Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A születendő gyermek nemét meghatározó tényezők

Érdekességek2020. április 15.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Viselkedésökológiai Csoportjának egyik legújabb kutatása azt vizsgálja, hogy miért születik egy családban több lány, míg máshol több fiú gyerek.

Fotó: pixabay.comAz embernél az utódok nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, ezért joggal gondolható, hogy 50 százalék esély van arra, hogy fiú és 50 százalék esély arra, hogy lány utód szülessen – olvasható az egyetem közleményében, amely szerint számos kutatási eredmény azonban arra utal, hogy ez nem teljesen így van.

Az ELTE beszámolója alapján az emberi populációkban néhány százalékkal több fiú utód születik, mint lány, több tanulmány arra is rámutat, hogy a családok közötti változatosság az utódok nemében számos tényezővel mutathat összefüggést.

Egyes vizsgálatok szerint azok az anyák, akik egészségesebbnek érezték magukat és hosszabb életet jósoltak maguknak, több fiút szültek. Stresszhelyzetben, mint például környezeti katasztrófák, gazdasági recesszió és éhínség esetén viszont több tanulmány szerint nagyobb eséllyel születik lány gyermek.

Más kutatás az anya személyisége és gyermekei ivararánya között mutatott ki összefüggést: a dominánsabb anyák utódai között több fiú volt. Ezeken túl összefüggést találtak az utódok neme és a szülők vonzósága, szexuális hozzáállása, életkora, sőt bizonyos betegségei között is.

“Az eddigi vizsgálatok elsősorban az ivararány-mintázatok leírására koncentráltak, azok hatását az utódok rátermettségére (sikerességére) nagyon kevesen próbálták vizsgálni. Ezen kivételek közé tartozik az a tanulmány, amely azt próbálta elemezni, hogy a dollármilliárdosok családjaiban megfigyelhető nagyobb fiúarány hogyan hat a rátermettségre. Azt találták, hogy a milliárdosok fiú gyerekei több unokával ajándékozták meg a szülőket, mint a lány gyerekei, tehát a megfigyelt fiútúlsúly evolúciós szempontból előnyös volt. Kérdés, hogy csak ebben a speciális csoportban jelentkeznek-e az előnyök vagy általánosnak tekinthetők. Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjában erre próbáltunk választ találni egy vizsgálatsorozat részeként” – idézik az összegzésében Rosivall Balázst, a kutatás vezetőjét.


A kutatók két online kérdőíves felmérést végeznek a magyarországi népesség körében. Az első, jelenleg is aktív kérdőívben arra kíváncsiak, hogy a családban található fiúk és lányok aránya összefügg-e későbbi gyermekeik (azaz az unokák) számával. Ez a kérdőív a https://ivararany.hu/testverek oldalon érhető el. Egy későbbi kérdőíven pedig arra keresik majd a választ, hogy a magyar populációban milyen tényezők függenek össze az utódok nemével – olvasható az ELTE közleményében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.