Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

A védőoltások az egészség megőrzését szolgálják

Érdekességek2019. június 11.

A védőoltások és az azokkal foglalkozó orvosok az ország egészségének megőrzését szolgálják – jelentette ki Herczegh Anita.

A köztársasági elnök felesége a 25. Országos védőoltási továbbképző konferencia megnyitóján elmondta, azért fogadta el a meghívást a szakmai rendezvényre, hogy kiálljon a védőoltások mellett.

Ahogy a középkorban voltak, most is vannak tévhitek. “Ha leépítjük az átoltottságot, felszámoljuk a betegségekkel szembeni védelmet, az oltóorvos helyett a betegség fog kopogtatni az ajtónkon” – fogalmazott Herczegh Anita.

Amikor még nem léteztek védőoltások, népbetegség volt a tbc, és áldozatait szedte a fekete himlő, például Arany János nyolc testvérét veszítette el tüdőbajban. Mára eljutottunk oda, hogy számos fertőző betegség csak kivételesen ritka alkalmakkal fordul elő.

Herczegh Anita elmondta, négy gyermeket neveltek föl a férjével, és felelős szülőként mindig áldásnak tartotta, hogy a betegségek elleni küzdelemben segítségükre voltak a modern orvostudomány tapasztalatai.

Hivatali és magán utakon az elmúlt években gyakran járt Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken. Pár éve folyamatosan kanyarójárvány pusztít ezeken a vidékeken, mindez pedig úgy kezdődött, hogy Romániában a szülők tömegesen megtagadták a kanyaró elleni védőoltás beadatását, és a vakcinák sem érkeztek meg megfelelő mennyiségben. Miután a beoltott gyermekek aránya 97-ről 80 százalék alá esett, megkezdődött a tömeges megbetegedés. 2016 őszétől Romániában másfél év alatt több mint 12 ezer megbetegedést, és ötven halálesetet regisztráltak. Ukrajna területén tavaly 54 ezren, idén az első negyedévben 30 ezren kapták el a vírust. Szerbiában is több ezres megbetegedést okozott a kanyaró – tudatta.

Magyarországon, köszönhetően a hatékony védőoltásnak, alig pár tucat elszigetelt és behurcolt esetet regisztráltak. Járvány nem ütötte fel a fejét, mert a magyar orvosok és a védőnői hálózat megelőzte a bajt, és magasan, 98 százalék körül tartja az átoltottsági szintet.


Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi szakértője előadásában kifejtette, Magyarországon a következetesen végrehajtott védőoltásoknak köszönhetően a megelőzhető betegségek járványügyi helyezte kedvező.

A szakember közölte, az oltási naptár idén az elmúlt évhez képest nem változott. De már döntés született arról, ebben az évben bevezetik a bárányhimlő elleni védőoltást, a korosztályt és az oltások időpontját azonban később határozzák meg.

Molnár Zsuzsanna elmondta azt is, folynak az egyeztetések a fiúknak adott humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltásról, amely akár már ebben az évben bevezethetővé válik.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A jegestea, mint olyan - milyen is?

2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

De először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

2020. május 20.



A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.

Plantain, avagy mire jó a főzőbanán?

2020. május 19.

Vannak, akik még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Magyarországon banánt csak télen lehetett kapni, és akkor is csak mutatóba, nagyon drágán és nagyon kis mennyiségben. Desszertként fogyasztották az emberek, és senkinek nem jutott eszébe, hogy bármilyen ételbe bele lehetne tenni. Aztán változtak az idők, a banán most már mindenki számára elérhető alapgyümölcs lett, és számtalan recept összetevői között feltűnik, sőt, vannak, akik szerint igazi szupergyümölcs.

Mostanra egyre gyakrabban írnak a receptek főzőbanánt, találkozhatunk vele a szuper-és hipermarketek polcain. De vajon mire jó, miért más, mint a rendes banán? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Interfood, tartson velünk Ön is, tudjon meg ma is valami újat!

Mi is az a főzőbanán?
A főzőbanán egy Délkelet-Ázsiából származó banánfajta, nem azonos a még éretlen zöld színű banánnal. Színe zöld, mérete nagyobb, alakja pedig egyenesebb, mint amit megszoktunk, felhasználása teljesen eltérő a hagyományos banánétól.

Egy banán, aminek nincs banán íze
A főzőbanán sokkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos banán, íze nyers, zöldséget idéző. Nyersen gyakorlatilag ehetetlen. Rendkívül magas a keményítőtartalma, ezért hőkezelés szükséges ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Főzés, sütés, grillezés után válik ehetővé.