Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tánc felszabadít és elűzi a félelmeket

Érdekességek2019. november 10.

A tánc biztosíthatja jó közérzetünket, fizikailag és szellemileg is jó formában tarthat. A rendszeres táncmozgás jótéteményeit nem árt számba venni…

 

Fotó: 123rf.comA tánc levezetheti akár minden feszültségünket – erősítik meg a pszichológusok, akik azt gyakran terápiás módszerként is alkalmazzák. Ilyen hatása főként abból ered, hogy mozgásban tartja az egész testet, szabad folyást enged az érzelmeknek. Így azért is táncolunk – teszik hozzá a szakemberek –, hogy elűzzük félelmeinket, hiszen úgy érezzük, védelmet nyújt számunkra. Támogatást ad hozzá természetesen a zene. Minden veszély nélkül kiadhatjuk magunkból érzelmeinket, hiszen az lehet a benyomásunk, hogy a tánc által „védve vagyunk”. Amikor testünk válaszol a dallam hívó szavára, eltűnik az addigi félénkség: megkönnyebbülünk, elevennek, erősnek érezhetjük magunkat.

Energiát szabadít fel és nyugtat

Megnyitva az addig passzivitásba zárt test „zsilipjét”, a tánc jelentős energiákat szabadít fel – vélik a szakemberek. Hatalmas mértékben dinamizálja azokat, akik enerváltak, levertek, és könnyít azokon, akiket nyomaszt a stressz. Ki-ki megtalálja benne, amire szüksége van. A zene hangjai olyan mélyre hatolnak, mintha nemcsak a fülünkön keresztül, hanem egész testünkkel érzékelnénk mindent. A hangrezgések áthatolnak a bőrünkön, tánclépéseink megmozgatják izmainkat, és az érzékek egész sorát teljesítik ki bennünk. A tánc intenzív, örömteli, már-már ujjongó élményt ad – attól függően, milyen fogékonyak vagyunk rá. Minden korosztály részesülhet benne, hiszen már a kisgyermek is spontánul összeüti kezecskéjét, és táncol a zene dallamára, olyan természetesen, mint ahogy játszik, vagy utánozza környezetét.

Tánc közben olyan állapotba kerülünk, mintha visszatérnénk a gyökereinkhez – vélik a pszichológusok. A zene lüktetése egész testünket áthatja, egyúttal emlékeztet arra a szívdobogásra, mely az anyaméhben lévő magzat sajátja. A ringó mozgás pedig tudat alatt ahhoz az első élményhez juttat vissza minket, amikor anyánk a karjában ringatott.


Pszichés hatás

Noha a modern táncok alkalmával többnyire mindenki elkülönülten mozog, a táncmozdulatok révén mégis igazi párbeszéd bontakozhat ki a párok között a térben. A ritmus és a mozgás összeolvadásában kommunikálva a táncosok szoros kapcsolatba kerülnek egymással, és felfedezik, hogy rokon érzések öntik el őket, esetleg mély barátság, szerelem szövődik köztük. A zene ritmusához való kollektív igazodáskor egyszerre „rezdülnek” partnereikkel. Minden táncos egyetlen közösségben forr össze, és áldoz az együttmozgás örömének. Egyes pszichológusok szerint a tánccsoportban az testesül meg az egyén számára, ami gyermeknek az anya. Mint az anyai test kicsinyét, őt is körülveszi, védelmezi, kulturálisan táplálja a többi táncos. Ezzel magyarázható, hogy egy táncos összejövetelen – tudat alatt – életünk elfelejtett rétegeihez térünk vissza, és társas kapcsolat létesítésére törekszünk.

Fotó: pixabay.com

A tánc ugyanakkor lehetővé teszi a partnerekkel való azonosulást, de a tőlük való eltérés felismerését is. Hiszen azokban a percekben, amikor a táncos kapcsolatban áll másokkal, kifejezésre juttatja – a többiekkel együtt – egyéniségét. A táncmozdulatok sohasem azonosak, ki-ki a maga stílusa szerint értelmezi őket. Nem meglepő az sem, hogy a tánc hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapot eléréséhez. Hiszen tökéletesen harmonikus tevékenységet kínál: ki-ki feltárhatja személyiségjegyeit, mindenkire érvényes szabályok betartása mellett.

Szociális-levezető hatás

Az emberek ősidők óta táncolnak a világ minden táján. A tánc mindig is egy társadalmi csoporthoz való tartozás, a kollektív azonosság kifejeződésének egyik eszköze volt. Kevesen tudjuk, hogy Franciaországban például a XI. századig a templomokban táncoltak… Napjainkban ez a csoportos szociális igény ismét növekedik – vélik a kutatók. Akárcsak az 1970-es évek nagy popgyülekezetei, a későbbi technoünnepek is a gyengülő társadalmi kötődések erősítésének vágyát bizonyították. Az amerikai jazz és az afrikai, keleti vagy dél-amerikai zene/tánc közelmúltbeli beáramlása az európai kulturális örökségbe szintén arról az igényről tanúskodik, hogy a társadalom a más nemzetek zene- és tánckultúrájának eszközével gyógyítsa önmagát. Mint a primitív művészet, ezek az egyre „kevertebb” zenék/táncok is segítik az erőszak terjedésének megakadályozását, és a tolerancia felé való nyitást, a kisebbségek társadalmi integrációját. A zene és a tánc elengedhetetlenül fontos levezető, terápiás eszköz ez esetben is: segít megmenteni társadalmunkat a ridegségtől, a teljes elidegenedéstől. 

Tánc szólóban…

Lehetővé teszi az ellazulást és az önkifejezést. Egyúttal intenzív közösségi élményt jelent akkor, amikor más táncosoktól körülvéve tudatosul bennünk: egészet alkotva, mindnyájan ugyanarra a ritmusra mozgunk. Néhány példa az ilyen tánc kifejező erejére: a keleti tánc a csípőrengés segítségével a nőiességet hangsúlyozza; a rockból származó táncok, úm. a pop, disco, rap, techno… elfojtják a stresszt és az agresszivitást; az afrikai táncok igazi energiarobbanást kínálnak…

Tánc párban

A páros tánc mindenekelőtt csábításra ösztönöz, azt az örömöt nyújtja, hogy összhangba tudjuk hozni testünket a társunkéval. Salsa, tangó, flamenco… A himbálózó mozgással járó latin táncok ritmusa vagy a flamenco vad szenvedélye felszabadítja a keleti táncokban többnyire elfojtott érzékiséget. További példák: a valcer vagy a rock már „intellektuálisabb”, több szabályon alapuló tánc, és megnyugtató, stresszlevezető hatású sokak számára. A slowfox mérsékelten lassú ütemű társasági tánc. Nagyon ajánlott kezdőknek, mert hamar felfedezhetik benne a zenére mozgás örömét. 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.