Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandósság alatti stressz személyiségzavart okozhat

Érdekességek2023. január 28.

Fotó: 123rf.com

A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát – derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.

A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havona arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt – számolt be róla a BBC hírportálja.

A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek.

Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.

A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre.

Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve.

Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.

A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól.

Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák.

A neveltetés, agyi problémák és a genetikai örökség is szerepet játszhat a kialakulásában, mint minden mentális kór esetében is.


Nem ismert, hogy növeli a várandósság alatti stressz a személyiségzavar kockázatát – lehet, hogy az agyban végbemenő változások, öröklés vagy a gyerekkorban ható más tényezők állnak a háttérben.

Fotó: 123rf.com

A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket – többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a várandósság alatti stressz.

Korábbi kutatások kimutatták a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája összefüggését a terhesség alatti stresszel.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.

Mozgás nélkül nem megy

2026. február 24.

Sajnos be kell látni, hogy mozgás nélkül (sport, séta, otthoni torna) tartós és hatékony fogyókúra nem fog sikerülni.

Ha hirtelen elhatározásból egyik napról a másikra kevesebbet eszik valaki, vagy csak tudatosan megválogatja az élelmiszereket, néhány kg-ot így is viszonylag gyorsan le tud adni.

A szervezet élettani funkciói viszont egy nagyon érzékenyen beállított „vegykonyha”. Minden külső hatásra azonnal reagál – hidegre, melegre – de ha kevesebbet iszik valaki, akkor is nagyon hamar hozzászokik, és már nem is kívánja úgy a folyadékot.

A kevesebb táplálékhoz is hozzászokik a szervezet, annak minden részét sokkal alaposabban feldolgozza, hasznosítja, s egyszer csak beáll az egyensúly.

Ön azt veszi észre, hogy kevesebbet eszik, mégsem fogy már tovább. Hát ezért. Ekkor már csak a fokozott mozgás segíthet! Ugyanolyan kevés étkezéssel, több mozgással további kilók „pattannak le”.

Év eleji fogadalmak

2026. február 23.

Év eleje általában a fogadkozások, a rendrakás ideje. Rendet rakni a környezetünkben – fontos lenne például átnézni a gyógyszereket, a házi patikát, a lejárt tablettákat visszavinni a patikába, mert ez a szabályos selejtezési mód – és rendet rakni „a fejünkben” is, a gondolatainkban. Ez utóbbi nem egyszerű, mert hajlamosak vagyunk a régi, berögződött, már rutinná vált mechanizmusainkat követni, mert így kényelmes. És így nemigen ér meglepetés, mert semmi újat nem viszünk az életünkbe, és úgy gondoljuk, hogy ez a biztos.

Nem szeretjük a változásokat. Ezek az év eleji fogadkozások is sokszor ezért fulladnak meg. Egyrészt változtatnunk kell valamin, az életvitelünkön, a gondolkodásunkon, a hozzáállásunkon, néha nem is kicsit, másrészt olykor a környezetünk sem igen támogató, esetleg még visszahúzó ereje is lehet. Arthur Schopenhauer (1788–1860) német filozófus fogalmazta ezt meg kiválóan, hogy ha nehéz helyzeteken akarjuk magunkat átrágni, milyen külső reflexiókra kell számítanunk. De ha kitartóak és elszántak vagyunk, akkor miénk a győzelem. Szerinte minden nehéz kérdés megoldása három lépcsőn megy keresztül. Az elsőn nevetségesnek tartják az ötletet, a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek tartják. Tehát fogjunk csak bele az észszerű változtatásokba, az újévi fogadalmakba, a szükséges fogyókúrába, a rendszeres mozgásba, az egészséges életvitelbe.