Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A szülőnek pedagógusnak is kell lennie?

Érdekességek2020. július 12.

Az elmúlt 3 hónap komoly kihívás elé állította a szülőket azzal, hogy sok családban gyakorlatilag át kellett venniük a pedagógusok és az iskola szerepét. Felmérésünk azt mutatta, hogy a legtöbb helyen sajnos az iskola nem volt teljesen felkészülve a digitális oktatásra, így a tanár helyett leadhatta az anyagot a szülő (ha tudta), és a gyermeknek többnyire egyedül kellett megbirkózni a tanulással.  

Mi ezzel a baj?

Ha a szülőnek volt/van is kellő ideje arra, hogy foglalkozzon a gyermekkel, ő maga nem pedagógus. Nem ismeri az oktatás alapjait, sokszor ő maga sem érti az anyagot, ráadásul esélyesen nincs semmilyen tapasztalata a tanításban.
 
Másrészt a pedagógus egy másik személy. Szülőként sokaknak gondot okoz az, hogy felvegyenek egy másik feladatkört, és a gyermek sem tanárként, hanem anyaként és apaként tekint rá.

Sajnos, a szülőkkel való beszélgetések azt mutatták, hogy az iskolák jó része nincs felkészülve (honnan is lehetne?) a digitális oktatásra:

Ez ugye azt hozta magával, hogy a szülőre hárult a feladat, hogy segítse a gyermeket a tanulásban.
Ez az otthontanulási, oktatási próbálkozás sok frusztrációt, veszekedést és egyéb problémákat hozott magával.

Mondhatjuk, hogy Nem baj, letudtuk, vége!, de sajnos több felől halljuk a híreket a járvány újabb hullámáról, így nem tudjuk teljesen megnyugtatni magunkat, hogy nem lesz többet „otthontanulás”. 
 

Arról nem is beszélve, hogy ha vissza is térünk a szokott mederbe, számos gyermeknek van szüksége a „megszokott” iskolai rend mellett is segítségre az iskolán túl. Ezt pedig ki más, mint a szülő biztosítja számára?
 
Sajnos, azzal kell szembenéznünk, hogy a szülőnek szüksége van arra, hogy kicsit tanár is legyen. Méghozzá jó tanár. Tetszik, nem tetszik, hacsak nincs lehetőségünk arra, hogy gyermekünk mellé folyamatosan magántanárt fogadjunk fel, nekünk magunknak „ki kell képződnünk” pedagógussá.

Mit jelent ez?

Nyilván nem fogunk elvégezni egy több éves főiskolát, sőt, az nem is lenne megoldás, hiszen gyermekünknek most van szüksége segítségre, illetve a jövő tanévben, nem pedig évek múlva. Egy pedagógusi „gyorstalpalóra” van szüksége.
Nyilván ez nem fogja megadni neki azt a tudást, ami egy tanárnak van (közel sem), viszont olyan azonnal hasznosítható eszközöket ad neki, amellyel meg tudja könnyíteni a saját és gyermeke dolgát.
 
És van egy másik oldal is.
A gyermeknek is képesnek kell lennie egyre inkább arra, hogy önállóan tanuljon. Ez nem fog menni az egyik pillanatról a másikra, sőt, valószínűleg egyik hétről a másikra sem. Viszont elkerülhetetlenül el kell indulni ebbe az irányba. Ez elképesztően nagy hasznára lesz mind az iskolában, mind pedig később az életben és a munkahelyen.

Ha pedig mind a szülő, mind pedig a gyermek tisztában van a tanulás alapelveivel, az már nyerő helyzet!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A szelén elengedhetetlen a pajzsmirigy számára

2021. május 05.



A pajzsmirigy betegségek országa vagyunk. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen hazánk jódhiányos területnek számít, nem véletlen, hogy az asztali só is jellemzően jódozott formában érhető el. Azonban sajnos más, rendkívül fontos elemből is hiányt szenved Magyarország, de ezzel valahogy kevesebbet foglalkozunk.

A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Szelén

A szelén egy mostohagyerek a jód mellett, mivel lényegesen kevesebbet foglalkozunk vele. Holott tény, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nem csak a jód, hanem a szelén is elengedhetetlenül fontos. Ráadásul hazánk szelénhiányos terület is, vagyis ennek az anyagnak a hiánya is vastagon benne van abban, hogy ilyen gyakoriak itthon a pajzsmirigy betegségek.

A szelén nem csak az immunrendszer megfelelő működésében vállal oroszlánrészt. A pajzsmirigy hormonok termelésében és lebontásában is elengedhetetlenül fontos. Mára több tanulmány is igazolta, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez egy jodotironin 5-dejodináz nevű enzimre is feltétlenül szükség van, mely egy szelén alapú enzim!

Szelént pótolni?

Természetesen a szelént is lehet pótolni, ahogyan a jódot is. Erre ma már több készítményt is találhatunk, de itt is igaz, mint minden más tápanyag esetében, hogy a szelént sem elég egyszerűen bevinni.

Ahhoz, hogy hasznosulása jó legyen, a szelén mindenképpen érdemes szerves formában bejuttatni. Erre pedig nem lesz olyan nehéz figyelni, mert a készítmények, melyek szerves-szelént tartalmaznak ezt jellemzően a dobozon fel is tűntetik.

Dézsy Zoltán: Minek kicsit álmodni? Merni kell nagyot akarni...

2021. május 05.

Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi tanár a Magyar Rádió riportereként dolgozott az Ötödik sebesség, a Táskarádió műsorokban. A Magyar Televízióban tényfeltáró riportokat készített az Új Reflektor Magazinnak, riportere és felelős szerkesztője volt a Nap-kelte című műsornak, majd A Hét felelős szerkesztője és műsorvezetője. Ikonikussá vált filmjei: Pincebörtön I-II. (1994), A seuso-kincsek rejtélye (1997), Az ügynökök a paradicsomba mennek (2010), Elment az Öszöd (2013), Seuso II. (2016)

• Az oknyomozó riportert az igazságérzete hajtja vagy kalandvágyból válik az újságíró tényfeltáró nyomozóvá?
Nem kalandvágyból, kíváncsiságból és igazságkeresésből! A dolgok mögé szerettem volna mindig látni. Fontos tudni azt: mi miért történik a világban, a felszín alatti okokat kerestem.

• Minden újságíró kíváncsi és témaérzékeny, te mégis bátrabb vagy? Nem féltél soha?
Nem. Van az a bizonyos vicc, hogy ez a ló vak! Nem vak ez, bátor! Vagy fordítva?

• Akkor a titok: érzékenység, kitartás, igazságérzet és vakmerőség?
Az én témáim munkaigényesek, gyakran a lehetetlenre vállalkozom, és akár évtizedeket, de legalább éveket fektetek egy-egy történetbe. Ezt nem teszi meg más, mert a gyorsabb sikereket szeretik.

• Legendás vagy a hihetetlen munkabírásodról. Eredetileg is ez volt az elképzelésed a hivatásodat illetően?
Nem. Írónak készültem. Úgy gondoltam, íróvá úgy válhat az ember, mint példaképeim, a nagyváradi legendák, Ady és kortársai. Így hírlapírással kezdtem, hogy majd évek alatt „igazi” íróvá fejlődhessek.

• Végül mégis író is lettél!
Rengeteget írok, csak nem regényeket, hanem forgatókönyveket, szinopszisokat, műsorterveket, dialógokat…

• A Hírlapkiadónál kezdtél el fiatal újságíróként dolgozni. Ennyire tudatos voltál?
Igen, annyira tudatos, hogy azért mentem el az akkori Szikra Nyomdába dolgozni mint expedíciós segédmunkás, mert egy épületben volt a Hírlapkiadóval. Tudni akartam, megtanulni: hogyan születik a lap, a kezdetektől… Megérinteni, szagolni a nyomdafesték illatát.



• Aztán a Magyar Rádióhoz kerültél.
Pedig nem akartam rádiós lenni! Nem akartam főszerkesztő sem lenni, nem akartam képernyős lenni, nem mertem arra sem gondolni, hogy filmrendező lehetek, eszembe sem jutott, hogy egyetemen taníthatok.

• Mindezek sorra megtörténtek veled. Van valami különös ellentmondás abban, hogy tudatos vagy, mégis a sors keze irányít a hivatásodban?
Amikor beléptem a Hírlapkiadó Vállalathoz, azt hittem, onnan megyek majd nyugdíjba. Aztán megjelent egy felhívás, hogy a rádió ifjú riportereket keres, illetve olyan elhivatott munkatársakat, akik majd riporterré válhatnak. Jelentkeztem.

A szénanátha terrorja

2021. május 04.



Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.

Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy  problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.

Mi is történik valójában?

Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:


Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak