Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A születendő gyermek nemét meghatározó tényezők

Érdekességek2020. április 15.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Viselkedésökológiai Csoportjának egyik legújabb kutatása azt vizsgálja, hogy miért születik egy családban több lány, míg máshol több fiú gyerek.

Fotó: pixabay.comAz embernél az utódok nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, ezért joggal gondolható, hogy 50 százalék esély van arra, hogy fiú és 50 százalék esély arra, hogy lány utód szülessen – olvasható az egyetem közleményében, amely szerint számos kutatási eredmény azonban arra utal, hogy ez nem teljesen így van.

Az ELTE beszámolója alapján az emberi populációkban néhány százalékkal több fiú utód születik, mint lány, több tanulmány arra is rámutat, hogy a családok közötti változatosság az utódok nemében számos tényezővel mutathat összefüggést.

Egyes vizsgálatok szerint azok az anyák, akik egészségesebbnek érezték magukat és hosszabb életet jósoltak maguknak, több fiút szültek. Stresszhelyzetben, mint például környezeti katasztrófák, gazdasági recesszió és éhínség esetén viszont több tanulmány szerint nagyobb eséllyel születik lány gyermek.

Más kutatás az anya személyisége és gyermekei ivararánya között mutatott ki összefüggést: a dominánsabb anyák utódai között több fiú volt. Ezeken túl összefüggést találtak az utódok neme és a szülők vonzósága, szexuális hozzáállása, életkora, sőt bizonyos betegségei között is.

“Az eddigi vizsgálatok elsősorban az ivararány-mintázatok leírására koncentráltak, azok hatását az utódok rátermettségére (sikerességére) nagyon kevesen próbálták vizsgálni. Ezen kivételek közé tartozik az a tanulmány, amely azt próbálta elemezni, hogy a dollármilliárdosok családjaiban megfigyelhető nagyobb fiúarány hogyan hat a rátermettségre. Azt találták, hogy a milliárdosok fiú gyerekei több unokával ajándékozták meg a szülőket, mint a lány gyerekei, tehát a megfigyelt fiútúlsúly evolúciós szempontból előnyös volt. Kérdés, hogy csak ebben a speciális csoportban jelentkeznek-e az előnyök vagy általánosnak tekinthetők. Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjában erre próbáltunk választ találni egy vizsgálatsorozat részeként” – idézik az összegzésében Rosivall Balázst, a kutatás vezetőjét.


A kutatók két online kérdőíves felmérést végeznek a magyarországi népesség körében. Az első, jelenleg is aktív kérdőívben arra kíváncsiak, hogy a családban található fiúk és lányok aránya összefügg-e későbbi gyermekeik (azaz az unokák) számával. Ez a kérdőív a https://ivararany.hu/testverek oldalon érhető el. Egy későbbi kérdőíven pedig arra keresik majd a választ, hogy a magyar populációban milyen tényezők függenek össze az utódok nemével – olvasható az ELTE közleményében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.