Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

Érdekességek2018. július 20.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.

Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.


A magas BMI önmagában is rizikófaktor

Első körben kiválasztották azokat a tanulmányokat, amelyek legalább 12 évig követték a „metabolikusan egészséges elhízással” rendelkező nőket. Több ilyen, releváns tanulmányt elemezve arra jutottak, hogy az elhízás mindenképpen növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát- akár jelen van mellette más metabolikus betegség, akár nincs. Az egyik legnagyobb tanulmányban (Nurses’ Health Study) 90.257 nőt monitoroztak kétévenkénti kérdőívezéssel 1980-2010 közt. Őket különböző kategóriákba sorolták, BMI-jük és szív-érrendszeri egészségük szerint. Közülük az átlagosan 24 éves követési időszak alatt 6.306 nőt diagnosztizáltak kardiovaszkuláris betegséggel, 3.304 esetben regisztráltak szívinfarktust és 3080 esetben stroke-ot. Az elemzésekben tekintetbe vették a befolyásoló tényezőket – fizikai aktivitástól a dohányzásig és a családi halmozódásig – és arra jutották, hogy a „metabolikusan egészséges elhízás” nem nevezhető ártalmatlan állapotnak. Azoknak a nőknek ugyanis, akik ebbe a kategóriába tartoznak, 39 %-kal nőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a normál BMI-be tartozó hölgyekhez képest.

A cikk szerint mindenképpen elmondható, hogy a magas BMI-vel rendelkező, bár magas vérnyomástól és – vércukorszinttől mentes nőknek nem szabad illúziókban ringatniuk magukat, és fokozott figyelmet érdemes fordítaniuk a fizikai aktivitásra és az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor dr. Vaskó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a megállapítás a szakma által is elfogadott tanulmányokkal nincs alátámasztva, tehát további kutatások szükségesek a témában.

Hosszútávú hatásokat kell kivédeni

-    A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később többek közt stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet. Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.2017-ben az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - A magas BMI-jű személyeknek pedig – és e téren a férfiak éppúgy veszélyeztettek, mint a nők – feltétlenül ajánlott az évenkénti kardiológiai kivizsgálás, ami feltérképezheti a szív és az érrendszer állapotát és idejében elkezdett kezeléssel megakadályozhatja, lassíthatja az esetleges negatív folyamatokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei: életmódtól a pacemakerig

2025. október 19.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.

Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
– Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.

Hogyan időzítsük okosan a futást?

2025. október 19.

A futásnak nincsenek szigorú szabályai a megfelelő időpontra vonatkozóan, de bizonyos napszakok előnyösebbek. Például a kora reggeli futás – ébredés után fél-egy órával – ideális lehet a természetes bioritmus fenntartására. Sokan a délutáni futást kedvelik, mivel ilyenkor a testhőmérsékletünk optimálisabb, az izmaink már bemelegedtek, így jobb teljesítményt érhetünk el. Este viszont érdemes elkerülni a mozgást, és legalább 2-3 órával lefekvés előtt befejezni az edzést, hogy a szervezetünknek legyen ideje lehűlni és lenyugodni. Ugyanakkor az időjárás is meghatározó az időzítés szempontjából. Nyáron a kora reggeli vagy késő esti órák a legmegfelelőbbek a meleg elkerülése érdekében. Általános szabály, hogy 28 fok feletti külső hőmérsékleten szabadtéri megerőltető tevékenységet ne végezzünk! Télen pedig akár -10 Celsius-fokban is lehet futni, természetesen megfelelő öltözetben.

A motiváció kulcsfontosságú a rendszeresség fenntartásához, amiben a kisebb-nagyobb célok kitűzése segíthet. Kezdetben törekedhetünk heti 3 alkalomra, míg hosszú távon ösztönző lehet például egy futóverseny teljesítése. Jó példa egy ilyen közös célra, hogy a Budai Egészségközpont munkavállalói és vállalati partnerei az egészségtudatos életmód jegyében 130 fős csapattal indulnak az október 11-i 40. Spar maratonon – egy hasonló kihívás kézzelfogható határidőt ad és végig fenntartja a lendületet. A változatosság szintén meghatározó tényező, hogy ne adjuk fel a monotonitás miatt. Próbáljunk ki különböző útvonalakat és tempókat, vagy hallgassunk zenét, podcastet, esetleg nyelvleckét futás közben. Futócsoporthoz is csatlakozhatunk, mert a közösség általában erőt, lendületet és kitartást ad.

Propolisz tinktúra a konyhában a természetesség jegyében

2025. október 18.

A gasztronómia világában egyre több olyan alapanyag jelenik meg, amely nemcsak ízével, hanem az egészségre gyakorolt hatásaival is kitűnik.

A méhek által gyűjtött és feldolgozott propolisz ebből a szempontból különleges helyet foglal el.

A propolisz tinktúra ma már nemcsak gyógyhatásairól ismert, hanem egyre gyakrabban tűnik fel kreatív kulináris receptekben is, a természetes ízek és a tudatos életmód tökéletes kombinációjaként.

A propolisz titka a konyhában

A méhek által előállított propolisz eredetileg a kaptár fertőtlenítését szolgálja, de emberi felhasználása évszázadokra nyúlik vissza.

Az utóbbi években a propolisz tinktúra felhasználása a konyhában is egyre népszerűbb: salátákhoz adva különleges, enyhén fanyar ízt biztosít, italokban pedig harmonikusan kiegészíti a citrusos vagy mézes jegyeket. Nem csupán ízesítő, hanem természetes antioxidáns-forrás is, amely támogatja az immunrendszert.

Propolisz tinktúra felhasználása a mindennapi főzésben

Azok számára, akik nemcsak ízletesebbé szeretnék tenni az ételeiket, de táplálóbbá is, a propolisztartalmú tinktúra remek kiegészítő. Különösen jól illik:


friss zöldségekből készült öntetekhez,
gyümölcsös desszertekhez,
mézes italokhoz és teakülönlegességekhez.


A propolisz tinktúra felhasználása hideg ételeknél ajánlott leginkább, hiszen így őrizhetők meg a benne található aktív hatóanyagok. Például egy egyszerű joghurtos öntetben vagy mézes-citromos limonádéban pár csepp máris különleges karaktert ad.

Egyre több gasztroblogger számol be arról, hogy a propolisz tinktúra különleges ízmélységet szolgáltat a smoothie-kban vagy a gyümölcslevekben is. Emellett izgalmas kísérletek születtek már sajttálak mellé kínált mézes szószokban is, ahol a természetes édes és mély jegyek harmonikusan találkoznak.