Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandós anya nem adja tovább a magzatnak a vírust

Érdekességek2021. január 05.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A várandós anya nem adja tovább a magzatnak a vírust, ellenben az influenzához képest a vírus ellen képződött ellenanyagot is csak nagyon kis mértékben – állapította meg egy amerikai kutatás.

Az amerikai JAMA Network Open tudományos lapban közölt tanulmány a bostoni Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói vezetésével készült.

A kutatók 127 várandóst vizsgáltak, akik a terhesség harmadik harmadában voltak. Április 2. és június 13. között három bostoni kórházban ápolták őket. A részvevők közül 64-nek lett pozitív a koronavírustesztje, közülük egyikük vérében, valamint a köldökzsinórvérben sem találtak vírust (annak ellenére, hogy az anyák légzőszerveiből vett mintákban találtak). A vírusnak nem volt nyoma a méhlepényben és arra sem volt bizonyíték, hogy az újszülötteket megfertőzték volna.

A kutatók azt gyanítják, nemcsak azért, mert az anyai vérben nem volt vírus, hanem azért is, mert az a két fő molekula, amelyeket az új koronavírus a sejtbe lépéshez használ, a méhlepényben gyakran nem együtt helyezkedik el.

A legtöbb fertőzött anya szervezetében kialakult az ellenanyag a SARS-CoV-2 fehérjéi ellen, de a méhlepényen keresztül az újszülöttbe szignifikánsan kevesebb jutott belőlük, mint az influenzára válaszul kialakult ellenanyagokból.

Andrea Edlow, az MGH anya-magzat specialistája, a Harvard Orvostudományi Egyetem szülészet-nőgyógyászat és reprodukciós biológiai professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy mivel a harmadik harmadban történő SARS-CoV-2-fertőzéseknél kevés ellenanyag jut át a magzatba, ezért ennek figyelembe vételével kellene a várandósok vakcinációját meggondolni.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.