Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tánc felszabadít és elűzi a félelmeket

Érdekességek2019. november 10.

A tánc biztosíthatja jó közérzetünket, fizikailag és szellemileg is jó formában tarthat. A rendszeres táncmozgás jótéteményeit nem árt számba venni…

 

Fotó: 123rf.comA tánc levezetheti akár minden feszültségünket – erősítik meg a pszichológusok, akik azt gyakran terápiás módszerként is alkalmazzák. Ilyen hatása főként abból ered, hogy mozgásban tartja az egész testet, szabad folyást enged az érzelmeknek. Így azért is táncolunk – teszik hozzá a szakemberek –, hogy elűzzük félelmeinket, hiszen úgy érezzük, védelmet nyújt számunkra. Támogatást ad hozzá természetesen a zene. Minden veszély nélkül kiadhatjuk magunkból érzelmeinket, hiszen az lehet a benyomásunk, hogy a tánc által „védve vagyunk”. Amikor testünk válaszol a dallam hívó szavára, eltűnik az addigi félénkség: megkönnyebbülünk, elevennek, erősnek érezhetjük magunkat.

Energiát szabadít fel és nyugtat

Megnyitva az addig passzivitásba zárt test „zsilipjét”, a tánc jelentős energiákat szabadít fel – vélik a szakemberek. Hatalmas mértékben dinamizálja azokat, akik enerváltak, levertek, és könnyít azokon, akiket nyomaszt a stressz. Ki-ki megtalálja benne, amire szüksége van. A zene hangjai olyan mélyre hatolnak, mintha nemcsak a fülünkön keresztül, hanem egész testünkkel érzékelnénk mindent. A hangrezgések áthatolnak a bőrünkön, tánclépéseink megmozgatják izmainkat, és az érzékek egész sorát teljesítik ki bennünk. A tánc intenzív, örömteli, már-már ujjongó élményt ad – attól függően, milyen fogékonyak vagyunk rá. Minden korosztály részesülhet benne, hiszen már a kisgyermek is spontánul összeüti kezecskéjét, és táncol a zene dallamára, olyan természetesen, mint ahogy játszik, vagy utánozza környezetét.

Tánc közben olyan állapotba kerülünk, mintha visszatérnénk a gyökereinkhez – vélik a pszichológusok. A zene lüktetése egész testünket áthatja, egyúttal emlékeztet arra a szívdobogásra, mely az anyaméhben lévő magzat sajátja. A ringó mozgás pedig tudat alatt ahhoz az első élményhez juttat vissza minket, amikor anyánk a karjában ringatott.


Pszichés hatás

Noha a modern táncok alkalmával többnyire mindenki elkülönülten mozog, a táncmozdulatok révén mégis igazi párbeszéd bontakozhat ki a párok között a térben. A ritmus és a mozgás összeolvadásában kommunikálva a táncosok szoros kapcsolatba kerülnek egymással, és felfedezik, hogy rokon érzések öntik el őket, esetleg mély barátság, szerelem szövődik köztük. A zene ritmusához való kollektív igazodáskor egyszerre „rezdülnek” partnereikkel. Minden táncos egyetlen közösségben forr össze, és áldoz az együttmozgás örömének. Egyes pszichológusok szerint a tánccsoportban az testesül meg az egyén számára, ami gyermeknek az anya. Mint az anyai test kicsinyét, őt is körülveszi, védelmezi, kulturálisan táplálja a többi táncos. Ezzel magyarázható, hogy egy táncos összejövetelen – tudat alatt – életünk elfelejtett rétegeihez térünk vissza, és társas kapcsolat létesítésére törekszünk.

Fotó: pixabay.com

A tánc ugyanakkor lehetővé teszi a partnerekkel való azonosulást, de a tőlük való eltérés felismerését is. Hiszen azokban a percekben, amikor a táncos kapcsolatban áll másokkal, kifejezésre juttatja – a többiekkel együtt – egyéniségét. A táncmozdulatok sohasem azonosak, ki-ki a maga stílusa szerint értelmezi őket. Nem meglepő az sem, hogy a tánc hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapot eléréséhez. Hiszen tökéletesen harmonikus tevékenységet kínál: ki-ki feltárhatja személyiségjegyeit, mindenkire érvényes szabályok betartása mellett.

Szociális-levezető hatás

Az emberek ősidők óta táncolnak a világ minden táján. A tánc mindig is egy társadalmi csoporthoz való tartozás, a kollektív azonosság kifejeződésének egyik eszköze volt. Kevesen tudjuk, hogy Franciaországban például a XI. századig a templomokban táncoltak… Napjainkban ez a csoportos szociális igény ismét növekedik – vélik a kutatók. Akárcsak az 1970-es évek nagy popgyülekezetei, a későbbi technoünnepek is a gyengülő társadalmi kötődések erősítésének vágyát bizonyították. Az amerikai jazz és az afrikai, keleti vagy dél-amerikai zene/tánc közelmúltbeli beáramlása az európai kulturális örökségbe szintén arról az igényről tanúskodik, hogy a társadalom a más nemzetek zene- és tánckultúrájának eszközével gyógyítsa önmagát. Mint a primitív művészet, ezek az egyre „kevertebb” zenék/táncok is segítik az erőszak terjedésének megakadályozását, és a tolerancia felé való nyitást, a kisebbségek társadalmi integrációját. A zene és a tánc elengedhetetlenül fontos levezető, terápiás eszköz ez esetben is: segít megmenteni társadalmunkat a ridegségtől, a teljes elidegenedéstől. 

Tánc szólóban…

Lehetővé teszi az ellazulást és az önkifejezést. Egyúttal intenzív közösségi élményt jelent akkor, amikor más táncosoktól körülvéve tudatosul bennünk: egészet alkotva, mindnyájan ugyanarra a ritmusra mozgunk. Néhány példa az ilyen tánc kifejező erejére: a keleti tánc a csípőrengés segítségével a nőiességet hangsúlyozza; a rockból származó táncok, úm. a pop, disco, rap, techno… elfojtják a stresszt és az agresszivitást; az afrikai táncok igazi energiarobbanást kínálnak…

Tánc párban

A páros tánc mindenekelőtt csábításra ösztönöz, azt az örömöt nyújtja, hogy összhangba tudjuk hozni testünket a társunkéval. Salsa, tangó, flamenco… A himbálózó mozgással járó latin táncok ritmusa vagy a flamenco vad szenvedélye felszabadítja a keleti táncokban többnyire elfojtott érzékiséget. További példák: a valcer vagy a rock már „intellektuálisabb”, több szabályon alapuló tánc, és megnyugtató, stresszlevezető hatású sokak számára. A slowfox mérsékelten lassú ütemű társasági tánc. Nagyon ajánlott kezdőknek, mert hamar felfedezhetik benne a zenére mozgás örömét. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.