Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető

Érdekességek2024. június 21.

A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető post thumbnail imagePostpartum vérzés

A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.

A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai

A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.

Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.

Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.


Az enyhe és közepesen súlyos vérzékenység a terhességet nem befolyásolja, hisz a terhesség alatt vWillebrand faktor mennyisége is megnövekszik, így gyakorlatilag eltűnik a vérzékenység. Természetesen a szülés után néhány nappal már újra alacsonyabb a kismama véralvadási faktor szintje és akkor vérzés alakulhat ki. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése, mert a szüléshez és a gyermekágyban a megfelelő kezelést csakis így lehet megkapni és így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények.

Fotó: 123rf.com

A posztpartum vérzés kezelése és megelőzése

A postpartum vérzés kezelése a fejlett országokban jól megoldott, hiszen a szülés a legtöbb esetben, korházban zajlik, ahol gond esetén műtő, felszerelés, vérkészítmények és szakképzett személyzet is rendelkezésre áll.

Azonban a legfontosabb mégis a prevenció: fontos, hogy a vérzékenységre utaló tünetek esetén – illetve, ha a családban előfordult vérzékenység – beszéljen szakemberrel a leendő anyuka, ugyanis ma már léteznek olyan korszerű eljárások, melyekkel kiszűrhető a betegség. Amennyiben bebizonyosodik az állapot fennállása, szükség esetén a hiányzó alvadási faktort pótlása/vérplazma/vérlemezke sűrítmény adása lehet indokolt – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, aki a paciensek visszajelzései alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

Emellett fontos, hogy a kismama ossza meg hematológus orvossal, milyen gyógyszereket, táplálék kiegészítőket, gyógynövényeket szed rendszeresen! Egy részük ugyanis növelheti a vérzékenységet, így a terhesség alatt, különösen a szülés előtt ezek alkalmazásának felfüggesztése lehet indokolt, illetve más készítményre való áttérés válhat szükségessé.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.

Torokfájás a legnagyobb melegben?

2026. június 29.

A jeges italok, a fagylalt és a légkondicionálás veszélyei.

Elsõ hallásra meglepõnek tûnhet, de a nyári torokfájás viszonylag gyakori betegség. Egy átlagos nyár során körülbelül félmillió esetben kérnek honfitársaink torokfájás elleni patikaszereket a magyar gyógyszertárakban.

Míg télen a hideg levegõ belégzése, illetve a zárt helyiségben felszaporodó kórokozók okoznak gondot, nyáron a veszélyt a jeges üdítõk, a fagylalt és a légkondicionálás jelentik. Az erõsen szénsavas ásványvizeknek lokális nyálkahártyát izgató hatásuk is van. A változékony idõjárás kedvez a torokfájások többségét okozó légúti vírusok szaporodásának.

Az eldöntendõ alapkérdés

Az eldöntendõ alapkérdés az akut bakteriális torokgyulladás kizárása, amikor a szövõdmények miatt valóban szükséges az antibiotikum. Egyébként a felesleges antibiotikum adása a pénzbeli veszteségen kívül az antibiotikumrezisztens kórokozók elszaporodását is elõsegíti. A bakteriális torokgyulladás legfõbb jellegzetességei a magas láz, az elülsõ nyaki nyirokcsomók duzzanata, lepedékes mandulagyulladás, a köhögés hiánya. Tenyésztés és gyorstesztek segítik az orvost a diagnózisban.