Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandósság alatti túlsúly növelheti a gyermekkori epilepszia kockázatát

Érdekességek2017. május 08.

A nők várandósság alatti túlsúlya, vagy elhízása növelheti annak kockázatát, hogy a gyermeknél epilepszia alakul ki – derült ki egy svéd tanulmányból, amely a JAMA Neurology című folyóirat internetes oldalán látott napvilágot.

A stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó Neda Razaz és kollégái az 1997 és 2011 között Svédországban született több mint 1,4 millió gyermek adatait megvizsgálva nézték meg, hogy milyen összefüggés van a várandósság első harmadában lévő nők testtömegindexe (BMI, a testmagasság és testtömeg által kiszámított érték) és a gyermekük epilepszia-kockázata között – írta az EurekAlert című tudományos hírportál.

1,4 millió gyereket és az édesanyjukat vizsgáltak meg

A kutatók az 1,4 millió gyermek közül 7592-nél (0,5 százalék) diagnosztizáltak epilepsziát 2012 végéig. A normális testsúlyú anyáktól született gyerekekhez képest a neurológiai betegség kockázata 11 százalékkal volt magasabb azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja túlsúlyos volt – 25 és 29 közötti testtömegindex – a terhesség első harmadában.

Az elhízottság első kategóriájába – 30-35 közötti BMI érték – tartozó nők gyermekeinek esetében 20 százalékkal, a második kategóriába – 35-40 közötti BMI érték – tartozó nők gyerekeinél 30 százalékkal volt magasabb az epilepszia kockázata. A súlyosan elhízott nők gyermekeinek esetében 82 százalékkal volt a magasabb a betegség jelentkezésének kockázata.


A tanulmány készítői arra gyanakodnak, hogy a várandósság alatti túlsúly vagy elhízás növelheti a kockázatát annak, hogy sérül a gyermek agya, ami különböző idegrendszeri rendellenességekhez vezethet, de az is lehetséges, hogy az anya elhízása olyan gyulladást idéz elő, amely negatív hatással van a gyermek idegrendszerének fejlődésére.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy eredményeiket befolyásolhatta az adatok esetleges pontatlansága, továbbá elismerték, hogy az epilepszia oka – a genetikai és környezeti tényezők interakciója révén – összetettebb is lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.