Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A változókor és a menopauza gyógynövényei

Érdekességek2017. szeptember 13.

A változókor a nőket érintő, természetesen kialakuló folyamat, amelynek során a női hormonok termelődése jelentősen mérséklődik, ezáltal a nemi működés megváltozik. A menopauzával összefüggésben szinte minden nő tapasztal különféle kellemetlen tüneteket, azonban a panaszok típusa és intenzitása egyénenként eltérő. A nők egészségével foglalkozó cikksorozatunk részeként most azok a növények és természetes eredetű anyagok kerülnek bemutatásra, amelyek segíthetnek csökkenteni a változókorral összefüggő panaszokat. 

A változókorról

A menopauza, a menstruáció legalább egyéves kimaradása normálisan az élet ötödik vagy hatodik évtizedében, a petefészek csökkenő működése következében alakul ki. A menopauzát megelőző, 5-7 évig tartó időszakot klimaxnak vagy klimaktériumnak is nevezik. Ezen idő alatt a petefészek működése egyre kisebb intenzitásúvá válik, ezért a menstruáció rendszertelen, gyakorisága csökken. A menopauzával kapcsolatos panaszokat elsősorban a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintjének a változásai okozzák. A nők közel 70%-a tapasztal hőhullámokat és verejtékezést, amelyek akár 5 éven keresztül is jelentkezhetnek. A változókor során számos nő szenved különböző mértékű depresszióban, igen jellemző tünet továbbá az alvászavar, az ingerlékenység és a feszültség. A klimaktérium és a menopauza során a nők gyakran tapasztalnak fejfájást, szédülést és heves szívdobogásérzést is. A nemi hormonok szintjének csökkenése miatt igen jellemző tünet a libidó (nemi vágy) mérséklődése. A csökkenő mennyiségű ösztrogén hatására a nemi szervek felépítése megváltozik, gyakran alakul ki hüvelyszárazság, nő a hólyag- és a hüvelygyulladás kockázata, gyakoribbá válik az inkontinencia. Menopauzában fokozódik a szív-ér rendszeri betegségek kockázata, továbbá a csonttömeg folyamatosan csökken.


Hormonkérdés

Az ösztrogén hormon hiányából fakadó panaszok mérséklésének talán legkézenfekvőbb kezelési lehetősége a hormonpótló terápia. Ez azonban csakis egyéni mérlegelés után jöhet szóba.

A hormonkezelés növelheti az emlődaganatok megjelenésének esélyét, és jelentősen megnő a vérrögképződés kockázata is.

Vannak olyan szintetikus gyógyszerek, amelyeknek a felépítését és ezáltal a hatását is úgy módosították mesterségesen, hogy a női nemi hormonnak csak a kívánatos hatásait váltsák ki, továbbá az alkalmazásukkal összefüggő veszélyes mellékhatások (pl. vérrögképződés) kialakulásának az esélye minimális legyen.

Növényi ösztrogének

Ismertek növényi eredetű, az ösztrogénéhez hasonló vagy épp azzal ellentétes hatást kifejtő anyagok, úgynevezett fitoösztrogének is, amelyek speciális biológiai hatásuk révén úgy csökkentik a menopauza tüneteit, hogy az ösztrogénekre jellemző, veszélyes mellékhatásoktól mentesek. A fitoösztrogének közé igen változatos szerkezetű anyagok tartoznak, amelyek különböző növényekben halmozódnak fel.


Jelentős fitoösztrogén-forrásnak számít a szója, a lenmag, a zöld tea, a földimogyoró és a kék szőlő.


Az emberi étrend az étkezési szokásoktól függően eltérő mennyiségben tartalmaz növényi eredetű ösztrogéneket. Kelet-Ázsiában, ahol az egy főre eső bevitel – elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt – az európai átlag több tízszerese, számolni kell a növényi ösztrogének hosszú távú hatásaival is.


A múlt század közepén figyeltek fel arra, hogy bizonyos daganattípusok előfordulása, a csontritkulás és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint a menopauzával kapcsolatos panaszok súlyossága Ázsiában jóval alacsonyabb, mint Európában. Ezt részben a magas fitoösztrogén-tartalmú étrenddel magyarázták. A menopauza során csökkenő ösztrogénszint a csontok folyamatos kalciumvesztésével jár, ami csontritkuláshoz vezethet. Az ezen időszak alatt történő fitoösztrogén-fogyasztás hatására megfigyelhető volt a csontsűrűség csökkenésének lassulása vagy a sűrűség növekedése. Ugyanakkor az eddig ismert tanulmányok eredményei alapján a fitoösztrogénekkel nem javíthatók érdemben a menopauza szubjektív tünetei. Különböző felmérések eredményei arra utalnak, hogy az európai étrendben találhatónál nagyobb mennyiségű fitoösztrogén-bevitel előnyös lehet bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében. A növényi eredetű ösztrogének daganatmegelőző hatásának mértékét és a hatás kialakulásának a módját jelenleg is intenzíven kutatják.

Ezt ne!

Érdemes megemlíteni a mellnövelőként reklámozott készítményeket, amelyek gyakran fitoösztrogénekben gazdag növényeket (pl. komló, vöröshere) tartalmaznak. A felhasznált növények mellnövelő hatását azonban tudományosan nem bizonyították, továbbá a készítmények hosszú távú biztonságossága sem igazolt, így alkalmazásuk nem javasolható.

A fitoösztrogének alkalmazása különösen előnyös lehet a menopauza csont- és szív-ér rendszeri kockázatainak csökkentésében.

Mellékhatás

Természetesen ezeknek az anyagoknak is vannak mellékhatásaik, amelyeket tartós, nagy mennyiségű fogyasztásuk mellett figyeltek meg. Az igazi kockázatot a nagyon nagy dózisú, például szójaeredetű fitoösztrogént tartalmazó étrend-kiegészítők és gyermektápszerek jelentik.

Poloskavész gyógynövény

A menopauzával kapcsolatos panaszok enyhítésében a fitoösztrogéneket tartalmazó növényeken túl a poloskavész nevű gyógynövénynek van a legnagyobb jelentősége. A poloskavész az észak-amerikai indiánok tradicionális gyógynövénye, amelyet az európai népi gyógyászatban menstruációs zavarok és klimaxszal társuló tünetek kezelésére használtak. A modern gyógynövény-terápiában a poloskavészt elsősorban klimaxos panaszok enyhítésére ajánlják. A növény hatásossága tudományosan bizonyított, előnyös hatásait embereken is igazolták. A készítmények többnyire a növény gyökeréből készült vizes-alkoholos kivonatot tartalmazzák, közülük több gyógyszerként van forgalomban. A klimax során kialakuló depresszió enyhítésének érdekében a poloskavészt gyakran kombinálják orbáncfűvel.

Mellékhatás

Érdemes kiemelni, hogy a poloskavész-kezelés maximális hatása néhány hét után alakul ki, ugyanakkor hat hónapnál hosszabb alkalmazás esetén a kezelőorvossal konzultálni kell. A megfelelő alkalmazás mellett mellékhatások ritkán jelentkeznek. Leggyakrabban emésztési panaszok vagy fejfájás alakul ki. Hosszú távú szedés esetén súlygyarapodás előfordulhat.

Egyéb gyógynövények

A mindennapokat jelentősen megnehezítő pszichés tünetek (pl. alvászavarok, nyugtalanság, depresszió) növényi vagy szintetikus nyugtatókkal, depresszióellenes szerekkel mérsékelhetők. A gyógynövények közül az enyhe depresszió tüneteinek enyhítésére elsősorban orbáncfüvet lehet alkalmazni.


Több, megbízhatónak tűnő forrás is ajánlja a kínai angyalgyökeret, a cickafarkat vagy a ligetszépeolajat a menopauzához kapcsolódó panaszok enyhítésére. Ezen növények hatásossága azonban a fent említett időszak jellemző tüneteire tudományosan nem bizonyított.

Gyógynövények, de nem mindenáron

A gyógynövények, elsősorban a poloskavész hatásosan és jelentős mellékhatások nélkül csökkenthetik a klimaxszal és menopauzával járó kellemetlen tüneteket. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a növények bizonyos esetekben, például súlyos csontritkulásban nem helyettesíthetik a hormonterápiát.

Dr. Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.