Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tudattalan függőség rosszabb lehet, mint a drog!

Érdekességek2019. április 04.

Mi az a függőség? Nem lehetünk függők rossz szokásainktól? Van, akinek rossz bevett szokása melléházasodni, vagy épp mindig gyilkosan pocsék főnököt talál, esetleg rituálisan ragaszkodik rettenetes öltözködési stílusához. Van remény a szabadulásra, bár ez kicsit nehezebb, mint lerakni a cigarettát.  

A függőségről általában valamilyen szenvedélyhez kötött megnyilvánulás jut eszünkbe, ilyen például az alkohol, a drog, a játékgép és a dohányzás is. Ennek a témának az irodalma nagyon kiterjedt, sőt speciálisan képzett szakemberek, addiktológusok foglalkoznak ennek az állapotnak a gyógyításával. Másképpen szenvedélybetegségeknek is nevezzük ezt az állapotot.

Függőség  máshogy

A függőséget más oldalról is megközelíthetjük, ez a szemszög, pedig a sémákhoz való ragaszkodás. Az ember számára a sémákban való gondolkodás egy nagyon fontos és úgynevezett energiatakarékos működési mód. Mégpedig azért, mert az életünk során szerzett tapasztalatok mintává szerveződve kognitív sémát, (tudati, gondolati mintázatot) alakítanak ki, amelyek a tájékozódásban és a megfelelő viselkedési mód kialakításában segítenek. Olyan módon, hogy nem kell a teljes folyamatot megismernünk, hanem az abban jelenlévő szignálként (jelzésként) szereplő esemény mintaként szolgál számunkra. Például, sötét elhagyatott helyen járunk, és ekkor a fokozottabban figyelünk mindenféle ingerre, zajokra, és a szervezetünk egyfajta készenléti állapotban van, hogy veszély esetén védekezni tudjunk.

Itt az említett szignált, vagyis jelet, a sötét, elhagyatott hely képviseli, akár a tapasztalat, akár a környezet által, számunkra megtanított viselkedési sémáról van itt szó. Ilyen példát mindannyian találhatunk az életünkben.


Tanuljuk a függőséget is

Mindebből érthetővé válik, hogy a sémák tanulás eredményeként jönnek létre. A tanulás, pedig egész életünkben nagyon fontos szerepet játszik, kifejezetten jelentősek a gyermekkorban kialakult gondolkodási sémák. Ezek a gondolkodási sémák, mint egy belső referenciapontként működnek az életünkben. Ez vezérel bennünket, mint egy láthatatlan vezérelv, a megnyilvánulásainkban, viszonyulásainkban a jelen eseményeihez.

Hogyan is kapcsolódhat a séma szerinti gondolkodás a függőség témaköréhez?

Gyakorlatilag úgy, hogy a kialakult sémákat nagyon nehezen tudjuk megváltoztatni – függünk tőlük –, és legalább annyira nehezen tudjuk feladni, (vagy még nehezebben), mint a szenvedélybetegséget, s annak függőségi tárgyát. A szenvedélybetegségben a kialakult rituálé, a szer által adott biokémiai változások és a cselekedet által bennünk létrejött, szintén biokémiai változások, együttesen adják meg számunkra az élmény újbóli átélésének a keresését és kielégítésének igényét. Amikor a gyermekkorban a környezet hatására kialakul bennünk egy séma, például, "nem vagyok elég jó", amelyet a folyamatosan és rendszeresen kapott környezeti ingerek hatására alakít ki a gyermek, felnőttként e szerint a séma szerint próbál viselkedni, keresi azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a berögződött tartalmat élheti meg. Tudattalanul olyan körülményeket teremt magának, amelyek az említett sémának felelnek meg. Talán ezt a fogalmat nevezhetjük tudattalan függőségnek.

A tudattalan függőség

Ennek a tudattalan függőségnek a megváltoztatása, átírása komoly erőfeszítést és tudatosságot követel meg a személytől, első lépésként érdemes meglátni ennek a folyamatnak a mozgatórugóit, majd érzelmi hatását átélve a jelenben való tudatos létezéssel tanulhatunk meg új megnyilvánulási módokat, szélesítve a különböző helyzetekre adott viselkedési palettánkat. Ez a folyamat hasonlít a szenvedélybetegségek kezeléséhez is, de ott a testi függőség élettani hatásával is számolni kell, s azt kezelni érdemes.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).