Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A védőoltások az egészség megőrzését szolgálják

Érdekességek2019. június 11.

A védőoltások és az azokkal foglalkozó orvosok az ország egészségének megőrzését szolgálják – jelentette ki Herczegh Anita.

A köztársasági elnök felesége a 25. Országos védőoltási továbbképző konferencia megnyitóján elmondta, azért fogadta el a meghívást a szakmai rendezvényre, hogy kiálljon a védőoltások mellett.

Ahogy a középkorban voltak, most is vannak tévhitek. “Ha leépítjük az átoltottságot, felszámoljuk a betegségekkel szembeni védelmet, az oltóorvos helyett a betegség fog kopogtatni az ajtónkon” – fogalmazott Herczegh Anita.

Amikor még nem léteztek védőoltások, népbetegség volt a tbc, és áldozatait szedte a fekete himlő, például Arany János nyolc testvérét veszítette el tüdőbajban. Mára eljutottunk oda, hogy számos fertőző betegség csak kivételesen ritka alkalmakkal fordul elő.

Herczegh Anita elmondta, négy gyermeket neveltek föl a férjével, és felelős szülőként mindig áldásnak tartotta, hogy a betegségek elleni küzdelemben segítségükre voltak a modern orvostudomány tapasztalatai.

Hivatali és magán utakon az elmúlt években gyakran járt Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken. Pár éve folyamatosan kanyarójárvány pusztít ezeken a vidékeken, mindez pedig úgy kezdődött, hogy Romániában a szülők tömegesen megtagadták a kanyaró elleni védőoltás beadatását, és a vakcinák sem érkeztek meg megfelelő mennyiségben. Miután a beoltott gyermekek aránya 97-ről 80 százalék alá esett, megkezdődött a tömeges megbetegedés. 2016 őszétől Romániában másfél év alatt több mint 12 ezer megbetegedést, és ötven halálesetet regisztráltak. Ukrajna területén tavaly 54 ezren, idén az első negyedévben 30 ezren kapták el a vírust. Szerbiában is több ezres megbetegedést okozott a kanyaró – tudatta.

Magyarországon, köszönhetően a hatékony védőoltásnak, alig pár tucat elszigetelt és behurcolt esetet regisztráltak. Járvány nem ütötte fel a fejét, mert a magyar orvosok és a védőnői hálózat megelőzte a bajt, és magasan, 98 százalék körül tartja az átoltottsági szintet.


Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi szakértője előadásában kifejtette, Magyarországon a következetesen végrehajtott védőoltásoknak köszönhetően a megelőzhető betegségek járványügyi helyezte kedvező.

A szakember közölte, az oltási naptár idén az elmúlt évhez képest nem változott. De már döntés született arról, ebben az évben bevezetik a bárányhimlő elleni védőoltást, a korosztályt és az oltások időpontját azonban később határozzák meg.

Molnár Zsuzsanna elmondta azt is, folynak az egyeztetések a fiúknak adott humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltásról, amely akár már ebben az évben bevezethetővé válik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.