Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A változásokat rejtő iskolatáska

Érdekességek2017. augusztus 31.

A változásokat rejtő iskolatáskaSzülőként nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a változások végigkísérik életünket. Az ételt, melyet gyermekünk tegnap még kedvenceként rajongva evett meg, ma már furcsa fintorral az arcán utasítja vissza. A játékot, melyért pár hónapja még könyörgött nekünk, már elő sem veszi. A legnépszerűbb programra, egyszer csak azt mondja: "Nincs kedvem!" Változások, melyekhez szokva vagyunk. De mi történik gyermekünkkel az iskolában? Miért jön ki az iskola kapuján a nemrég még mosolygós gyermekünk helyett egy tomboló hurrikán?

Mit is jelent az iskolaérettség? Érett-e a gyermek, és elég érett-e a szülő?

Az óvoda utolsó évében különböző iskolaérettségi kompetenciatesztekkel felmérik, hogy gyermekünk értelmileg és logikailag készen áll-e a Rá váró komplex feladatok értelmezésére és végrehajtására, majd útjára engedik egy eddig ismeretlen világ felé.

Azonban nem minden értelmileg érett kisgyermekről mondható el az, hogy lelkileg is felkészült a mindennapok ilyen hatalmas fordulatszámmal történő megváltozására. Sőt, a legtöbb szülő, akinek első gyermeke megy iskolába, már csak halovány emlékfoszlányokkal rendelkezik arról, hogy anno neki milyen volt átmenni ezen a folyamaton. 

 


A gyermekek egyik percről a másikra a játék könnyed dimenziójából egy rugalmatlan, szigorú határok közé szorított, szabályrendszerekből építkező környezetben találják magukat, és ez nem csak számukra, hanem szüleiknek is igen nehéz érzelmi és pszichológiai fordulat.
Új emberek, új közeg, hirtelen megnövekedett elvárások, teljesítési kényszer. 

Hónapról hónapra meglepően sokat tanulnak, és fejlődnek. Az első év végére már tudnak írni, olvasni, számolni, ami fantasztikus eredmény, ugyanakkor délután a napköziből az iskola kapujába kiérkező gyermekek arcán éles különbségek figyelhetőek meg. Vannak, akik mosolygósan és jókedvűen szaladnak oda szüleikhez, és olyanok is akadnak, akik fáradtan andalognak, esetleg lehorgasztott fejjel jönnek végig hazafele, és a „Mit csináltatok ma?” - kérdésünkre a válasz általában vagy elmarad, vagy a „Nem tudom.” „Semmit.” „Hagyjál!”- különböző formációira szorítkozik. 


Ennek oka, hogy már az alsó tagozatban is igen leterheltek a gyerekek. Sok esetben előfordul már ebben a korban is a 6-7 tanóra. Van, aki könnyebben alkalmazkodik a változáshoz, és akad, aki csak halad az árral, mert muszáj, és közben befelé szorítja a beilleszkedési nehézségek okozta stresszt, ami később megjelenhet fizikai tünetekben, betegségekben is. Sőt, van olyan gyermek is, akinél látszólag minden rendben van, és egyszer csak a semmiből hirtelen hangulatingásokat produkálva fejezi ki lelki, - és érzelmi blokkjait. 

Ilyenkor a szülő rengeteget tud segíteni. Amennyire csak lehet, vissza kell vezetni a gyerekeket az iskolán kívüli időben a kötetlenség világába, oda, ahol önmaguk lehetnek, ahol az egyéniségüket, és egyedi tehetségüket kibontakoztathatják. Amikor csak tudunk, játsszunk! Úgy is fejleszthetjük az iskolához szükséges kompetenciákat, hogy otthon, a család szerető körében vacsora közben, illetve hétvégén asszociációs vagy szituációs játékokat játszunk, esetleg szerepjátékokon keresztül egymás bőrébe helyezkedve jobban megismerhetjük a gyermekünk lelkében zajló folyamatokat.

Mivel ebben az életkorban, és ezzel a hatalmas váltással gyermekeink tudatában összemosódik a kisgyermekkor önfeledtsége, és a mindennapok varázslatos szabadságának eltűnése, egyre-másra figyelhetünk fel arra, hogy kitalált történeteket adnak elő, illetve alvásuk nyugtalanná válik, mert szoronganak a következő nap miatt. 

Gyakorlatilag a tudatukban megjelenő képzavart fejezik így ki, amelyet könnyen kezelhetünk, ha megtanítjuk, hogyan tudja irányítani reakcióit.

Természetesen, ezt már egészen másképp kell tennünk, mint óvodás korában, hiszen a rengeteg változással az Ő személyisége is nyitottabbá, komolyabbá válik, és mind több önállóságot és bizalmat vár el tőlünk. Ezért kommunikációnk felé tükrözze, hogy tisztában vagyunk azzal, milyen átalakulásokon megy keresztül, és támogassuk Őt ezeknek a változásoknak a lelki feldolgozásában.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.