Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szülő vagy a média neveli a gyermeket?

Érdekességek2020. június 05.

Gyakran feltett kérdés, hogy a gyermek mikor, mit és mennyit tévézhet. Napjainkban érdemes az internet hatását is figyelembe venni, amikor meg akarjuk válaszolni a kérdést: vajon mennyi médiafogyasztást engedjünk a gyermeknek?A pszichológusok szerint jelentős, sőt igen negatív hatással lehet a tévé a gyermekek személyiségfejlődésére.

Fotó: gettyimages.comMi a szülő szerepe a gyermek médiafogyasztásában?

Amikor a média felelősségét boncolják pszichológusok vagy más kommunikációs szakemberek, akkor gyakran egy fontos tényezőt felejtenek el: a szülő szerepét. Véleményem szerint az áttörő felfedezés nem az, hogy a médiának lehetnek negatív következményei, hanem az, hogy a szülő miként reagál. Miben engedékeny vagy miben szigorú gyermeke tévénézésének szabályozásában. Feltehető az a kérdés, miszerint a szülő vagy a tévé neveli-e a gyermeket. A tévé a kultúránk része, hiba lenne, ha azon a véleményen lennék, mint sok laikus, hogy ki kell iktatni teljes mértékben a tévézést. Meg kell találni az egyensúlyt és ennek elősegítése a szülő feladata.

A televízióban látott agresszív jelenetek a gyermekben szorongást hoznak létre, továbbá elősegítik az agresszív magatartás kialakulását.

Miért válik agresszívvé a gyermek a tévé hatására?

Természetesen nem mondható ki, hogy minden gyermek agresszív lesz az erőszakos filmektől, azonban az leszögezhető, hogy jó hatással nincsen rájuk. Az esetek többségében valóban később megjelenik az erőszakos magatartás. Mindezt befolyásolja a tévé előtt eltöltött idő, a gyermek intelligenciája és az általam legfontosabb faktor, a szülői minta, magatartás.

Egy új viselkedésforma megjelenése kisgyermekkorban az utánzáson alapszik. Ahogyan az óvodában, a tévé előtt ülve is elsajátít új magatartásmintát, ez az alapja az agresszív viselkedés megjelenésének. Egy 4-5 éves gyermek nem tudja elkülöníteni a valóságot, attól a fikciótól, amit a tévében lát. Tehát az a valóság, amit lát. Mindez igen nagy zavart tud okozni a fejében amikor egy akciófilmet néz.

Nézzünk egy példát: gyakori eset, hogy a szülő fáradtan hazamegy a munkából, leül gyermekével a tévé elé és bekapcsolja az egyik valóságshow-t a sok közül. Az esetek többségében ezek a műsorok semmi másról nem szólnak, csak a kiabálásról, alkoholizálásról, majd a következő képkocka, hogy a férfi erőszakosan közeledik egy nőhöz, akinek viselkedése is hagy némi kivetni valót. A kisgyermek ezt látja és „szó szerint” értelmezi, vagyis modellként szerepel az agresszív férfi és a bántalmazott nő. Ne csodálkozzon a szülő, ha a gyermek magatartásában vagy akár szófordulataiban megjelennek a tévében elhangzottak.


Fotó: gettyimages.comA 10-11 éves kisiskolás már képes különbséget tenni a valóság és a fikció között, azonban még náluk is fennáll a veszély, hogy nem tudnak mit kezdeni a televízió által közvetített értékekkel.

Mit tegyen a szülő?

A tiltás a kor előrehaladtával nem megfelelő és nem is nagyon kivitelezhető. Véleményem szerint a tévé és az internet hasznos lehet, sőt megnyitja a világot, azonban meg kell tanulni kezelni ezt a lehetőséget. Amíg a gyermek nem képes saját maga eldönteni, hogy mit nézzen, addig a szülő feladata az irányítás. A szülő üljön le a gyermeke mellé a tévé elé és nézze vele együtt a rajzfilmet vagy azt a műsort, ami életkorának megfelelő. A műsorok kategorizálva vannak, ez segíthet eldönteni mi való a gyermeknek. Cél, hogy a gyermek a benne lévő kérdéseket, bizonytalanságot meg merje kérdezni, továbbá, hogy az adott kor értelmi érettségének megfelelően fel is tudja dolgozni mindazt amit lát.

A média hatására megváltozott példaképek

Minden szülő tegye fel magának azt a kérdést, hogy gyermekkorában ki volt a példaképe? Majd tegye fel ugyanezt a kérdést saját gyermekének. A mostani generáció abban a világban él, hogy nem a belső érték, teljesítmény fontos, hanem minél nagyobb legyen a csillogás körülötte és a média foglalkozzon vele nap mint nap. Egy tehetségkutató versenyzője vagy egy médiasztár előbb lesz példakép, mint egy tudós vagy egy ország vezetője. Nagy ereje van egy gyermek által követett példaképnek, hiszen modellként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a gyermek olyan akar lenni, mint ő. Gyakori, hogy felveszi azt a modort, öltözködési stílust, olyanná akar válni, mint az a sztár. Pedig egy sztár sztársága illékony, mindössze addig sztár, amíg a média fenntartja. Ahogy a csillogás megszűnik, úgy omlik össze az egykori sztár, majd a gyermek könnyedén vált és rajong egy másik hasonló emberért.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.