Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

Érdekességek2018. július 20.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.

Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.


A magas BMI önmagában is rizikófaktor

Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát- akár jelen van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt. Őket különböző kategóriákba sorolták, BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot. Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket – fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig – és arra jutották, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 %-kal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest.

A cikk szerint mindenképpen elmondható, hogy a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és – vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet érdemes fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapítás a szakma által is elfogadott tanulmányokkal nincs alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában.

Hosszútávú hatásokat kell kivédeni

-    A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.2017-ben az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A magas BMI-jű személyeknek pedig – és e téren a férfiak éppúgy veszélyeztettek, mint a nők – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív és az érrendszer állapotát és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.