Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A várandósság alatti túlsúly növelheti a gyermekkori epilepszia kockázatát

Érdekességek2017. május 08.

A nők várandósság alatti túlsúlya, vagy elhízása növelheti annak kockázatát, hogy a gyermeknél epilepszia alakul ki – derült ki egy svéd tanulmányból, amely a JAMA Neurology című folyóirat internetes oldalán látott napvilágot.

A stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó Neda Razaz és kollégái az 1997 és 2011 között Svédországban született több mint 1,4 millió gyermek adatait megvizsgálva nézték meg, hogy milyen összefüggés van a várandósság első harmadában lévő nők testtömegindexe (BMI, a testmagasság és testtömeg által kiszámított érték) és a gyermekük epilepszia-kockázata között – írta az EurekAlert című tudományos hírportál.

1,4 millió gyereket és az édesanyjukat vizsgáltak meg

A kutatók az 1,4 millió gyermek közül 7592-nél (0,5 százalék) diagnosztizáltak epilepsziát 2012 végéig. A normális testsúlyú anyáktól született gyerekekhez képest a neurológiai betegség kockázata 11 százalékkal volt magasabb azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja túlsúlyos volt – 25 és 29 közötti testtömegindex – a terhesség első harmadában.

Az elhízottság első kategóriájába – 30-35 közötti BMI érték – tartozó nők gyermekeinek esetében 20 százalékkal, a második kategóriába – 35-40 közötti BMI érték – tartozó nők gyerekeinél 30 százalékkal volt magasabb az epilepszia kockázata. A súlyosan elhízott nők gyermekeinek esetében 82 százalékkal volt a magasabb a betegség jelentkezésének kockázata.


A tanulmány készítői arra gyanakodnak, hogy a várandósság alatti túlsúly vagy elhízás növelheti a kockázatát annak, hogy sérül a gyermek agya, ami különböző idegrendszeri rendellenességekhez vezethet, de az is lehetséges, hogy az anya elhízása olyan gyulladást idéz elő, amely negatív hatással van a gyermek idegrendszerének fejlődésére.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy eredményeiket befolyásolhatta az adatok esetleges pontatlansága, továbbá elismerték, hogy az epilepszia oka – a genetikai és környezeti tényezők interakciója révén – összetettebb is lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.

Mozgás nélkül nem megy

2026. február 24.

Sajnos be kell látni, hogy mozgás nélkül (sport, séta, otthoni torna) tartós és hatékony fogyókúra nem fog sikerülni.

Ha hirtelen elhatározásból egyik napról a másikra kevesebbet eszik valaki, vagy csak tudatosan megválogatja az élelmiszereket, néhány kg-ot így is viszonylag gyorsan le tud adni.

A szervezet élettani funkciói viszont egy nagyon érzékenyen beállított „vegykonyha”. Minden külső hatásra azonnal reagál – hidegre, melegre – de ha kevesebbet iszik valaki, akkor is nagyon hamar hozzászokik, és már nem is kívánja úgy a folyadékot.

A kevesebb táplálékhoz is hozzászokik a szervezet, annak minden részét sokkal alaposabban feldolgozza, hasznosítja, s egyszer csak beáll az egyensúly.

Ön azt veszi észre, hogy kevesebbet eszik, mégsem fogy már tovább. Hát ezért. Ekkor már csak a fokozott mozgás segíthet! Ugyanolyan kevés étkezéssel, több mozgással további kilók „pattannak le”.