Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását

Érdekességek2021. szeptember 28.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.

“Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.  

Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.

Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a körépkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.


Mindkettő kockázata 70-90 éves korban elkezdett növekedni, ha a szérum nátriumion-koncentráció meghaladta a 142 mmol/litert középkorban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 1. rész

2026. február 14.

Minden évben megfogadjuk, hogy nem szedünk fel plusz kilókat a novembertől márciusig terjedő időszakban.De általában az ellenkezője történik - és nemcsak az év végi ünnepek túlzó táplálkozási szokásai, hanem maga a téli időjárás is okozója a hízásnak. Hiszen zord időben sokkal kevesebbet mozgunk a szabadban, rosszabb a kedélyállapotunk, és több finomsággal „vigasztaljuk” magunkat. Mindezek miatt persze mind gyorsabban rakódik ránk a felesleg. Ne hagyjuk, hogy így legyen! 

Szürke, hideg idő, csípős szél, sokszor jeges eső/hó kíséretében. Minél zordabbá válik az időjárás, annál hajlamosabbak vagyunk megengedni magunknak, hogy finom ételekben, nassolásban keressünk „vigaszt”. A téli időszakban jobban vágyunk az édességre is, hiszen akár egy csésze forró csokoládé süteménnyel nagymértékben felmelegítheti testünket-lelkünket. Amellett az év vége felé gyakrabban járunk étterembe, szervezünk baráti, családi összejöveteleket is, terített asztal mellett. Minderre azt szoktuk felhozni „mentségnek”, hogy a hidegben szervezetünknek több energiára van szüksége. 

Fejtetvesség iskolákban, óvodákban

2026. február 14.

A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!

A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban. Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.

Hogyan szabaduljunk meg a fejtetűtől?

2026. február 13.

A terjedés megakadályozása szinte lehetetlen egy közösségben, mert nem megoldható az elkülönítés. A fejtetvességre való gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti és mögötti területet, a tarkótájat kell átvizsgálni. Lehetőleg a serkéket kell keresni, mert a tetű a fényt kerüli és menekül, a serkék a hajszálon tapadva láthatóak.  

Meg kell győződni a serkék életképességéről, aminek legegyszerűbb módja a „körömpróba”, amikor az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. Ezt papírtörlővel való összenyomással is meg lehet próbálni, aki esetleg viszolyog tőle.

Hogyan kezeljük a fejtetvességet?

A haj kezelése a legfontosabb, de a fejtetű a használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő, hajgumi, sál stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni.