Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A torokfájás okai

Érdekességek2021. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A torokfájás, a viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés, vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. A torokfájáshoz gyakran társul köhögés, s ez így együttesen még inkább igénybe veszi a szervezetet!

A torok (vagy más néven garat) a tápcsatorna legfelső szakasza, a légzőrendszer és az emésztőrendszer közös része. Elölről a szájüreg, felülről az orrüreg, alulról a nyelőcső és a légcső felső része, a gége határolja. Jelentős szervei az orr- és a garatmandulák. Belülről nyálkahártya béleli, és ennek kiszáradása, bármilyen sérülése, gyulladása vagy duzzanata fájdalmat, nyelési és légzési panaszokat okoz.

A torokfájás leggyakoribb oka a vírusos (40-80%) és bakteriális fertőzések okozta gyulladás

Egészséges ember szájüregében és garatnyálkahártyáin állandóan jelen vannak a legkülönbözőbb baktériumok, vírusok és gombák. Ezek nagyobb része ártalmatlan, sőt ún. jó-baktériumok, melyek erős immunrendszer esetében kordában tartják az ártalmasok szaporodását. Ha az immunrendszer gyengül és főleg annak a helyi védekezést biztosító rendszere sérül, vagy masszív fertőzés éri a légzőszerveket, akkor az egyensúly felbomlik és az ártó kórokozók, elszaporodva betegséget okoznak.

És mitől gyengül a helyi védekezés? Az orron át beszívott levegő felmelegszik, átnedvesedik és az orrszőröcskék, által megtisztul. Az eldugult orrú, szájjal lélegzőknek azonban hidegben kihűl a torkuk, melegben pedig (akárcsak az erős dohányosoknak) kiszárad a nyálkahártyájuk, mindkettő gyengítve a helyi védekező tevékenységet. A szájon lélegző emberek szűrés nélkül szippantják be a környezetükben mindenütt jelenlévő ártó kémiai anyagokat (por, füst, ipari szennyek), a beteg emberek kilehelt, kiköhögött fertőző nyákcseppjeit.


Fotó: gettyimages.com

A hideg, nyirkos időben támadó vírusok a védtelen nyálkahártyákon könnyen megtelepednek, élősködve gyorsan szaporodnak, és gyulladást okoznak. A vírusinváziót gyakran követi a baktériumos felülfertőződés, majd a gombák megtelepedése. A tömény alkoholtartalmú, és a szénsavas italok, felületes hámsérülést okoznak és ez is akadálytalan utat enged az ártalmas kórokozók megtelepedésének.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.