Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szoptatás is hatalmas kihívás a szervezet számára

Érdekességek2022. július 06.

Fotó: 123rf.comA szoptatás során is kiemelten fontos a tápanyagok pótlás, hiszen a tejtermelésnek a megfelelő vitamin, nyomelem és ásványi anyag ellátottság alapfeltétele. Ezt sajnos sokan elfelejtik, emiatt pedig a babájuk táplálása – minden erőfeszítésük ellenére – sajnos sokszor messze nem kielégítő. A szoptatással kapcsolatos kérdéseinkre Ratkó Tünde szülésznő ad válaszokat.

Miért energiaigényes a szoptatás

Sokan úgy gondolják, a szoptatás már gyerekjáték, hiszen a baba már nem csatlakozik a köldökzsinórral az anyukához, már nem hatalmas a kismama pocakja, ez már sétagalopp lesz a várandóssághoz képes. A szóképnél maradva: sétagalopp, erőltetett menetben, hegynek felfelé.

A szoptatás során a baba ugyan valóban nem a köldökzsinóron veszi fel a tápanyagokat, azokat most már a szopás során lenyelt anyatej fedezi. Ez azonban az jelenti, hogy ugyan úgy, ahogyan a várandósság alatt, most is teljes egészében az édesanya gondoskodik a baba tápanyagigényéről, most is a saját testéből fedezi azt, hiszen az anyatejet az édesanya szervezete termeli, és annak tápanyagtartalmát is az anya szervezetének állapota határozza meg, vagyis a tápanyagok pótlása kiemelt jelentőségű.

Nem csoda, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége javasol várandósvitamint mind a terhesség, mind a szoptatás időszakára. Hiszen csak étkezéssel fedezni a megnövekedett igényeket a mai, csökkent beltartalmú élelmiszerekkel szinte lehetetlen.

De miért is van olyan nagy szükség a vitaminpótlásra a szoptatás alatt

jódhiány: hazánk mérsékelten jódhiányos terület, ez az oka, hogy nálunk a pajzsmirigy betegségek népbetegségnek számítanak. Ennek köszönhető az is, hogy az anyatej jódtartalma is sokszor nem kielégítő. Az OÉTI adatai alapján a hazai kismamák 42%-nál jódhiányos az anyatej, és 25%-nál még a minimum jódszintet sem éri el.

cink: a cink a rézzel együtt kiemelt jelentőségű a várandósság és a szoptatás során is. nem csak a baba fejlődésében töltenek be kulcsszerepet, hanem a felszálló fertőzések megelőzésében is a kismamáknál (ezek okozzák a vetélések és koraszülések 80%-át). A cink szintje a szülés után drasztikusan lecsökken, mivel az anya testéből távozik a placenta is, mely cinkben igen gazdag. Ezt a veszteséget pedig mindenképpen pótolni kell!


depresszió: ma már orvosi tény, hogy a depresszió (így természetesen a szülés utáni depresszió is ide tartozik), és a szülés utáni fáradság esetében is tápanyaghiányos állapot áll a háttérben. A tápanyagok szintjének csökkenése a szervezetben a hormonháztartás felborulásával is együtt jár, mely nem csak a kedvünket teheti tönkre, a prolaktin hormon termelésének lassításával az anyatej termelést is leállíthatja.

Fotó: 123rf.com

minek ennyi anyag? A lapokban rendre lehet olvasni olyan nyilatkozatokat, melyek azt mondják, a kismamáknak elég csak folsavat és D-vitamint szedni. Ez azonban csak akkor igaz, ha a kismama szervezet minden más szükséges anyagból (vas, cink, réz C-vitamin, A-vitamin, magnézium,…) megfelelően ellátott, és a tápanyagraktárai is szépen fel vannak töltve. Ez azonban ma, a dolgozó anyák világában, ahol mindennapos a rohanás, a stressz, a gyors, és félkész ételek fogyasztása, olyan ritka, mint a fehér holló. A tápanyaghiányos állapotok nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy világszerte minden negyedik pár meddőséggel küzd, így a tápanyagok pótlása nem csak jó dolog, hanem szükségszerű is!

Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyógyszeripar által leginkább használt karbonátok (pl.: réz-karbonát) a szervezet számára nem a legjobban hasznosítható formák. Ezek az anyagok ugyanis biológiailag inaktívak, felszívódásuk nagyon alacsony arányú, vagyis lényegében csak drága vizeletet eredményeznek.

Amikor várandósvitamint választunk, olyan mellett döntsünk, mely biológiailag aktív, szerves kötésű anyagokat (pl.: réz- glükonát, magnézium – citrát) tartalmaz. Ennek azért van jelentősége, mert ezeket a szervezet közel maradéktalanul képes hasznosítani, a karbonátokhoz képest a felszívódásuk akár 80%-kal is jobb, vagyis ennyivel biztosan hatékonyabbak.

Fotó: 123rf.com

A várandósvitamin esetében az is fontos, hogy az a megfelelő igényeket szolgálja ki. A szervezet ugyanis nem azonos vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat igényel végig a felkészülés – terhesség – szoptatás alatt. Az igény megegyezik az szervezet felkészítése, és az első trimeszter alatt, de megváltozik a második trimeszterben, és megint más anyagokat igényel a szervezet a harmadik trimeszter alatt és a szoptatás során.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.