Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túlsúly a daganatos betegségek kockázatát is drámaian emeli

Érdekességek2023. június 24.

A tíz leggyakoribb rosszindulatú daganatféleség kockázatát növeli a túlsúly és az elhízás – vélik az eddigi legátfogóbb követéses vizsgálat alapján brit kutatók, akik eredményeiket a The Lancet orvostudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.

Fotó: gettyimages.comA Londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvostani Intézet kutatói irányításával végzett vizsgálat során ötmillió 16 éven felüli brit lakos adatait gyűjtötték össze, akiknek az egészségi állapotát, betegségeiket hét éven át követték nyomon. A szakemberek számítása szerint a túlsúly és az elhízás évente 12 ezer friss rákos megbetegedés kialakulásához járulhat hozzá. Amennyiben folytatódik a rohamos súlygyarapodás trendje, ez további 3700 daganatos betegség kialakulásához vezet majd évente – olvasható a BBC honlapjának hírei között, valamint az EurekAlert hírportálon.

Egyre több túlsúlyos, egyre több rákos beteg

„Világszerte növekszik a túlsúlyos és elhízott emberek száma. Immár egyértelműen bebizonyosodott a túlsúlyosság szerepe a diabétesz, valamint a szív-  és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vizsgálataink azonban azt mutatták ki, hogy amennyiben a testsúlynövekedés jelenlegi trendje folytatódik, lényegesen nagyobb számú rákos megbetegedésre is számíthatunk” – hangsúlyozta a kutatásokat kirányító Krishnan Bhashkaran.

Nem mindegyik daganattípust előlegezi a túlsúly

A hétéves kutatási időszak alatt 166 955 személynél alakult ki daganat. A vizsgált 22 daganatféleség közül, amelyek a rákos megbetegedések 90 százalékát teszik ki, 17-ben mutattak ki összefüggést a kór és túlsúly között.

A brit eredmények szerint minden 13-16 kilogrammnyi túlsúly egyértelműen növelte a méhtestrák, az epehólyag-, a vese-, a méhnyak- és a pajzsmirigydaganatok, valamint a leukémia kockázatát. A magasabb testtömegindex (BMI) esetében növekedik továbbá a májrák, a vastagbél-  és petefészek-daganatok rizikója, s magasabb a változókori emlőrák kockázata is. Az utóbbi négy daganatféleségnél azonban kevésbé egyértelmű az összefüggés a túlsúly és a betegség között, amelynek kialakulásában egyéni tényezők is közrejátszottak. Ugyanakkor voltak olyan adatok is, amelyek szerint a magasabb BMI csökkentheti a prosztatarák rizikóját.


„Egyes daganattípusoknál a magasabb BMI egyértelműen növelte a rák kockázatát, másoknál kevésbé volt egyértelmű a kapcsolat, vagy egyáltalán nem találtunk összefüggést. Mindez arról tanúskodik, hogy a BMI különböző folyamatokon keresztül növeli a rákos megbetegedés kockázatát a daganat típusától függően” – összegezte Krishnan Bhaskaran.

MTI


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Alvás Világnapja

2026. március 18.

Egyre tudatosabban keresik a magyarok a pihentető alvás titkát

A minőségi alvás ma már nem luxus, hanem a mindennapi jóllét egyik alapfeltétele. Az Alvás Világnapja alkalmából a skandináv gyökerekkel rendelkező JYSK arra hívja fel a figyelmet, hogy a pihentető éjszakai alvás számos tényezőn múlik – a megfelelő matractól és párnától kezdve egészen a hálószoba hőmérsékletéig. A JYSK 2025-ös vásárlási adatai alapján a magyarok egyre tudatosabban fordulnak az alváskomfort javítása felé.

Az alváskomfort került fókuszba

A JYSK vásárlási adatai szerint 2025-ben a matracok, paplanok és párnák iránti kereslet kiemelkedően alakult. A matracok közül a habszivacs megoldások bizonyultak különösen népszerűnek a vásárlók körében. A vállalat egyik ilyen terméke szakmai elismerést is kapott: az OSELVA habszivacs matrac nemcsak a vásárlók körében vált az egyik legkeresettebb termékké: a Magyar Alvás Szövetség szakértői zsűrije ezt a modellt választotta 2023-ban az Év Alvásbarát Termékének. A szervezet – amely 2018-ban alakult azzal a céllal, hogy hiteles alvásedukációval és egy alvásbarát minősítési rendszer működtetésével támogassa a minőségi regeneráció szemléletének terjedését Magyarországon – a vállalat törekvéseit is elismerte: a JYSK Magyarország 2023-ban elnyerte az Alvásbarát Vállalat Díjat, amelyet az alvásminőség javításáért tett erőfeszítéseikért, a tudatos edukációért és a pihentető alvást támogató termékkínálatért ítéltek oda.

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”