Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandósság alatti diéta nem segíti az allergia megelőzését

Érdekességek2022. augusztus 26.

Fotó: 123rf.com

Azokban a családokban, ahol egyik, vagy mindkét szülő allergiás, a gyermeknél is magas a betegség kialakulásának kockázata. A megelőzésben azonban a várandósság alatti diétának nincs szerepe, sőt a változatos étrend inkább segíti az allergia megelőzését. Ezt igazolta a JAMA Pediatrics decemberi számában közölt vizsgálat is.

Egyre több a mogyoróallergiás gyermek

A mogyoróallergiás betegek száma 1997 és 2010 között több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Államokban. Becslések szerint a gyermekek 1,4%-a érintett lehet. Mivel az első tünetek megjelenése rendszerint gyermekkorban kezdődik, az allergén étrendbe történő bevezetésének időpontjában, ezért a kutatók vizsgálódásának célja a várandósság alatti mogyoró fogyasztás és a gyermeknél jelentkező allergia közti kapcsolat feltérképezése volt.

Az allergológus véleménye

Várandós betegeim részéről gyakran felmerülő probléma, hogy érdemes-e az étrendben kerülni az allergén élelmiszereket. A diéta kérdése főként a közismerten allergén ételek kizárására irányul: hazánkban ez jellemzően a tej, tojás, gabonaféléket jelenti – számolt be tapasztalatairól dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak az esetben van értelme, ha a kismama önmaga is igazoltan allergiás egyik, vagy másik összetevőre, de ez esetben feltehetően már a teherbeesés időpontja előtt is ezek elhagyásával étkezett. A növekvő magzat szempontjából a változatos étrend biztosíthatja az optimális feltételeket a fejlődéshez. Igyekezzünk tehát ezt szem előtt tartani, az allergia megelőzésének céljából ne iktassunk ki feleslegesen élelmiszereket az étrendből.

A változatos étrend a lényeg

A mogyoróallergia tünetei valóban nagyon ijesztőek lehetnek, sok esetben életveszélyes állapot is kialakulhat következtében. Érthető tehát, hogy a szülők szeretnék megelőzni gyermeküknél a betegség kialakulását, azonban a vizsgálatban részt vett 140 mogyoróallergiás gyermek esetében is beigazolódott, hogy a prevencióban a mogyoró fogyasztásának kerülése nem segít. Épp ellenkezőleg, a kutatók megfigyelései szerint az allergia kockázata azoknál a gyermekeknél volt a legalacsonyabb, ahol a kismama heti öt, vagy ennél több alkalommal is fogyasztott mogyorót. A kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden egészséges – nem mogyoróallergiás – kismama fogyasszon bátran a kérdéses élelmiszerből a várandósság időszakában. Az olajos magvak e típusa rendkívül jó fehérjeforrás, ezen kívül folsavban is gazdag, amely köztudottan a fejlődési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepet játszik.


Rendszeres, kis mennyiségű allergén

A fenti példa alapján az egyéb, potenciálisan allergizáló élelmiszerek várandósság alatti kerülése sem indokolt – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Kimutatott tény, hogy a tolerancia kialakulásában a rendszeres, kis mennyiségű allergén bejuttatásának szerepe van, ezt amúgy egészséges szervezetben a normális táplálkozással biztosítjuk. A gyógyászatban is használjuk ezt a mechanizmust, a specifikus immunterápia alkalmazásával. Ilyenkor a már kialakult allergia kezelésére (pl:. poratka, fűpollen, parlagfű) kicsiny, emelkedő dózisban juttatjuk a szervezetbe az allergént, és ezzel mintegy „átkapcsoljuk” az allergiás immunreakciót a normál, toleranciát jelentő formára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.