Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túlsúly a daganatos betegségek kockázatát is drámaian emeli

Érdekességek2023. június 24.

A tíz leggyakoribb rosszindulatú daganatféleség kockázatát növeli a túlsúly és az elhízás – vélik az eddigi legátfogóbb követéses vizsgálat alapján brit kutatók, akik eredményeiket a The Lancet orvostudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.

Fotó: gettyimages.comA Londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvostani Intézet kutatói irányításával végzett vizsgálat során ötmillió 16 éven felüli brit lakos adatait gyűjtötték össze, akiknek az egészségi állapotát, betegségeiket hét éven át követték nyomon. A szakemberek számítása szerint a túlsúly és az elhízás évente 12 ezer friss rákos megbetegedés kialakulásához járulhat hozzá. Amennyiben folytatódik a rohamos súlygyarapodás trendje, ez további 3700 daganatos betegség kialakulásához vezet majd évente – olvasható a BBC honlapjának hírei között, valamint az EurekAlert hírportálon.

Egyre több túlsúlyos, egyre több rákos beteg

„Világszerte növekszik a túlsúlyos és elhízott emberek száma. Immár egyértelműen bebizonyosodott a túlsúlyosság szerepe a diabétesz, valamint a szív-  és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vizsgálataink azonban azt mutatták ki, hogy amennyiben a testsúlynövekedés jelenlegi trendje folytatódik, lényegesen nagyobb számú rákos megbetegedésre is számíthatunk” – hangsúlyozta a kutatásokat kirányító Krishnan Bhashkaran.

Nem mindegyik daganattípust előlegezi a túlsúly

A hétéves kutatási időszak alatt 166 955 személynél alakult ki daganat. A vizsgált 22 daganatféleség közül, amelyek a rákos megbetegedések 90 százalékát teszik ki, 17-ben mutattak ki összefüggést a kór és túlsúly között.

A brit eredmények szerint minden 13-16 kilogrammnyi túlsúly egyértelműen növelte a méhtestrák, az epehólyag-, a vese-, a méhnyak- és a pajzsmirigydaganatok, valamint a leukémia kockázatát. A magasabb testtömegindex (BMI) esetében növekedik továbbá a májrák, a vastagbél-  és petefészek-daganatok rizikója, s magasabb a változókori emlőrák kockázata is. Az utóbbi négy daganatféleségnél azonban kevésbé egyértelmű az összefüggés a túlsúly és a betegség között, amelynek kialakulásában egyéni tényezők is közrejátszottak. Ugyanakkor voltak olyan adatok is, amelyek szerint a magasabb BMI csökkentheti a prosztatarák rizikóját.


„Egyes daganattípusoknál a magasabb BMI egyértelműen növelte a rák kockázatát, másoknál kevésbé volt egyértelmű a kapcsolat, vagy egyáltalán nem találtunk összefüggést. Mindez arról tanúskodik, hogy a BMI különböző folyamatokon keresztül növeli a rákos megbetegedés kockázatát a daganat típusától függően” – összegezte Krishnan Bhaskaran.

MTI


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.