Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását

Érdekességek2021. szeptember 28.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.

“Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.  

Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.

Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a körépkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.


Mindkettő kockázata 70-90 éves korban elkezdett növekedni, ha a szérum nátriumion-koncentráció meghaladta a 142 mmol/litert középkorban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.