzplantációs Társaság március 9-i ajánlása szerint a szervátültetettek Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Sinofarm vakcinákkal olthatók. Ugyanakkor mivel gyengített immunrendszerük miatt kisebb a válaszreakció, a termelt ellenanyag mennyisége, ezért számukra a legnagyobb immunválaszt adó oltóanyag, a Pfizer vagy a Moderna lenne az ideális. A felmérés szerint a szervátültetettek 30%-a kapott Pfizert és 5%-a Modernát, a többiek AstraZenecát (63%) és Sinopharmot (2%).

Az oltások 63%-át a háziorvosok adták be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.