Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

Érdekességek2018. december 01.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.


Nyugalom és friss levegő fontos a rohamkor

Ha a krupp tüneteit észleljük, a gyermekünk megnyugtatása az azonnali feladat. A kis beteg érzi, hogy nehezebb a levegővétel, megijed, sír, és ez önmagában súlyosbíthatja a fulladást. Fontos, hogy a szülő igyekezzen megőrizni a nyugalmát, ne essen pánikba, mert az értelemszerűen átragad a gyermekre és ront az állapotán. A következő lépés a légutak hűtése: kellő öltöztetés után ki kell nyitni az ablakot, sőt, ki is lehet menni az udvarra, erkélyre, utcára. A szabad levegő percek alatt csökkentheti a nehézlégzés súlyosságát. Szervezzük meg, hogy a gyermek mielőbb eljusson a háziorvoshoz vagy az ügyeletes gyermekorvoshoz.

Orvosi kezelés: olykor elkerülhetetlen a kórház

Készüljünk fel arra, hogy csecsemőkorban illetve kifejezett tünetek esetén kórházi bennfekvés is szükséges lehet. A kórházi kezelés bázisa is a nyugtatás, a felesleges beavatkozások kerülése. Az elmúlt századokban a hideg pára volt a kezelés alapja, de hatékonyságára csak gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az inhalátorokkal azonban hatékony gyulladás- és vizenyőcsökkentő gyógyszerek is belélegeztethetők. A betegeknek kórházi körülmények között szisztémásan, szájon át, kúp, tabletta vagy injekció formájában bejuttatható szteroidot adnak. Tudnunk kell, hogy adekvát kezelés mellett is szükségessé válhat intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés.

Hűvös, párás levegő fontos

Sajnos a krupp nem megelőzhető betegség. A családi halmozódás arra utal, hogy a gyakoriságot genetikai faktorok is befolyásolják. A szennyezett, dohányfüstös levegő folyamatos légúti gyulladást okoz, az ilyen környezetben nagyobb a kockázat a krupp kialakulására. Tegyünk meg mindent azért, hogy gyermekünk a lehetőségeknek megfelelő, tiszta, inkább hűvös (20-22 °C), páradús környezetben tartózkodjon, aludjon. Ipartelepek közelében a krónikus légzőszervi betegségek halmozódása mellett krupp is gyakrabban léphet fel, azonban Magyarország nem veszélyeztetettebb Európa más országainál.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

2019. január 13.

Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. 

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm.  Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.

Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen

2019. január 13.

A szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. 

Globális méretű probléma

A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Mi az amazóniai étrend titka?

Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.

Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.

Spanyol paella

2019. január 12.

Igazi mediterrán finomság a spanyol tradíciók szerint készülő paella!  

Hozzávalók:
2 db csirkecomb
20 dkg sertéscomb
5 dkg vöröshagyma
2 db zöldpaprika
2 db paradicsom
20 dkg rizs
ételízesítő
15 dkg gomba
2 dkg fokhagyma
5 dkg rák
15 dkg hal
1 dl olívaolaj
5 dkg olívabogyó
1 dl ketchup
só, őrölt bors