Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vádlifájdalom 10 lehetséges oka

Érdekességek2022. január 23.

A vádlifájdalom olyan súlyossá válhat, hogy akár a járást is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az orvosi diagnózis azért is fontos, mert az izomhúzódástól az érproblémáig számos ok állhat a háttérben.  

Fotó: 123rf.comA leggyakoribb okok

  1. Izomgörcs
    Ez a probléma a jellemzően átmeneti, bár jelentős fájdalmat okozhat. Kialakulhat a túlzott fizikai igénybevétel, a gyenge izomzat, a dehidratáció, a nyújtás elmaradása és az izzadás miatt kialakuló elektrolit-hiány miatt. 
  2. Izomhúzódás
    Az izomhúzódás az izmok túlerőltetéséből, túlnyújtásából származó sérülés, ami igen gyakran sportolás, fizikai aktivitás közben jelentkezik, bár egy-egy rossz mozdulat következménye is lehet. Jellemzően éles, erős fájdalommal jár.
  3. Artériás klaudikáció (érszűkület)
    Vádlifájdalom kialakulhat amiatt is, hogy beszűkülnek vagy elzáródnak azok az erek, amelyek a lábakba szállítják a vért. Végtagfáradásnak vagy intermittáló sántításnak is nevezik, amely már kis megterhelés után is jelentkezik. Egészen görcsös fájdalomig fejlődhet, ám a láb megterhelése után megszűnik. Jellemzően 50-60 év kor felett jelentkezik, tipikus tünete a gyorsan vagy fokozatosan beálló izomfájdalom, aminek következtében a beteg csak rövid távú gyaloglásra képes.
  4. Neurogénspinálisklaudikáció (gerinc eredetű sántítás)
    Ez a probléma leginkább az ágyéki gerinccsatorna-szűkület tüneteként jelentkezhet. A szűkület a gerinccsatornában húzódó cauda-rostok és/vagy az ideggyökök nyomását okozza. A csökkent vérellátás és a vénás rendszer kompressziója okozta keringési elégtelenség a fájdalom előidézője. A vádligörcsön túl tünetként jelentkezhet még a reggeli alsó végtagi zsibbadás, a járás közben jelentkező végtaggyengülés, a járástávolság beszűkülése, előrehaladott esetben pedig a súlyos járászavar. Jellemző még, hogy az előrehajlás csökkenti a panaszokat.
  5. Achilles-ín gyulladás
    Íngyulladás esetén reggelente, ébredés után érződik merevnek a vádli, és maga az Achilles-ín is érzékeny lehet. Edzés után az enyhe, helyi fájdalomérzet szintén problémát jelezhet, főként, ha idővel egyre erősebbé válik. Különösen a mozgást frissen elkezdőknél, illetve repetitív mozgást végzőknél gyakori az Achilles-ín gyulladás, amire duzzanat, megvastagodás is utalhat.
  6. Compartment szindróma (rekesz szindróma)
    Acompartment-szindrómaegy fájdalmas és súlyos állapot, amely vérzést vagy duzzanatot idéz elő egy izmok által zárt téren belül. A magas szövetnyomás csökkenti a keringést és a szövetek funkcióját – kialakul tehát a fájdalom, a zsibbadás, a bizsergés. Az állapot lehet akut, például egy komoly sérülés következtében, és lehet krónikus is, ami sokszor a sportterhelés talaján alakul ki. Az érintett végtagot feltétlenül pihentetni kell és az orvosi kezelés is elkerülhetetlen.
  7. Diabéteszes neuropátia
    A (poli)neuropátia a perifériás idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcsere-betegséghez kapcsolódóan. Ez azonban nem csak cukorbetegség lehet, de vesebetegség, pajzsmirigybetegség, vitaminhiány vagy alkoholizmus is.  Az esetek döntő többségében a tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek, a zsibbadás elsősorban a lábat, a vádlit érinti, bár a karon is előfordul. A zsibbadást követően kialakulhat egy égő, zsibbadó, szúró jellegű fájdalom, mely elsősorban éjszaka elviselhetetlen.
  8. Talpi bőnye gyulladás
    A saroksarkantyú és az ún. plantalisfasciitis (talpi bőnye gyulladása) gyakran eredményez fájdalmat. A probléma kialakulhat a lúdtalp és a túlterhelés miatt is, különösen olyanoknál, akik erősen terhelik a sarkukat, így futóknál, atlétáknál, táncosoknál. A fájdalom a talpon, elsősorban a saroknál a talp belső oldalán jelentkezik, de kiterjedhet a vádlira is. Különösen reggel, pihentetés után, vagy terhelés kapcsán fokozódnak a tünetek.
  9. Visszér
    A visszér-tágulat egy genetikai alapon kialakuló állapot, amelynek számos hajlamosító tényezője ismert, a terhességtől a hormonális változásokig, vagy éppen az elhízásig. Az esetek egy részében a probléma vádlifájdalmat is okoz.
  10. Mélyvénás trombózis
    Komoly fájdalmat okoz, ha egy vérrög képződik a vénában – ez természetesen azonnali ellátást igénylő probléma.

Kezelés otthon és az orvosnál

– Enyhébb esetekben a már ismert házi praktikákhoz érdemes nyúlni. A RICE módszera következőkre vonatkozik: R- rest (pihentetés), I- ice (jegelés), C- compression (nyomás), E-elevation (megemelés).Vádligörcsnél érdemes finom nyújtással próbálkozni, például úgy hogy leülünk a földre, kiegyenesítjük a lábainkat és a lábujjakat a test felé húzzuk. Ugyanakkor a szakszerű és rendszeres nyújtás rutinját érdemes sportorvostól, edzőtől, mozgásterapeutától megtanulni, különösen, ha már többször előfordult vádliprobléma – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Amennyiben nem akut és más jellegű betegségről van szó, a sportorvos más módszerekkel is segíthet, többek közt lágyrész hialuronsavas injekcióvalvagy lökéshullám terápiával. Elsődlegesen azonban a pontos diagnózis az, ami miatt fel kell keresni egy szakembert, hiszen csak ennek alapján kezdődhet meg a szakszerű kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)