Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A természet egyik csodája: a méhek tánca

Érdekességek2019. október 08.

Pillantsunk be egy kicsit a méhek kommunikációjába! Nem nevezhetjük valójában nyelvnek ezeket a jelzéseket, mivel az feltételezi az értelmi és absztrakciós képességet. Táncaik öröklött ösztöncselekvések, melyek hasonló, veleszületett, ösztönös viselkedésre indítják társaikat.  

A felfedező méh táncolni kezd, a vele kapcsolatba kerülő másik pedig felfogja azt, és ő is táncba kezd, ezzel továbbítja a szerzett információkat. Ezek pedig: a lelőhely iránya, távolsága a kaptártól, az előforduló nektár mennyisége, és annak cukortartalma.

A felfedező útról a kasba visszatérő méh leadja a nektárpróbát (mézes-hólyagjából a kasba helyezi), majd informáló táncba kezd. Ez a következőt jelenti:
• a megtalált virágfajta illatát,
• a nektár minőségét és mennyiségét,
• a lelőhely távolságát,
• a lelőhely irányát.

A méhek kommunikációjáról szóló ismereteinket elsősorban a német-osztrák professzornak, Karl von Frischnek köszönhetjük. A méhek érzékeinek fiziológiájával foglalkozó alapkutatásai révén ezen kívül, ami elsősorban a szagló- és látóérzéküket érintette, segített megértenünk sok más bonyolult biológiai összefüggést is a méhtársadalomban. Korszakalkotó kutatásaiért 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Sok tanítványa révén, akik közül különösen Martin Lindauer nevét kell említeni, új felfedezésekkel egészült ki munkássága.


Körtánc

Ha ötven méternél kevesebb a megtalált virágoktól való távolság – ez különböző méheknél némileg eltérő lehet – a felfedező méh körtáncot jár, hol az óramutató járásával egyező, hol ellentétes irányban. A táncossal kapcsolatba kerülő méhek nagy érdeklődéssel figyelik, különösen a potrohát, amit buzgón megérintenek antennáikkal, miközben megpróbálják mozgását követni.

Rövid szünet után, ami alatt ismét nektárt ad át társainak, folytatódik a tánc a kasban. A szünetek és a táncok ezután egy darabig egymást váltogatják, mígnem a táncos hirtelen ismét kirepül a kasból, hogy a felfedezett növényeket felkeresse. A tánc által riadoztatott méhek is kirepülnek és az információk alapján keresésbe kezdenek.

Szaglóérzékükön keresztül jönnek rá a riadoztatott méhek, hogy melyik virágfajtát keressék. A méh teste még a gyenge illatokat is megőrzi. Testük gazdagon van borítva szőrrel. Bőrük sok zsiradékot választ ki, ez abszorbeálja az illatanyagokat. Kedvező feltételek mellett az illatokat fél órán át is hordozzák testükön. Azok a méhek, melyek egy táncoló társuk mellé kerülnek, látványos buzgósággal igyekeznek társuk testét megérinteni antennáikkal. Nagyon hatékony szaglószerveik vannak, és azonnal kapcsolatba kerülnek az illatanyagokkal. 

A virágillat más úton is bekerülhet a méhkasba. Azok a nektáradagok, amiket a táncos a tánca közötti szünetekben társainak lead, tulajdonképpen illatminták, melyeknek az a feladatuk, mint a testfelületre tapadt illatnak. Bizonyos esetekben még erősebb a hatásuk, mint a másiknak. 
Minél messzebb találhatók a virágok, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a testre rárakódott, abszorbeálódott illat a repülés alatt megszűnik a levegő hatására. A mézhólyagban lévő nektár illata akkor is megmarad. 

Billegő tánc 

Táncuk során nemcsak a táplálékban gazdag virágok előfordulását tudják közölni a méhek, vagy azt, hogy milyen virágra leltek, de az odáig terjedő távolságot is. Az előbb leírt körtáncot csak akkor táncolják, ha a virágok a kas közelében vannak. A körtánc által felszólított méhek minden irányban keresik a virágokat kb. 50 m-es távolságban. 

Ha a kísérlet során a táplálék helyét állandóan távolabbra visszük, a körtánc lassacskán más jelleget ölt, míg végül (kb. 100 m-től) átalakul jellegzetes, úgynevezett billegő tánccá. Ennél a táncoló méhek félkörben mozognak, először jobbra, aztán vissza balra a kiindulási ponthoz. Minden alkalommal, amikor végigtáncolják „egyenes vonalú” táncukat, a potrohukat élénken rázzák vagy billegetik (másodpercenként kb. 15-ször). 

A billegő tánc ritmusa oly módon változik a távolság növekedésével, hogy minél messzebb található a lelőhely, annál kevesebb táncfordulatot írnak le időegységenként. és annál hosszabb ideig tartanak az egyenes táncok.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Elsősegély csalánozók okozta baleseteknél

2025. szeptember 07.


A balesetest a vízből ki kell menteni. Hogy az elsősegélynyújtót ne érje további támadás, ajánlatos a legtöbb ruhanemű felvétele a testre – ha már búvárruha nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett tengerparton a parti mentők ezért viselnek búvárruhát még az izzasztó hőségben is.
A csalánozószálakat a bőrről el kell távolítani. Ezt természetesen nem puszta kézzel, hanem gumikesztyűben szabad csak megtenni (vagy alkalmas eszközzel a bőrről lesodorni), hiszen a csalánszálakban még jelentős méregtartalom van.
Az érintett területet sós vízzel kell lemosni (nem édesvízzel, mert a sókoncentráció különbsége újabb méregmennyiséget szabadíthat fel), majd a sérült végtagot forró (45 °C) vízben kb. 20 percig kell tartani. Ez kicsapja a fehérjealapú mérgeket.
Ezután jéggel való hűtés (előnyösen jégzsákkal) ajánlott, amely csillapítja a fájdalmat.