Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A természet egyik csodája: a méhek tánca

Érdekességek2019. október 08.

Pillantsunk be egy kicsit a méhek kommunikációjába! Nem nevezhetjük valójában nyelvnek ezeket a jelzéseket, mivel az feltételezi az értelmi és absztrakciós képességet. Táncaik öröklött ösztöncselekvések, melyek hasonló, veleszületett, ösztönös viselkedésre indítják társaikat.  

A felfedező méh táncolni kezd, a vele kapcsolatba kerülő másik pedig felfogja azt, és ő is táncba kezd, ezzel továbbítja a szerzett információkat. Ezek pedig: a lelőhely iránya, távolsága a kaptártól, az előforduló nektár mennyisége, és annak cukortartalma.

A felfedező útról a kasba visszatérő méh leadja a nektárpróbát (mézes-hólyagjából a kasba helyezi), majd informáló táncba kezd. Ez a következőt jelenti:
• a megtalált virágfajta illatát,
• a nektár minőségét és mennyiségét,
• a lelőhely távolságát,
• a lelőhely irányát.

A méhek kommunikációjáról szóló ismereteinket elsősorban a német-osztrák professzornak, Karl von Frischnek köszönhetjük. A méhek érzékeinek fiziológiájával foglalkozó alapkutatásai révén ezen kívül, ami elsősorban a szagló- és látóérzéküket érintette, segített megértenünk sok más bonyolult biológiai összefüggést is a méhtársadalomban. Korszakalkotó kutatásaiért 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott. Sok tanítványa révén, akik közül különösen Martin Lindauer nevét kell említeni, új felfedezésekkel egészült ki munkássága.


Körtánc

Ha ötven méternél kevesebb a megtalált virágoktól való távolság – ez különböző méheknél némileg eltérő lehet – a felfedező méh körtáncot jár, hol az óramutató járásával egyező, hol ellentétes irányban. A táncossal kapcsolatba kerülő méhek nagy érdeklődéssel figyelik, különösen a potrohát, amit buzgón megérintenek antennáikkal, miközben megpróbálják mozgását követni.

Rövid szünet után, ami alatt ismét nektárt ad át társainak, folytatódik a tánc a kasban. A szünetek és a táncok ezután egy darabig egymást váltogatják, mígnem a táncos hirtelen ismét kirepül a kasból, hogy a felfedezett növényeket felkeresse. A tánc által riadoztatott méhek is kirepülnek és az információk alapján keresésbe kezdenek.

Szaglóérzékükön keresztül jönnek rá a riadoztatott méhek, hogy melyik virágfajtát keressék. A méh teste még a gyenge illatokat is megőrzi. Testük gazdagon van borítva szőrrel. Bőrük sok zsiradékot választ ki, ez abszorbeálja az illatanyagokat. Kedvező feltételek mellett az illatokat fél órán át is hordozzák testükön. Azok a méhek, melyek egy táncoló társuk mellé kerülnek, látványos buzgósággal igyekeznek társuk testét megérinteni antennáikkal. Nagyon hatékony szaglószerveik vannak, és azonnal kapcsolatba kerülnek az illatanyagokkal. 

A virágillat más úton is bekerülhet a méhkasba. Azok a nektáradagok, amiket a táncos a tánca közötti szünetekben társainak lead, tulajdonképpen illatminták, melyeknek az a feladatuk, mint a testfelületre tapadt illatnak. Bizonyos esetekben még erősebb a hatásuk, mint a másiknak. 
Minél messzebb találhatók a virágok, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a testre rárakódott, abszorbeálódott illat a repülés alatt megszűnik a levegő hatására. A mézhólyagban lévő nektár illata akkor is megmarad. 

Billegő tánc 

Táncuk során nemcsak a táplálékban gazdag virágok előfordulását tudják közölni a méhek, vagy azt, hogy milyen virágra leltek, de az odáig terjedő távolságot is. Az előbb leírt körtáncot csak akkor táncolják, ha a virágok a kas közelében vannak. A körtánc által felszólított méhek minden irányban keresik a virágokat kb. 50 m-es távolságban. 

Ha a kísérlet során a táplálék helyét állandóan távolabbra visszük, a körtánc lassacskán más jelleget ölt, míg végül (kb. 100 m-től) átalakul jellegzetes, úgynevezett billegő tánccá. Ennél a táncoló méhek félkörben mozognak, először jobbra, aztán vissza balra a kiindulási ponthoz. Minden alkalommal, amikor végigtáncolják „egyenes vonalú” táncukat, a potrohukat élénken rázzák vagy billegetik (másodpercenként kb. 15-ször). 

A billegő tánc ritmusa oly módon változik a távolság növekedésével, hogy minél messzebb található a lelőhely, annál kevesebb táncfordulatot írnak le időegységenként. és annál hosszabb ideig tartanak az egyenes táncok.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.