Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túl sok alvás is káros az egészségre

Érdekességek2019. január 03.

A fotók illusztrációk: unsplash.comA túl sok alvás is káros az egészségre; a napi több mint nyolc óra alvás is megnöveli a szív és az érrendszer betegségeinek, sőt a halálnak a kockázatát is – állapította meg egy kínai tanulmány.

A pekingi Fuvaj Kórház és a kanadai McMaster Egyetem tudósai által végzett kutatásban 116 ezer 632, a világ 21 országából származó 35 és 70 év közötti személy vett részt. 2003-tól nyolc éven át követték őket figyelemmel, ezalatt 4381 halálesetet és 4365 esetben szív- és érrendszeri betegséget regisztráltak.

Figyelembe vették a szakértők azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatták az eredményeket, mint például a résztvevők korát, nemét, alkoholfogyasztását, a kardiovaszkuláris betegségekre, diabéteszre és vérnyomásra vonatkozó családtörténetét.

Ez alapján arra jutottak, hogy azoknál, akik 6-8 órát alszanak naponta, a legalacsonyabb a halál és a betegségek kockázata. Az ennél kevesebb és az ennél több alvás is összeköthető volt a megnövekedett rizikóval, de a több alvásnál nagyobb volt a kockázat, mint a kevesebb alvásnál.

Nap 8-9 órányi alvás 5 százalékkal növelte a kockázatot, 9-10 órányi alvás 17 százalékkal, a több mint 10 órányi alvás pedig 41 százalékkal. Ugyanakkor a kevesebb mint 6 óra alvás 9 százalékkal növelte a kockázatot.

A tudósok szerint a napközbeni pihenő – 30-60 perces – növelheti a veszélyt, kivéve ha az egyének éjszaka 6 óránál kevesebbet alszanak.


A tanulmány azonban azt feltételezte, hogy az alvás időtartama nem változik a követési időszakban, ráadásul a szakértők nem gyűjtöttek az alvási zavarokra, például álmatlanságra (inszomnia) vagy légzéskihagyásra (apnoé) vonatkozó adatokat. Ezek hatással vannak az alvás minőségére, és befolyásolhatják az egészséget is.

A kutatók a European Heart Journal című szaklapban mutatták be eredményeiket. Ezek hasonlatosak a brit kutatók által egy hónappal korábban bemutatott kutatáséhoz. Eszerint azoknál a nőknél, akik 8 óránál többet alszanak, minden plusz órával 20 százalékkal megnövekszik a mellrák kialakulásának kockázata.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.