Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A védőoltások az egészség megőrzését szolgálják

Érdekességek2019. június 11.

A védőoltások és az azokkal foglalkozó orvosok az ország egészségének megőrzését szolgálják – jelentette ki Herczegh Anita.

A köztársasági elnök felesége a 25. Országos védőoltási továbbképző konferencia megnyitóján elmondta, azért fogadta el a meghívást a szakmai rendezvényre, hogy kiálljon a védőoltások mellett.

Ahogy a középkorban voltak, most is vannak tévhitek. “Ha leépítjük az átoltottságot, felszámoljuk a betegségekkel szembeni védelmet, az oltóorvos helyett a betegség fog kopogtatni az ajtónkon” – fogalmazott Herczegh Anita.

Amikor még nem léteztek védőoltások, népbetegség volt a tbc, és áldozatait szedte a fekete himlő, például Arany János nyolc testvérét veszítette el tüdőbajban. Mára eljutottunk oda, hogy számos fertőző betegség csak kivételesen ritka alkalmakkal fordul elő.

Herczegh Anita elmondta, négy gyermeket neveltek föl a férjével, és felelős szülőként mindig áldásnak tartotta, hogy a betegségek elleni küzdelemben segítségükre voltak a modern orvostudomány tapasztalatai.

Hivatali és magán utakon az elmúlt években gyakran járt Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken. Pár éve folyamatosan kanyarójárvány pusztít ezeken a vidékeken, mindez pedig úgy kezdődött, hogy Romániában a szülők tömegesen megtagadták a kanyaró elleni védőoltás beadatását, és a vakcinák sem érkeztek meg megfelelő mennyiségben. Miután a beoltott gyermekek aránya 97-ről 80 százalék alá esett, megkezdődött a tömeges megbetegedés. 2016 őszétől Romániában másfél év alatt több mint 12 ezer megbetegedést, és ötven halálesetet regisztráltak. Ukrajna területén tavaly 54 ezren, idén az első negyedévben 30 ezren kapták el a vírust. Szerbiában is több ezres megbetegedést okozott a kanyaró – tudatta.

Magyarországon, köszönhetően a hatékony védőoltásnak, alig pár tucat elszigetelt és behurcolt esetet regisztráltak. Járvány nem ütötte fel a fejét, mert a magyar orvosok és a védőnői hálózat megelőzte a bajt, és magasan, 98 százalék körül tartja az átoltottsági szintet.


Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi szakértője előadásában kifejtette, Magyarországon a következetesen végrehajtott védőoltásoknak köszönhetően a megelőzhető betegségek járványügyi helyezte kedvező.

A szakember közölte, az oltási naptár idén az elmúlt évhez képest nem változott. De már döntés született arról, ebben az évben bevezetik a bárányhimlő elleni védőoltást, a korosztályt és az oltások időpontját azonban később határozzák meg.

Molnár Zsuzsanna elmondta azt is, folynak az egyeztetések a fiúknak adott humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltásról, amely akár már ebben az évben bevezethetővé válik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.