Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szoptatás is hatalmas kihívás a szervezet számára

Érdekességek2022. július 06.

Fotó: 123rf.comA szoptatás során is kiemelten fontos a tápanyagok pótlás, hiszen a tejtermelésnek a megfelelő vitamin, nyomelem és ásványi anyag ellátottság alapfeltétele. Ezt sajnos sokan elfelejtik, emiatt pedig a babájuk táplálása – minden erőfeszítésük ellenére – sajnos sokszor messze nem kielégítő. A szoptatással kapcsolatos kérdéseinkre Ratkó Tünde szülésznő ad válaszokat.

Miért energiaigényes a szoptatás

Sokan úgy gondolják, a szoptatás már gyerekjáték, hiszen a baba már nem csatlakozik a köldökzsinórral az anyukához, már nem hatalmas a kismama pocakja, ez már sétagalopp lesz a várandóssághoz képes. A szóképnél maradva: sétagalopp, erőltetett menetben, hegynek felfelé.

A szoptatás során a baba ugyan valóban nem a köldökzsinóron veszi fel a tápanyagokat, azokat most már a szopás során lenyelt anyatej fedezi. Ez azonban az jelenti, hogy ugyan úgy, ahogyan a várandósság alatt, most is teljes egészében az édesanya gondoskodik a baba tápanyagigényéről, most is a saját testéből fedezi azt, hiszen az anyatejet az édesanya szervezete termeli, és annak tápanyagtartalmát is az anya szervezetének állapota határozza meg, vagyis a tápanyagok pótlása kiemelt jelentőségű.

Nem csoda, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége javasol várandósvitamint mind a terhesség, mind a szoptatás időszakára. Hiszen csak étkezéssel fedezni a megnövekedett igényeket a mai, csökkent beltartalmú élelmiszerekkel szinte lehetetlen.

De miért is van olyan nagy szükség a vitaminpótlásra a szoptatás alatt

jódhiány: hazánk mérsékelten jódhiányos terület, ez az oka, hogy nálunk a pajzsmirigy betegségek népbetegségnek számítanak. Ennek köszönhető az is, hogy az anyatej jódtartalma is sokszor nem kielégítő. Az OÉTI adatai alapján a hazai kismamák 42%-nál jódhiányos az anyatej, és 25%-nál még a minimum jódszintet sem éri el.

cink: a cink a rézzel együtt kiemelt jelentőségű a várandósság és a szoptatás során is. nem csak a baba fejlődésében töltenek be kulcsszerepet, hanem a felszálló fertőzések megelőzésében is a kismamáknál (ezek okozzák a vetélések és koraszülések 80%-át). A cink szintje a szülés után drasztikusan lecsökken, mivel az anya testéből távozik a placenta is, mely cinkben igen gazdag. Ezt a veszteséget pedig mindenképpen pótolni kell!


depresszió: ma már orvosi tény, hogy a depresszió (így természetesen a szülés utáni depresszió is ide tartozik), és a szülés utáni fáradság esetében is tápanyaghiányos állapot áll a háttérben. A tápanyagok szintjének csökkenése a szervezetben a hormonháztartás felborulásával is együtt jár, mely nem csak a kedvünket teheti tönkre, a prolaktin hormon termelésének lassításával az anyatej termelést is leállíthatja.

Fotó: 123rf.com

minek ennyi anyag? A lapokban rendre lehet olvasni olyan nyilatkozatokat, melyek azt mondják, a kismamáknak elég csak folsavat és D-vitamint szedni. Ez azonban csak akkor igaz, ha a kismama szervezet minden más szükséges anyagból (vas, cink, réz C-vitamin, A-vitamin, magnézium,…) megfelelően ellátott, és a tápanyagraktárai is szépen fel vannak töltve. Ez azonban ma, a dolgozó anyák világában, ahol mindennapos a rohanás, a stressz, a gyors, és félkész ételek fogyasztása, olyan ritka, mint a fehér holló. A tápanyaghiányos állapotok nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy világszerte minden negyedik pár meddőséggel küzd, így a tápanyagok pótlása nem csak jó dolog, hanem szükségszerű is!

Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyógyszeripar által leginkább használt karbonátok (pl.: réz-karbonát) a szervezet számára nem a legjobban hasznosítható formák. Ezek az anyagok ugyanis biológiailag inaktívak, felszívódásuk nagyon alacsony arányú, vagyis lényegében csak drága vizeletet eredményeznek.

Amikor várandósvitamint választunk, olyan mellett döntsünk, mely biológiailag aktív, szerves kötésű anyagokat (pl.: réz- glükonát, magnézium – citrát) tartalmaz. Ennek azért van jelentősége, mert ezeket a szervezet közel maradéktalanul képes hasznosítani, a karbonátokhoz képest a felszívódásuk akár 80%-kal is jobb, vagyis ennyivel biztosan hatékonyabbak.

Fotó: 123rf.com

A várandósvitamin esetében az is fontos, hogy az a megfelelő igényeket szolgálja ki. A szervezet ugyanis nem azonos vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat igényel végig a felkészülés – terhesség – szoptatás alatt. Az igény megegyezik az szervezet felkészítése, és az első trimeszter alatt, de megváltozik a második trimeszterben, és megint más anyagokat igényel a szervezet a harmadik trimeszter alatt és a szoptatás során.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.