Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

Érdekességek2018. július 20.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.

Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.


A magas BMI önmagában is rizikófaktor

Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát- akár jelen van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt. Őket különböző kategóriákba sorolták, BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot. Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket – fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig – és arra jutották, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 %-kal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest.

A cikk szerint mindenképpen elmondható, hogy a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és – vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet érdemes fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapítás a szakma által is elfogadott tanulmányokkal nincs alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában.

Hosszútávú hatásokat kell kivédeni

-    A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.2017-ben az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A magas BMI-jű személyeknek pedig – és e téren a férfiak éppúgy veszélyeztettek, mint a nők – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív és az érrendszer állapotát és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”

Miért nem kapok levegőt?

2026. június 10.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:


nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
szorító érzés a mellkasban,
fulladás érzés,
a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

Allergia, vagy nátha?

2026. június 09.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.