Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A születési sorrend befolyásolja a személyiséget - az elsőszülött, középső és legkisebb jellemvonásai

Érdekességek2023. július 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Szakemberek szerint a születési sorrend nem kis hatással van személyiségünkre, munkánkra, házasságunkra, emberi kapcsolatainkra és általában az élethez való hozzáállásunkra. Vajon beleillesz a kutatások eredményeként kialakult képbe, vagy kivételes esetnek számítasz?  

Az elsőszülöttek jellemzői:

Okosabbak? Az elsőszülöttek IQ eredményei átlagosan 3 ponttal magasabbak, mint fiatalabb testvéreiké. A vizsgálatok az is mutatják, hogy az időben egymás után következő gyermekeknek egyre alacsonyabb az elért pontszáma. Ennek az lehet a nagyon egyszerű magyarázata, hogy a szülők sokkal több időt töltenek az elsőszülöttekkel, majd az elsők tanítgatják a fiatalabbakat. Ezzel szemben egy másik tudományos kutatás szerint nem a születési sorrend meghatározó, hanem a család nagysága. Mivel a nagycsaládok nem képesek mindegyik gyermek számára ugyanolyan körülményeket biztosítani, mint a kisebb létszámú családok esetében, ezért inkább a genetika és a családi körülmények meghatározóak az IQ-t illetően, nem a születési sorrend.

Műveltebbek? Az elsőszülöttekre jellemzőbb, hogy felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Ha a szülők csak egyik gyermeküket tudják anyagilag támogatni, akkor az általában az az elsőszülött szokott lenni.

Többet keresnek? Az elsőszülöttek általában nem keresnek rosszul, többnyire egy jól fizető, szellemi munkát végeznek. Sok köztük a sebészorvos, testületek vezetői, egyetemi diplomával rendelkeznek.

Körforgás. Az elsőszülöttek jobban élvezik a szülői feladatokat, mint a fiatalabb testvéreik, mert érzelmi illetve szellemi táplálékot adhatnak gyermekeiknek. Így ez egy körforgássá alakul: minél jobban gondozottak az elsőszülöttek, annál erősebbé válnak, mely arra ösztönzi a szülőket, hogy még több időt és figyelmet szenteljenek nekik.


A középső gyerekek(ek) jellemzői:

Komplikáltabbak. Nehezebb körülírni személyiségüket, mivel egy ideig ők a legkisebbek, majd hirtelen születik egy testvér, mely esemény általában megviseli őket - előre nem látható módon hat a személyiségükre majd környezetükre.

Békefenntartók. Fontos nekik a családon belüli béke, és tesznek is érte, hogy fennmaradjon. Igyekeznek az összes családtaggal jó kapcsolatot tartani.

Határozatlanok. Általában nehezebben találják meg hivatásukat, mint az elsőszülöttek, vagy az utánuk következők. Szándékosan az ellenkezőjét választják, mint az elsőszülöttek. Pl. ha a legidősebb orvosként dolgozik, akkor ők tűzoltók vagy rendőrök lesznek.

Kevésbé kötődnek. A középsők esetében nem ritka, hogy nem annyira ragaszkodnak a családtagokhoz, mint a legnagyobb vagy legkisebb testvérek.

A legkisebb gyerekek jellemzői:

Vakmerőbbek. Könnyebben vállalják a kockázatot, mint testvéreik. Általában művészek, vállalkozók vagy kalandorok válnak belőlük. Az extrém sportokat is inkább ők űzik.
Tréfásabbak. Közülük kerülnek ki a szatíraírók és komikusok. A konfliktushelyzeteket is humorosan próbálják megoldani.

Egyetértőbbek. Jobban ki vannak békülve a világgal, sokkal könnyebben elfogadják a nehezebb helyzeteket, mint idősebb testvéreik. Az elsőszülöttekhez képest sokkal kevésbé provokatívabbak.

Annak ellenére, hogy a fentieket nem kell készpénznek venni, mert annyi más tényező is befolyásolja életünket és személyiségünket, azért a születési sorrend nem elhanyagolható, mert életünk kezdetén egy bizonyos adott helyzetben kezdjük kialakítani a környezetünkhöz való viszonyunkat.  Ez meghatározza a későbbiekben is, hogyan dolgozzuk fel a bennünket érő hatásokat.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.