Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A temperamentumvonások és a szív- és érrendszeri betegségek

Érdekességek2018. december 05.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A kutatáshoz 200 CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.


A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei. Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de nem általánosíthatóak minden betegcsoportra.

A projekt másik elemében a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés tárható fel bizonyos affektív temperamentumok és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának időpontja között. Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF), míg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb. Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem engednek következtetni.

A kutatás fontossága abban rejlik, hogy Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, és bár javulás figyelhető meg a 90-es évek végéhez képest, európai uniós viszonylatban 2014-es adatok alapján továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk.

A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Semmelweis Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezen módszerek tökéletesítésében segíthet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

2019. május 12.



Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.

A kézmosás is járhat veszélyekkel

2019. május 12.



A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.

A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.

A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.

Egyre többen sportolnak

2019. május 11.



Magyarországon is egyre többen sportolnak egyre többet az ülőmunka terjedésével párhuzamosan – mondta Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense.

A szakértő szerint a legkedvezőbb ösztönzés, ha a sport közérzetjavító hatása sarkall rendszeres mozgásra. A betegségektől való félelem kevésbé szerencsés motiváció, hiszen csökkenti a sportolás élvezetét – hangsúlyozta.

Lacza Gyöngyvér szerint a szabadidősport jelentőségét a hozzá kapcsolódó termékek és rendezvények, valamint az egészségtudatosság divatja is erősíti. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nemcsak az irodai munkavégzés, hanem a mindennapi tevékenységek is egyre inkább ülőmunkává alakulnak át, az ajánlott testmozgás mennyisége ezért – tette hozzá – várhatóan tovább nő a következő években.

Gyermekek számára a szakember naponta legalább 1 órányi sportolást javasolt.