Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A változásokat rejtő iskolatáska

Érdekességek2017. augusztus 31.

A változásokat rejtő iskolatáskaSzülőként nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a változások végigkísérik életünket. Az ételt, melyet gyermekünk tegnap még kedvenceként rajongva evett meg, ma már furcsa fintorral az arcán utasítja vissza. A játékot, melyért pár hónapja még könyörgött nekünk, már elő sem veszi. A legnépszerűbb programra, egyszer csak azt mondja: "Nincs kedvem!" Változások, melyekhez szokva vagyunk. De mi történik gyermekünkkel az iskolában? Miért jön ki az iskola kapuján a nemrég még mosolygós gyermekünk helyett egy tomboló hurrikán?

Mit is jelent az iskolaérettség? Érett-e a gyermek, és elég érett-e a szülő?

Az óvoda utolsó évében különböző iskolaérettségi kompetenciatesztekkel felmérik, hogy gyermekünk értelmileg és logikailag készen áll-e a Rá váró komplex feladatok értelmezésére és végrehajtására, majd útjára engedik egy eddig ismeretlen világ felé.

Azonban nem minden értelmileg érett kisgyermekről mondható el az, hogy lelkileg is felkészült a mindennapok ilyen hatalmas fordulatszámmal történő megváltozására. Sőt, a legtöbb szülő, akinek első gyermeke megy iskolába, már csak halovány emlékfoszlányokkal rendelkezik arról, hogy anno neki milyen volt átmenni ezen a folyamaton. 

 


A gyermekek egyik percről a másikra a játék könnyed dimenziójából egy rugalmatlan, szigorú határok közé szorított, szabályrendszerekből építkező környezetben találják magukat, és ez nem csak számukra, hanem szüleiknek is igen nehéz érzelmi és pszichológiai fordulat.
Új emberek, új közeg, hirtelen megnövekedett elvárások, teljesítési kényszer. 

Hónapról hónapra meglepően sokat tanulnak, és fejlődnek. Az első év végére már tudnak írni, olvasni, számolni, ami fantasztikus eredmény, ugyanakkor délután a napköziből az iskola kapujába kiérkező gyermekek arcán éles különbségek figyelhetőek meg. Vannak, akik mosolygósan és jókedvűen szaladnak oda szüleikhez, és olyanok is akadnak, akik fáradtan andalognak, esetleg lehorgasztott fejjel jönnek végig hazafele, és a „Mit csináltatok ma?” - kérdésünkre a válasz általában vagy elmarad, vagy a „Nem tudom.” „Semmit.” „Hagyjál!”- különböző formációira szorítkozik. 


Ennek oka, hogy már az alsó tagozatban is igen leterheltek a gyerekek. Sok esetben előfordul már ebben a korban is a 6-7 tanóra. Van, aki könnyebben alkalmazkodik a változáshoz, és akad, aki csak halad az árral, mert muszáj, és közben befelé szorítja a beilleszkedési nehézségek okozta stresszt, ami később megjelenhet fizikai tünetekben, betegségekben is. Sőt, van olyan gyermek is, akinél látszólag minden rendben van, és egyszer csak a semmiből hirtelen hangulatingásokat produkálva fejezi ki lelki, - és érzelmi blokkjait. 

Ilyenkor a szülő rengeteget tud segíteni. Amennyire csak lehet, vissza kell vezetni a gyerekeket az iskolán kívüli időben a kötetlenség világába, oda, ahol önmaguk lehetnek, ahol az egyéniségüket, és egyedi tehetségüket kibontakoztathatják. Amikor csak tudunk, játsszunk! Úgy is fejleszthetjük az iskolához szükséges kompetenciákat, hogy otthon, a család szerető körében vacsora közben, illetve hétvégén asszociációs vagy szituációs játékokat játszunk, esetleg szerepjátékokon keresztül egymás bőrébe helyezkedve jobban megismerhetjük a gyermekünk lelkében zajló folyamatokat.

Mivel ebben az életkorban, és ezzel a hatalmas váltással gyermekeink tudatában összemosódik a kisgyermekkor önfeledtsége, és a mindennapok varázslatos szabadságának eltűnése, egyre-másra figyelhetünk fel arra, hogy kitalált történeteket adnak elő, illetve alvásuk nyugtalanná válik, mert szoronganak a következő nap miatt. 

Gyakorlatilag a tudatukban megjelenő képzavart fejezik így ki, amelyet könnyen kezelhetünk, ha megtanítjuk, hogyan tudja irányítani reakcióit.

Természetesen, ezt már egészen másképp kell tennünk, mint óvodás korában, hiszen a rengeteg változással az Ő személyisége is nyitottabbá, komolyabbá válik, és mind több önállóságot és bizalmat vár el tőlünk. Ezért kommunikációnk felé tükrözze, hogy tisztában vagyunk azzal, milyen átalakulásokon megy keresztül, és támogassuk Őt ezeknek a változásoknak a lelki feldolgozásában.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.