Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szívritmuszavar sokszor csak tünet

Érdekességek2022. január 26.

Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismertette.

Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.

A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

Pajzsmirigy-, cukorbetegség, stressz és elhízás is okozhatja

„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos. Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a túlsúlyosak között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték.  „Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

Más betegségek, hordozható EKG és stressz teszt

Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel.

Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.


A kezeletlen ritmuszavar életveszélyes szövődményei

Nagyon gyakran, a szívritmuszavar nem okoz különösebb panaszt, sőt sokszor azok sem érzékelik a tüneteket, akiknél életet veszélyeztető ritmuszavar áll fenn. Esetenként, csak rutin orvosi vizsgálat során derül fény a problémára.  ú„Mivel a szív működésének a rendellenességeit a beteg sokszor nem is érzi, de a későbbi szövődmények már életveszélyesek lehetnek, (stroke, embóliák) ezért igen fontos, hogy ez mielőbb kiderüljön, és az érintett szakorvoshoz forduljon kivizsgálás céljából. Szeretném kiemelni, hogy aki ebben a betegségben szenved, nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen, az életviteli változtatások szükségességével is. Ugyanis abban az esetben, ha a páciens nem változtat életmódján, előbb-utóbb újra szembe kell néznie a betegséggel.” – figyelmeztet Dr. Vaskó Péter, kardiológus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)