Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A túlsúlyos anyák gyermekeinél nagyobb a bélrák kialakulásának kockázata

Érdekességek2023. április 05.

Fotó: pixabay.com

A terhességük idején túlsúlyos vagy elhízott anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata annak, hogy felnőtt korukban bélrák alakuljon ki náluk – állapította meg egy amerikai kutatás 18 ezer ember egészségi állapotát követve.

Az eredmények magyarázattal szolgálnak arra is, hogy az olyan fejlett térségekben, mint Európa, miért nő a bélrák előfordulása a fiatalabb felnőttek körében.

A tanulmány szerint az anyák elhízásának gyakorisága az 1960-as évek óta mintegy hatszorosára nőtt, és a következő évtizedekben megfigyelhető a korai stádiumban jelentkező bélrákos esetek megszaporodása.

Az amerikai kutatók a Gut című folyóiratban számoltak be arról, hogyan elemezték a kaliforniai Oaklandben 1959 és 1966 között terhesgondozásban részesült nők adatait, a terhességüket megelőző hat hónaptól a szülésig az orvosi dokumentációjukból nyert információkból.

A kutatócsoport ezután több mint 18 ezer gyermek egészségi állapotát követte nyomon 2019-ig, és a felnőtté válás után kialakult bélrákos eseteket vizsgálták.

Az eredmények alapján a gyermekek közül 68-nál felnőttként bélrák alakult ki, és a diagnózisok felét még azelőtt állították fel, hogy az illető elérte volna az 50. életévét. A bélrákos esetek 20 százalékának családjában korábban előfordult ez a betegség.

A faji és etnikai hovatartozás figyelembevétele után a kutatócsoport megállapította, hogy a terhességük alatt elhízott nők felnőtt utódainál körülbelül 2,5-szer nagyobb volt a bélrák kialakulásának kockázata, mint a sovány vagy egészséges testsúlyú anyák gyermekeinél, és valamivel kisebb kockázatnövekedést tapasztaltak a terhességük alatt túlsúlyos nők felnőtt utódainál.
    A túlsúlyosság vagy elhízás köztudottan növeli a bélrák kockázatát, a brit rákkutató szervezet, a Cancer Research UK szerint az esetek 11 százalékát okozza. Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy az elhízott szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak, mint a többi gyermek.


Az amerikai kutatócsoport azonban azt is gyanítja, hogy az anyaméhben jelentkező hatások fontos szerepet játszhatnak a bélrák kockázatának kialakulásában. A lehetséges mechanizmusok közül a kutatók szerint az anyaméhben kapott tápanyagok tartós változásokat eredményezhetnek az étvágyszabályozásban, az anyagcserében, valamint a testzsír szerkezetében és működésében.

A kutatók emellett azt is megemlítették, hogy az anyai elhízást korábban olyan változásokkal hozták összefüggésbe, amelyek a gyermek energia-anyagcseréjében részt vevő számos gént befolyásolnak. Az anya túlzott inzulinszintjének és magas glükózszintjének is lehet hatása a gyermekek egészségére.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.