Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túlsúly és a mozgáshiány a legfőbb egészségi kockázat

Érdekességek2020. március 02.

Fotó: getyimages.com

A következő években a magyarok egészségét leginkább befolyásoló kockázati tényező a túlsúly és a mozgáshiányos életmód az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) felmérésének eredményei szerint.

Az AIPM harmadik innovatív gyógyszeripari körképéből kiderül, hogy a szakemberek szerint némileg nő a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma. Ehhez azonban – több más tényező mellett – elengedhetetlen az egészségértés fejlesztése és a legújabb egészségügyi innovációkhoz történő hozzáférés további gyorsítása. Ennek fontos lépése volt 26 új gyógyszerkészítmény befogadása a társadalombiztosítási támogatásba idén januártól.

A vállalatvezetők óvatosan optimisták a magyarok egészségi kilátásait illetően. Úgy gondolják, a következő tíz évben kicsit növekszik majd az egészségben eltöltött évek száma, amely az Eurostat adatai szerint most átlagosan 60,2 év a magyar nők és 59,5 év a férfiak esetében. A kutatás eredményei szerint kis mértékben nő a magyarok egészségértésének mértéke, az, hogy mennyire tudjuk feldolgozni az egészségünkkel kapcsolatos információkat. Kevésbé optimisták ugyanakkor a megkérdezettek az innovatív terápiákhoz való hozzáférés idejével kapcsolatban. Erről ugyanis az összesített eredmények szerint úgy gondolják, inkább változatlan marad, ami indokolhatja az egészségügyi mutatókkal kapcsolatos visszafogott optimizmust.

A megkérdezettek szerint ugyanakkor a következő tíz évben a magyar társadalom egészségi állapotát és a születéskor várható élettartamot javító tennivalók közül éppen az emelkedik ki, hogy a magyarok hozzáférjenek a korszerű terápiákhoz. Szintén nagyon fontosnak tartják a finanszírozás bővítését, azaz az egészségügyi kiadások növelését – legalább a V4-es országok átlagára.


Az AIPM kutatásában az egészségünket befolyásoló kockázati tényezők közül első helyen a túlsúly és a mozgáshiányos életmód áll, de probléma az egészségértés, és hangsúlyos az az egészségtelen táplálkozás, valamint az alkoholfogyasztást. A dohányzás szerepéről úgy gondolják, változatlan marad, ugyanakkor a felsorolt kockázati tényezők közül egyikről sem feltételezik, hogy csökkenne a szerepe a következő tíz évben. (MTI)


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.