Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

A nyírfapollen allergia kivizsgálása – immunterápia vagy tüneti kezelés?

2025. november 24.

Ahhoz, hogy decemberben elkezdődhessen az immunterápia, az őszi hónapokban meg kell történnie a kivizsgálásnak.

– A kezelés előtt elvégezzük az allergiatesztet, hiszen allergén immunterápiát akkor javasoljuk, ha azzal lényeges életminőség javulást tudunk elérni – ismerteti dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus.
– Ha a beteg arra panaszkodik, hogy:
– az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban,
– ha a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek,
– ha sokat tartózkodik a szabadban, vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen,
– ha elege van az évről-évre jelentkező tünetekből, akkor mindenképp érdemes megfontolni és tartós megoldást választani.

Előfordulhat, hogy valaki több anyagra allergiás, ilyenkor rendszerint a legerősebb, illetőleg a leginkább panaszt okozó allergénre kezdjük meg a kezelést. Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiatesztet elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja.