Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A taktilis érzékelés, avagy az érintés ereje

Érdekességek2026. január 28.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése

Fotó: freepikA taktilis szenzoros érzékenység egy olyan állapot, amelyben a gyermekek alulérzékenyek vagy túlérzékenyek a tapintási ingerekre. Ez a jelenség különböző formákban jelentkezhet, és jelentős hatással lehet a gyermek mindennapi életére, interakcióira és fejlődésére. A taktilis szenzoros érzékenység háttere a gyermeki idegrendszer fejlődésében rejlik. A gyermek idegrendszere még nem teljesen stabilizálódott, így bizonyos ingerekre túlérzékenyen reagálhat. Ez nem szándékos, hanem természetes fejlődési folyamat része.

Taktilis feldolgozási zavarok

A taktilis érzékenység a tapintási ingerek feldolgozásának módját jelenti, amely két fő formában jelentkezhet: túlérzékenység és alulérzékenység. Ezek a jelenségek különböző hatásokkal bírnak a gyermekek mindennapi életére és fejlődésére.

Túlérzékenység

A túlérzékeny gyermekek rendkívül érzékenyen reagálnak a tapintási ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számukra.


Példák:

Alulérzékenység

Az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a tapintási ingerekre. Számukra a normál érintések nem okoznak kellemetlenséget, sőt gyakran keresik az intenzívebb tapintási élményeket.

Példák:

A taktilis túlérzékenység és alulérzékenység jelentős hatással van a gyermekek mindennapi életére. A túlérzékeny gyermekek számára a világ egy állandóan zavaró hely lehet, míg az alulérzékeny gyermekek gyakran nem tudják megfelelően értelmezni a tapintási ingereket, ami szociális interakcióikban és napi tevékenységeikben is nehézségeket okozhat. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet e problémák kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést.

Simon Bence
óvodapedagógus,
TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.