Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

Érdekességek2018. december 01.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.


Nyugalom és friss levegő fontos a rohamkor

Ha a krupp tüneteit észleljük, a gyermekünk megnyugtatása az azonnali feladat. A kis beteg érzi, hogy nehezebb a levegővétel, megijed, sír, és ez önmagában súlyosbíthatja a fulladást. Fontos, hogy a szülő igyekezzen megőrizni a nyugalmát, ne essen pánikba, mert az értelemszerűen átragad a gyermekre és ront az állapotán. A következő lépés a légutak hűtése: kellő öltöztetés után ki kell nyitni az ablakot, sőt, ki is lehet menni az udvarra, erkélyre, utcára. A szabad levegő percek alatt csökkentheti a nehézlégzés súlyosságát. Szervezzük meg, hogy a gyermek mielőbb eljusson a háziorvoshoz vagy az ügyeletes gyermekorvoshoz.

Orvosi kezelés: olykor elkerülhetetlen a kórház

Készüljünk fel arra, hogy csecsemőkorban illetve kifejezett tünetek esetén kórházi bennfekvés is szükséges lehet. A kórházi kezelés bázisa is a nyugtatás, a felesleges beavatkozások kerülése. Az elmúlt századokban a hideg pára volt a kezelés alapja, de hatékonyságára csak gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az inhalátorokkal azonban hatékony gyulladás- és vizenyőcsökkentő gyógyszerek is belélegeztethetők. A betegeknek kórházi körülmények között szisztémásan, szájon át, kúp, tabletta vagy injekció formájában bejuttatható szteroidot adnak. Tudnunk kell, hogy adekvát kezelés mellett is szükségessé válhat intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés.

Hűvös, párás levegő fontos

Sajnos a krupp nem megelőzhető betegség. A családi halmozódás arra utal, hogy a gyakoriságot genetikai faktorok is befolyásolják. A szennyezett, dohányfüstös levegő folyamatos légúti gyulladást okoz, az ilyen környezetben nagyobb a kockázat a krupp kialakulására. Tegyünk meg mindent azért, hogy gyermekünk a lehetőségeknek megfelelő, tiszta, inkább hűvös (20-22 °C), páradús környezetben tartózkodjon, aludjon. Ipartelepek közelében a krónikus légzőszervi betegségek halmozódása mellett krupp is gyakrabban léphet fel, azonban Magyarország nem veszélyeztetettebb Európa más országainál.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.