Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandósság alatti stressz személyiségzavart okozhat

Érdekességek2023. január 28.

Fotó: 123rf.com

A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát – derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.

A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havona arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt – számolt be róla a BBC hírportálja.

A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek.

Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.

A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre.

Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve.

Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.

A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól.

Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák.

A neveltetés, agyi problémák és a genetikai örökség is szerepet játszhat a kialakulásában, mint minden mentális kór esetében is.


Nem ismert, hogy növeli a várandósság alatti stressz a személyiségzavar kockázatát – lehet, hogy az agyban végbemenő változások, öröklés vagy a gyerekkorban ható más tényezők állnak a háttérben.

Fotó: 123rf.com

A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket – többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a várandósság alatti stressz.

Korábbi kutatások kimutatták a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája összefüggését a terhesség alatti stresszel.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan készíthetjük fel gyermekünket az online tér veszélyeire?

2026. január 01.

Az első készülék átadásával a gyerekek digitális önállóságot kapnak, de ezzel együtt olyan kockázatoknak is ki lesznek téve, amelyekkel korábban nem találkoztak.

A szülők felelőssége, hogy biztonságos alapokat adjanak nekik a netezéshez.


Állítsunk be erős képernyőzárat/jelszót – kerüljük a könnyen kitalálható kódokat, mint a születési dátum vagy az 1234.
Hozzunk létre számukra külön felhasználói fiókot – korlátozott jogosultságokkal.
Aktiváljuk a helymeghatározást és a készülékkeresést – hasznos lehet az eszköz ellopása vagy elvesztése esetén.
Beszéljünk velük a netbiztonságról – tanítsuk meg, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi névre utaló felhasználónevet sem. Ahogy nap mint nap megkérdezzük tőlük, hogy mi történt az iskolában, érdeklődjünk arról is, hogy mi történt az online térben, milyen videókat láttak, kivel beszélgettek.
Minden eszközön, így a gyerekek új eszközén is használjunk megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amivel a kártevőket, a fertőzött weboldalakat és appokat, illetve a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni. A mai biztonsági programok már komplex megoldást nyújtanak, többek között webkamera-védelemmel, adathalászat elleni védelemmel, és a felnőtt tartalmak letiltásával is gondoskodnak a gyerekek biztonságáról.

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.