Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A temetőtüzek megelőzhetők, ha ezt a 6 hatékony szabályt betartod!

Érdekességek2021. október 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A napokban egyre többször riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Tavaly ilyenkor tíz temetőben keletkezett tűz, amelyet a tűzoltóknak kellett eloltaniuk. A gyertyák és mécsesek nemcsak a temetőkben, hanem otthon is veszélyes helyzetet teremthetnek. Minden évben előfordul, hogy egy Mindenszentek vagy Halottak napja alkalmából meggyújtott gyertya miatt teljesen kiég egy lakás.  

Tavaly országszerte tíz temetőben keletkezett tűz. Volt ahol kripták, sírhelyek égtek, máshol a temetőbe kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, szeméttárolók gyulladtak ki. Tavaly ilyenkor a miskolci, csengeri, dévaványai, hernádnémeti, jászkiséri, kengyeli, nagykőrösi, rózsaszentmártoni, tiszaroffi és zagyvaszántói temetőben csaptak fel a lángok.

Ahhoz, hogy megelőzzük a temetőtüzeket, az alábbiakra érdemes figyelni:


Sokan nemcsak a temetőben, hanem otthon is gyújtanak gyertyát elhunyt szeretteikért

Az ezzel összefüggő lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát gyúlékony anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok pedig a függönyön, asztalterítőn keresztül átterjednek a lakás más helyiségeire. Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra tesszük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát soha ne hagyjuk felügyelet nélkül, azt olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közelében pedig ne legyenek éghető anyagok, illetve semmilyen háziállat ne érhesse el a gyertyát. 

A gyertyákat ne gyújtsuk meg úgy az ablakban, hogy a függöny a közelében legyen.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Nálunk is egyre jobban terjed a halloweeni töklámpás készítésének szokása

Ha ilyet helyezünk el, győződjünk meg róla, hogy a lámpás közelében ne legyen semmilyen éghető tárgy, ha pedig a kertbe tesszük a lámpást, gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyünk bele, győződjünk meg róla, hogy a kutya nem fér hozzá és nem tud magában kárt tenni, nem tudja feldönteni, vagy a mécsest megrágni és annak apró darabkáit lenyelni. 

Óvjuk háziállatainkat úgy is, hogy a népszerű, apró színes dísztököket ne hagyjuk előttük, ugyanis ezek a kutyákra mérgezők. (Az étkezési tökök, amiből a lámpást faragjuk, és amit meg szoktunk sütni, nem okoznak gondot, kizárólag az apró, színes dekortökök lehetnek nagyon veszélyesek, mert a kutya számára a labdára hasonlítanak, könnyű őket felvenni és megrágni!) 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.