Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tíz legnagyobb hiba a sportolók táplálkozásában

Érdekességek2020. október 14.

Edzés, táplálkozás és regeneráció – ez a sikeres felkészülés 3 kulcsterülete, egyik sem megy a másik nélkül, egyik sem helyezhető a másik elé. A Scitec Institute Sport- és Táplálkozástudományi Intézet – amely a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos sporttáplálkozási tanácsadójaként segíti a versenyzők eredményes felkészülését – szakértői most összefoglalták a tíz leggyakoribb hibát, amelyeket a sportolók a mindennapi táplálkozásukban elkövethetnek. Érdemes tanulni belőle!

 

Fotó: gettyimages.com„A sportszakmai felméréseken azt tapasztaltuk, hogy még azok a sportolók is igen sok hibát vétenek a felkészülésük során, akik több olimpián is részt vettek, esetleg érmekkel gazdagodtak. Azt tapasztaltuk, hogy az elit sportolók életét is számtalan kihagyott lehetőség vagy étrendi hiba nehezíti. Ezeket hívjuk behúzott kézifékeknek. Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy ezeket a fékeket kiengedjük, ezért a sportolók számára összegyűjtöttük a tíz legnagyobb hibát, amit a táplálkozás terén elkövethetnek”, fejtette ki Szász Máté, a Scitec Institute szakmai igazgatója.

1. A kalóriabevitel nem megfelelő mennyiségű. A legtöbb sportoló nincs tisztában a napi energiaigényével. Nem tudja, hogy szervezete mennyi kalóriát éget el nyugalomban és edzés alatt. Így azt sem nem tudja, hogy naponta mennyit is kellene ennie.

2. Az étkezések helytelen időzítése. A megfelelő tápanyagbevitel mellett az időzítésnek is hatalmas szerepe van. Edzések alatt csaknem tízszeresére emelkedik a kalória felhasználásunk, ugyanakkor nem tudunk emészteni, és a felszívódás képessége is sokat romlik. Nemcsak az a fontos, hogy edzés előtt a lehető legtökéletesebben feltöltsük a tápanyagraktárakat, hanem az is, hogy az edzéshez szükséges, minőségi tápanyaggal lássuk el magunkat. A hibás tápanyag-időzítés romló edzésteljesítményhez, csökkenő regenerációhoz vezet.

3. Elmarad a hidratálás. Edzések közben szeretnénk pótolni az elégetett szénhidrátokat, általában valamilyen cukortartalmú sportital segítségével. A túl híg sportitalokkal minimális mennyiségű energia vihető be, míg a túl magas szénhidráttartalmú italok ahelyett hogy elősegítenék a folyadék felszívódását, pont ellenkező hatást váltják ki: a környező szövetekből folyadékot szívnak el. Ilyenkor a sportoló elpilled, erőtlennek és álmosnak érzi magát, hasa felpuffad. Ennek elkerüléséhez a sportital ozmotikus erejét célszerű megadott határok között tartani.


Fotó: 123rf.com4. Akkor eszem, ha éhes vagyokeffektus. Az éhség a legrosszabb ingere a táplálékfelvételnek. A túlsúlyos emberek jellemzően többet gondolnak az evésre és hamarabb megéheznek, míg a vékonyabb sportolók rendre kevésbé érzik magukat éhesnek. A tápanyagbevitelt a felszívódási paramétereknek megfelelően a sportoló napirendjéhez kell igazítani. Pontosan kiszámítható, hogy milyen mennyiségű és típusú szénhidrátot kell alkalmazni 2 órával edzés előtt, és milyet 30 perccel előtte. Mit és mennyit kell bevinni edzés után 5 percen belül, és az edzést követő 2 órában. Az éhség kerülendő, a lehető legrosszabb visszajelzés a sportoló számára.

5. A táplálék nem megfelelő hasznosulása. Sok sportoló azt gondolja, ha elfogyaszt egy adag rántottát, akkor a benne található tápanyagok mind felszívódnak, tehát a teljes tápértékét hasznosítani fogja. Ez nem így van. Az egyes fehérjeforrások emészthetősége nagyban eltér, egy tojásban például 6 gramm fehérje van, melynek felszívódásához csaknem 2 órára van szükség. Könnyen előfordulhat, hogy a sportoló bevisz egy nagy adag értékes fehérjét, szénhidrátot és zsírt, de ennek csak a töredéke hasznosul ténylegesen. A tervezés során tehát figyelembe kell venni a felszívódási paramétereket is.

6. Félelem a túladagolástól. Sokan gondolják azt, hogy a túl sok vitamin megárt. A valóság ezzel szemben mást mutat: a lakosság jelentős része magnézium és D3 vitamin hiányban szenved. A gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma töredéke az 50 évvel ezelőtt mért értéknek. A városlakó sportolók többsége nem eszik minden nap friss, nyers gyümölcsöt és zöldséget. Többségük vitaminbevitele nem éri el a nem sportolók szintjét sem. A vitaminok természetesen túladagolhatók, de a túladagolás egy szakirodalmi ritkaság, melyre élő példát felnőtteknél nemigen látunk.

7. Túlértékeljük a gyümölcsöket. Hajlamosak vagyunk túlértékelni a gyümölcsök tápanyagtartalmát. Egy almában 3-5mg C-vitamin van, egy paradicsomban 0,08 mg B6 vitamin található. Ezen értékek minimum százszorosára van szüksége a sportolóknak. A vitaminok nélkülözhetetlenek a megfelelő regeneráció fenntartásához, az anyagcsere folyamatok katalizálásához. A nem megfelelő vitamin ellátottság rontja a szervezet adaptációját és regenerációját, fáradttá teszi a sportolót.

Fotó: gettyimages.com8. Ismeretlen a verejtékezés mennyisége. A legtöbb sportolónak fogalma sincs arról, mennyi folyadékot veszít edzések közben. A testtömeg 1,5%-át elérő verejtékezés már mérhető teljesítmény romlást okoz, míg a 2%-ot meghaladó verejtékezés már láthatóan és érezhetően csökkenti a csúcsteljesítményt és az idegi koordinációt. A folyadék felszívódás üteme lassabb mint a verejtékezés, ezért az edzés során a kiszáradás elkerülhetetlen. A számok ismeretében megfelelő elő-hidratációs stratégia állítható fel, amivel a kritikus dehidratáció megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.

9. Kihagyja az étrendi lehetőségeket. Speciális étrendi intervenciókkal támogatni tudjuk a regenerációs folyamatokat. Tudjuk csökkenteni a fáradás ismert formáit, enyhíthetjük a centrális fáradtságot, és a perifériás, izomzatot érintő kifáradást. Sokat tehetünk a mentális teljesítmény javításáért, fokozhatjuk a szellemi összpontosítás mértékét és csökkenthetjük a szellemi kifáradást. Az ízületek védelme érdekében előre felkészülhetünk a megerőltető időszakokra, de a sérülést követő időszakban is rendkívüli módon felgyorsíthatjuk a sebgyógyulást.

Képesek vagyunk támogatni a keringést, a jobb oxigénszállítás érdekében. Hatással vagyunk az élsportra jellemző negatív hormonális eltolódásokra, és képesek vagyunk hatékonyan támogatni az immunrendszer munkáját a stresszes verseny időszakokban, vagy a hideg téli hónapokban.

10. Versenyétrend összeállítása nem megfelelő. A felkészülési időszak étrendje teljes egészében eltér a versenynapok étrendjétől. A verseny során a sportoló szervezetét fel kell tölteni a szükséges célzott, prémium tápanyagokkal, és el kell távolítani minden olyan felesleges salakot, ami lassítja, terheli, akadályozza  szervezetét. A versenyétrend összeállítása lassan tudományággá fejlődik, és nagyon sokat adhat a pengeélen táncoló sportolónak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.