Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint is csökkentő

Érdekességek2019. szeptember 11.

A mozgás, különösen a szakszerű, szakember által vezetett, speciális céllal felépített edzés bizonyítottan csökkenti a testsúlyt, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint nem mindegy, hogyan épülnek fel a célzott edzések.

Fotó: 123rf.comNem csak a kardiózás hatékony

Az elmúlt fél évszázadban a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Néhány évtizede a rezisztenciaedzés (izomfejlesztés) is fontossá vált, amelynek révén a gyakran igen gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és lipid anyagcsere aktivitása is.

Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is polgárjogot kapott a rehabilitációban, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás csökkentésében.

– A kutatások tanulságait levonva, a speciálisan felépített csoportos órákon a kardió mellett erősítő gyakorlatokat is beépítettünk a programba, kis súlyokkal, 10-15 ismétléssel, köredzés szerűen. Ez utóbbi amellett, hogy a mozgató szervrendszert edzi, a pulzust is felviszi a kardiónál ajánlott 60% fölé. Ez tulajdonképpen egy “közepes intenzitású interval tréning”. A magas intenzitással érdemes óvatosan bánni, és csak abban az esetben alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint – ismerteti Dvorák Márton.


Mi a célja a testsúlycsökkentő mozgásprogramnak?

Az elhízás súlyos kockázatot is jelent azok számára, akiknek BMI értékük 30 feletti. Magas testzsírral az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterin, sőt a stroke és a szívinfarktus kialakulása is jóval gyakoribb. Az elhízás önbecsülésre gyakorolt hatásáról sem szabad megfeledkezni, hiszen ez az állapot akár depresszióhoz is vezethet.

Aki felismeri a problémát, annak a számára fontos az életmódváltás, amelyet egy alapos kivizsgálással érdemes kezdeni, majd le kell fektetni az alapokat a táplálkozási és testmozgási szokások megváltoztatásával.

– Edzettségtől és más, egyéni tényezőktől függően mindenkinél megvan az a terhelés intenzitás, ahol a zsírégetés a leghatékonyabb – mondja a szakember.- Megfelelő étrend kialakításával, és a fittség fejlesztésével ez a hatás tovább fokozható, ezért a rendszeres, tudatos (!) mozgás meghatározó eleme a fogyásnak, és így a kardiovaszkuláris rizikótényezők csökkentésének. A testsúlycsökkentő csoportos órákremek alkalmat jelentenek a hatékony mozgásformák kipróbálására, valamint a közös munka és sikerek megélésére.

Magas vérnyomás esetén sem tiltott a mozgás

A magas vérnyomás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri betegségek tekintetében, azonban a megfelelő testmozgás bevezetésével 6-10 Hgmm-el csökkenthetőek az értékek. Ehhez a kis súlyos erősítő edzés mellett hetente legalább 150 perc, közepes intenzitású kardió mozgás szükséges, ami lehet kocogás/futás, kerékpározás, úszás, vagy bármilyen olyan állóképességi sport, amelynek végzése során a pulzus nem haladja meg a maximális 60-70%-át.A kiscsoportos edzések során fontos szempont, hogy a résztvevők megtanulják, mit jelent számukra a „maximális pulzus”, és annak a 60-65%-a, hogyan érdemes megtervezni heti edzéseiket, illetve mikor kell közben megmérni vérnyomásukat.

A koleszterinszint nem csak gyógyszerekkel csökkenthető

Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint az érintetteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy rendszeres sportolás hatására javul a koleszterin egyensúly, és az összkoleszterin 5,2 mmol/l értéke felett az első ajánlott lépés az életmódváltás, és csak az ezt követően válhat szükségessé a gyógyszeres kezelés. Ennek élettani háttere, hogy az izommunka hatására nő a nitrogén-monoxid termelés, amely javítja az érrendszer összehúzódó képességét, ezáltal véd az érelmeszesedés ellen.

A fokozott véráramlás növeli az érfalak rugalmasságát, csökkenti a máskülönben fenyegető trombózisképződésés gyulladások valószínűségét. A koleszterincsökkentő csoportos edzések során a résztvevők a gyakorlatban, szakember felügyelete mellett tapasztalhatják a legbiztonságosabb mozgásformák eredményeit.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.