Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

Érdekességek2018. július 20.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.

Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.


A magas BMI önmagában is rizikófaktor

Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát- akár jelen van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt. Őket különböző kategóriákba sorolták, BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot. Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket – fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig – és arra jutották, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 %-kal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest.

A cikk szerint mindenképpen elmondható, hogy a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és – vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet érdemes fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapítás a szakma által is elfogadott tanulmányokkal nincs alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában.

Hosszútávú hatásokat kell kivédeni

-    A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.2017-ben az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A magas BMI-jű személyeknek pedig – és e téren a férfiak éppúgy veszélyeztettek, mint a nők – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív és az érrendszer állapotát és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.