Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint is csökkentő

Érdekességek2019. szeptember 11.

A mozgás, különösen a szakszerű, szakember által vezetett, speciális céllal felépített edzés bizonyítottan csökkenti a testsúlyt, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint nem mindegy, hogyan épülnek fel a célzott edzések.

Fotó: 123rf.comNem csak a kardiózás hatékony

Az elmúlt fél évszázadban a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Néhány évtizede a rezisztenciaedzés (izomfejlesztés) is fontossá vált, amelynek révén a gyakran igen gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és lipid anyagcsere aktivitása is.

Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is polgárjogot kapott a rehabilitációban, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás csökkentésében.

– A kutatások tanulságait levonva, a speciálisan felépített csoportos órákon a kardió mellett erősítő gyakorlatokat is beépítettünk a programba, kis súlyokkal, 10-15 ismétléssel, köredzés szerűen. Ez utóbbi amellett, hogy a mozgató szervrendszert edzi, a pulzust is felviszi a kardiónál ajánlott 60% fölé. Ez tulajdonképpen egy “közepes intenzitású interval tréning”. A magas intenzitással érdemes óvatosan bánni, és csak abban az esetben alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint – ismerteti Dvorák Márton.


Mi a célja a testsúlycsökkentő mozgásprogramnak?

Az elhízás súlyos kockázatot is jelent azok számára, akiknek BMI értékük 30 feletti. Magas testzsírral az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterin, sőt a stroke és a szívinfarktus kialakulása is jóval gyakoribb. Az elhízás önbecsülésre gyakorolt hatásáról sem szabad megfeledkezni, hiszen ez az állapot akár depresszióhoz is vezethet.

Aki felismeri a problémát, annak a számára fontos az életmódváltás, amelyet egy alapos kivizsgálással érdemes kezdeni, majd le kell fektetni az alapokat a táplálkozási és testmozgási szokások megváltoztatásával.

– Edzettségtől és más, egyéni tényezőktől függően mindenkinél megvan az a terhelés intenzitás, ahol a zsírégetés a leghatékonyabb – mondja a szakember.- Megfelelő étrend kialakításával, és a fittség fejlesztésével ez a hatás tovább fokozható, ezért a rendszeres, tudatos (!) mozgás meghatározó eleme a fogyásnak, és így a kardiovaszkuláris rizikótényezők csökkentésének. A testsúlycsökkentő csoportos órákremek alkalmat jelentenek a hatékony mozgásformák kipróbálására, valamint a közös munka és sikerek megélésére.

Magas vérnyomás esetén sem tiltott a mozgás

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében, azonban a megfelelő testmozgás bevezetésével 6-10 Hgmm-el csökkenthetőek az értékek. Ehhez a kis súlyos erősítő edzés mellett hetente legalább 150 perc, közepes intenzitású kardió mozgás szükséges, ami lehet kocogás/futás, kerékpározás, úszás, vagy bármilyen olyan állóképességi sport, amelynek végzése során a pulzus nem haladja meg a maximális 60-70%-át.A kiscsoportos edzések során fontos szempont, hogy a résztvevők megtanulják, mit jelent számukra a „maximális pulzus”, és annak a 60-65%-a, hogyan érdemes megtervezni heti edzéseiket, illetve mikor kell közben megmérni vérnyomásukat.

A koleszterinszint nem csak gyógyszerekkel csökkenthető

Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint az érintetteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy rendszeres sportolás hatására javul a koleszterin egyensúly, és az összkoleszterin 5,2 mmol/l értéke felett az első ajánlott lépés az életmódváltás, és csak az ezt követően válhat szükségessé a gyógyszeres kezelés. Ennek élettani háttere, hogy az izommunka hatására nő a nitrogén-monoxid termelés, amely javítja az érrendszer összehúzódó képességét, ezáltal véd az érelmeszesedés ellen.

A fokozott véráramlás növeli az érfalak rugalmasságát, csökkenti a máskülönben fenyegető trombózisképződésés gyulladások valószínűségét. A koleszterincsökkentő csoportos edzések során a résztvevők a gyakorlatban, szakember felügyelete mellett tapasztalhatják a legbiztonságosabb mozgásformák eredményeit.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.