Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tíz legnagyobb hiba a sportolók táplálkozásában

Érdekességek2020. október 14.

Edzés, táplálkozás és regeneráció – ez a sikeres felkészülés 3 kulcsterülete, egyik sem megy a másik nélkül, egyik sem helyezhető a másik elé. A Scitec Institute Sport- és Táplálkozástudományi Intézet – amely a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos sporttáplálkozási tanácsadójaként segíti a versenyzők eredményes felkészülését – szakértői most összefoglalták a tíz leggyakoribb hibát, amelyeket a sportolók a mindennapi táplálkozásukban elkövethetnek. Érdemes tanulni belőle!

 

Fotó: gettyimages.com„A sportszakmai felméréseken azt tapasztaltuk, hogy még azok a sportolók is igen sok hibát vétenek a felkészülésük során, akik több olimpián is részt vettek, esetleg érmekkel gazdagodtak. Azt tapasztaltuk, hogy az elit sportolók életét is számtalan kihagyott lehetőség vagy étrendi hiba nehezíti. Ezeket hívjuk behúzott kézifékeknek. Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy ezeket a fékeket kiengedjük, ezért a sportolók számára összegyűjtöttük a tíz legnagyobb hibát, amit a táplálkozás terén elkövethetnek”, fejtette ki Szász Máté, a Scitec Institute szakmai igazgatója.

1. A kalóriabevitel nem megfelelő mennyiségű. A legtöbb sportoló nincs tisztában a napi energiaigényével. Nem tudja, hogy szervezete mennyi kalóriát éget el nyugalomban és edzés alatt. Így azt sem nem tudja, hogy naponta mennyit is kellene ennie.

2. Az étkezések helytelen időzítése. A megfelelő tápanyagbevitel mellett az időzítésnek is hatalmas szerepe van. Edzések alatt csaknem tízszeresére emelkedik a kalória felhasználásunk, ugyanakkor nem tudunk emészteni, és a felszívódás képessége is sokat romlik. Nemcsak az a fontos, hogy edzés előtt a lehető legtökéletesebben feltöltsük a tápanyagraktárakat, hanem az is, hogy az edzéshez szükséges, minőségi tápanyaggal lássuk el magunkat. A hibás tápanyag-időzítés romló edzésteljesítményhez, csökkenő regenerációhoz vezet.

3. Elmarad a hidratálás. Edzések közben szeretnénk pótolni az elégetett szénhidrátokat, általában valamilyen cukortartalmú sportital segítségével. A túl híg sportitalokkal minimális mennyiségű energia vihető be, míg a túl magas szénhidráttartalmú italok ahelyett hogy elősegítenék a folyadék felszívódását, pont ellenkező hatást váltják ki: a környező szövetekből folyadékot szívnak el. Ilyenkor a sportoló elpilled, erőtlennek és álmosnak érzi magát, hasa felpuffad. Ennek elkerüléséhez a sportital ozmotikus erejét célszerű megadott határok között tartani.


Fotó: 123rf.com4. Akkor eszem, ha éhes vagyokeffektus. Az éhség a legrosszabb ingere a táplálékfelvételnek. A túlsúlyos emberek jellemzően többet gondolnak az evésre és hamarabb megéheznek, míg a vékonyabb sportolók rendre kevésbé érzik magukat éhesnek. A tápanyagbevitelt a felszívódási paramétereknek megfelelően a sportoló napirendjéhez kell igazítani. Pontosan kiszámítható, hogy milyen mennyiségű és típusú szénhidrátot kell alkalmazni 2 órával edzés előtt, és milyet 30 perccel előtte. Mit és mennyit kell bevinni edzés után 5 percen belül, és az edzést követő 2 órában. Az éhség kerülendő, a lehető legrosszabb visszajelzés a sportoló számára.

5. A táplálék nem megfelelő hasznosulása. Sok sportoló azt gondolja, ha elfogyaszt egy adag rántottát, akkor a benne található tápanyagok mind felszívódnak, tehát a teljes tápértékét hasznosítani fogja. Ez nem így van. Az egyes fehérjeforrások emészthetősége nagyban eltér, egy tojásban például 6 gramm fehérje van, melynek felszívódásához csaknem 2 órára van szükség. Könnyen előfordulhat, hogy a sportoló bevisz egy nagy adag értékes fehérjét, szénhidrátot és zsírt, de ennek csak a töredéke hasznosul ténylegesen. A tervezés során tehát figyelembe kell venni a felszívódási paramétereket is.

6. Félelem a túladagolástól. Sokan gondolják azt, hogy a túl sok vitamin megárt. A valóság ezzel szemben mást mutat: a lakosság jelentős része magnézium és D3 vitamin hiányban szenved. A gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma töredéke az 50 évvel ezelőtt mért értéknek. A városlakó sportolók többsége nem eszik minden nap friss, nyers gyümölcsöt és zöldséget. Többségük vitaminbevitele nem éri el a nem sportolók szintjét sem. A vitaminok természetesen túladagolhatók, de a túladagolás egy szakirodalmi ritkaság, melyre élő példát felnőtteknél nemigen látunk.

7. Túlértékeljük a gyümölcsöket. Hajlamosak vagyunk túlértékelni a gyümölcsök tápanyagtartalmát. Egy almában 3-5mg C-vitamin van, egy paradicsomban 0,08 mg B6 vitamin található. Ezen értékek minimum százszorosára van szüksége a sportolóknak. A vitaminok nélkülözhetetlenek a megfelelő regeneráció fenntartásához, az anyagcsere folyamatok katalizálásához. A nem megfelelő vitamin ellátottság rontja a szervezet adaptációját és regenerációját, fáradttá teszi a sportolót.

Fotó: gettyimages.com8. Ismeretlen a verejtékezés mennyisége. A legtöbb sportolónak fogalma sincs arról, mennyi folyadékot veszít edzések közben. A testtömeg 1,5%-át elérő verejtékezés már mérhető teljesítmény romlást okoz, míg a 2%-ot meghaladó verejtékezés már láthatóan és érezhetően csökkenti a csúcsteljesítményt és az idegi koordinációt. A folyadék felszívódás üteme lassabb mint a verejtékezés, ezért az edzés során a kiszáradás elkerülhetetlen. A számok ismeretében megfelelő elő-hidratációs stratégia állítható fel, amivel a kritikus dehidratáció megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.

9. Kihagyja az étrendi lehetőségeket. Speciális étrendi intervenciókkal támogatni tudjuk a regenerációs folyamatokat. Tudjuk csökkenteni a fáradás ismert formáit, enyhíthetjük a centrális fáradtságot, és a perifériás, izomzatot érintő kifáradást. Sokat tehetünk a mentális teljesítmény javításáért, fokozhatjuk a szellemi összpontosítás mértékét és csökkenthetjük a szellemi kifáradást. Az ízületek védelme érdekében előre felkészülhetünk a megerőltető időszakokra, de a sérülést követő időszakban is rendkívüli módon felgyorsíthatjuk a sebgyógyulást.

Képesek vagyunk támogatni a keringést, a jobb oxigénszállítás érdekében. Hatással vagyunk az élsportra jellemző negatív hormonális eltolódásokra, és képesek vagyunk hatékonyan támogatni az immunrendszer munkáját a stresszes verseny időszakokban, vagy a hideg téli hónapokban.

10. Versenyétrend összeállítása nem megfelelő. A felkészülési időszak étrendje teljes egészében eltér a versenynapok étrendjétől. A verseny során a sportoló szervezetét fel kell tölteni a szükséges célzott, prémium tápanyagokkal, és el kell távolítani minden olyan felesleges salakot, ami lassítja, terheli, akadályozza  szervezetét. A versenyétrend összeállítása lassan tudományággá fejlődik, és nagyon sokat adhat a pengeélen táncoló sportolónak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A rossz beltéri levegő így betegít meg

2024. április 10.

Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a rossz beltéri levegőminőség egészségügyi hatásaira hívta fel a figyelmet. 

Változatos tünetek jelentkezhetnek

A háziporatka, penészgomba és a háziállatok által okozott panaszok ebben az időszakban jelentkeznek. Orrfolyás, szemviszketés, orrdugulás, tüsszögés kapcsán érdemes erre gondolni. Azonban nemcsak az allergia miatt érezhetjük magunkat rosszul, a rossz levegőminőség egyéb tüneteket is okozhat.

Beteg épület szindróma (sick building syndrome – SBS) 

Az SBS olyan tünetegyüttes, amely a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik. Erre a WHO már 1984-ben felfigyelt, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA)  néhány évvel később lejegyzett meghatározása szerint pedig a kiváltó ok lehet egy adott helyiség, de akár az egész épület is.

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy az SBS is okozhat allergiához hasonló szénanáthás tüneteket, de olyan egyéb panaszok is megfigyelhetőek, mint a száraz és viszkető bőr, a krónikus arcüreggyulladás, hányinger, fejfájás, fáradtság, koncentrációs problémák és köhögés. Az épületben tartózkodóknál jelentkező akut egészségügyi panaszok pedig összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A tünetek jellemzően akkor jelentkeznek, ha az érintett az adott épületben vagy helyiségben tartózkodik. Távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek. 

Mit tegyen, ha tünetek jelentkeznek?

Ha úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, akkor javasolt szakembert felkeresnie. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek.

A tünetek kezelésén túl fontos lenne a kiváltó okot is megszüntetni. Rossz beltéri levegőminőséget okozhat a magas páratartalom és a penész megjelenése, az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja és a nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata is.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 10.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás. 

Hogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:


laborvizsgálatok,
szívultrahang,
EKG,
24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Válogatósság, vagy evészavar? Így ismerhetjük fel gyerekeknél!

2024. április 09.

Más típusú kezelést igényel, ha a gyermek nem egyszerűen válogatós, hanem evészavaros. Az étkezési problémákkal kapcsolatban Sarnyai Tündét, a Gyermekgyógyászati Központ dietetikusát kérdeztük.

Gyakori panasz a szülő csoportokban

A játszótéren, online csoportokban vagy a bölcsődei, óvodai folyosókon is gyakran felmerülő téma az étkezés. Alig eszik, válogatós, most éppen három féle kedvence van és csak azokat eszi – ahány gyerek, annyi féle étkezési probléma merülhet fel. Ilyenkor általában a legyünk türelmesek, próbálkozzunk időnként újra más ízekkel, vagy a majd kinövi tanácsokkal vigasztalják egymást az elgyötört szülők abban bízva, hogy az idő majd megoldja a problémát. 

Sarnyai Tünde elmondta, hogy a 1,5-6 éves gyerekek harmadánál előfordulhatnak különböző evészavarok, melyek súlyossága a normál válogatósságtól a súlyos evészavarokig terjedhet. Sajnos a kivárás olykor komoly következményekkel is járhat, ezért nem érdemes halogatni a szakember felkeresését. A probléma azonosításával és célzott terápiával elkerülhetjük ezeket, illetve az otthoni étkezések is kevésbé lesznek feszültek, ami önmagában is sokat jelent a szülőknek.

Árulkodó tünetek

Mindkettő hasonló korcsoportban fordul elő, a különbség, hogy az evészavar már születéstől jelen lehet, a válogatósság átlagosan 1,5 éves kor körül kezdődik. Jellemzően mindkettő már az óvodáskor előtt, vagy kiscsoportban kialakul, az első tünetek tehát már ekkor megjelennek.

Alapvető különbség, amit a szülő észrevehet, hogy a válogatós gyerek, ha éhes, megeheti, amit korábban elutasított. Evészavar esetén azonban az éhség ellenére sem fogadja elfogadni a problémás ételt. A válogatósságra általánosságban is jellemző, hogy bizonyos ételeket átmenetileg elutasít a gyermek, majd újra elfogadja. Evészavar esetén eleve lényegesen szűkebb a lista, amit hajlandó megenni, és ezek mellett hosszú távon is kitart. A válogatós gyerekek közösségbe kerülve rendszerint szívesen fogadják az új ízeket, az evészavar esetében azonban nem jelent befolyásoló tényezőt a közösség.